Gigantikus mexikói ipari park mutatja a globalizáció új szakaszát
A járvány alatti ellátásproblémák nagyrészt megoldódtak, a jelenség árnyékában azonban alapvetőn alakul át a globális gazdaság – ezt járja körbe egy konkrét példán keresztül a New York Times kiváló podcast-epizódja.
Előzmények: az elmúlt évtizedekben Kína állt a globalizáció központjában. Az olcsó és bőséges munkaerőre alapozva áramlottak a multik Kínába, ahonnan az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően bármit meg lehetett venni.
- Az addig lényegében ingyenesnek tekintett szállítás viszont annyira megdrágult és sérülékenynek bizonyult a járvány alatt, hogy sok nagyvállalat közelebb kezdte hozni a termelést a nagyobb piacokhoz.
Mi változott? A termelés elkezdett átkerülni az USA-hoz és az EU-hoz közelebbi és olcsó munkaerővel rendelkező régiókhoz, mint Mexikó vagy Egyiptom.
- A folyamatnak szerepe lehet az ázsiai akkumulátorgyárak magyarországi terjedésében is.
Alulnézet: a 250 ezres texasi Laredo határátkelőjének áruforgalma már nagyobb, mint a Los Angeles-i kikötőké, miközben a határ túloldalán gigantikus ipari park épül (a képen) az amerikai piac kiszolgálására (videó a parkról).
Felülnézet: míg korábban a nagyobb cégek, például a Walmart, szinte csak olyannal tárgyaltak, aki Kínában gyártatott, most már kizáró ok, hogy egy beszállító Kínában állítson elő mindent.
- Tehát a világ legnagyobb kereskedőcégei erőltetik rá a beszállítóikra a diverzifikációt, így a regionalizációt.
Igen, de: a folyamat azért is tart előrébb Mexikóban, mert valójában már a Trump alatt bevezetett vámokhoz elkezdtek alkalmazkodni kínai cégek.
- A vámok megkerüléséért az egyik Mexikóban terjeszkedő cég előbb Thaiföldön, majd Ukrajnában vett egy gyárat, végül a járvány alatt döntöttek úgy, hogy még közelebb jönnek az USA-hoz.
Következmény: a Mexikóban készített termékeket „Made in Mexico” címkével vámmentesen árulhatják Észak-Amerikában. A globális kereskedelem tehát látszólag regionalizálódik, valójában egy komplexebb folyamatról van.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
