Egy kiszivárgott dokumentum szerint 2030-ra bekebelezné Oroszország Belaruszt
Egy 2021 nyarán szignózott, most kiszivárgott hivatalos dokumentumban részletezett terv szerint Oroszország 2030-ra lényegében magába olvasztaná Belaruszt. A dokumentumot újságírókból, például a Yahoo News és a Süddeutsche Zeitung újságíróiból álló nemzetközi csoport hitelesnek tartja, írta meg többek között a német állami média, a dw.com.
A dokumentumban rögzített terv arról szól, hogy Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is beszivárogna néhány év leforgása alatt Belaruszba, kvázi összeolvadna vele.
A tervben szereplő rövid távú szándékok 2022-re, a középtávúak a 2025-ig tartó időszakra, míg a hosszú távúak 2030-ig tartó időszakra vonatkoznak.
A hosszú távú terv szerint a két ország egyesült, közös unióban működne tovább – orosz vezetés alatt.
A két ország egyébként már egy 1999-es megállapodás óta unióban működik együtt, ez szolgáltatná a jogi alapot a további integrációra.
Egy “beolvasztás” vagy ahhoz hasonló integráció után Oroszország, illetve közvetlen Kreml-irányította területek
lényegében szomszédságba kerülnének Litvániával és Lengyelországgal, két EU- és NATO-taggal.
A “Oroszország stratégiai céljai Belaruszban” című, 17 oldalas dokumentum azonban ennél többről is szól: Moszkva célja a dokumentum szerint ugyanis a nyugati befolyás visszaszorítása a régióban, valamint a NATO-val szembeni védelem biztosítása.
Lukasenka 1994 óta vezeti Belaruszt, de az elnököt 2020, a legutóbbi, tömegtüntetésekkel és ellenzéki vezetők, tüntetők bebörtönzésével kísért választások óta az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ismeri el hivatalos vezetőként.
Névtelen források szerint a dokumentum a 2019 októberében felállított Határközi Együttműködés nevű, az elnök alá tartozó adminisztratív egységben készült.
Az osztály azzal a céllal jöhetett létre, hogy új stratégiai megoldásokat dolgozzon ki Oroszország geopolitikai céljainak érvényesítésére Észtországban, Litvániában, Belaruszban, Ukrajnában és Moldovában.
Egy nyugati hírszerző forrás szerint a terv elkészítésében az orosz hírszerző szolgálatok és fegyveres erők is részt vettek.
Világ
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Fontos
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
