Az üzemanyagok hatósági árának valamivel több mint egyéves története az árstop tegnap esti eltörlésével hirtelen véget ért, de még másfél nappal korábban is komoly kritikát kapott miatta a kormány a jegybankelnöktől.
Az ársapkák három-négy százalékos inflációs többletet okoznak, ezért azonnal ki kell vezetni ezeket, és Magyarország az egyetlen fosszilis energiát importáló ország, amely még ősszel is több benzint és gázolajat fogyasztott az új, felrobbant árszintek mellett, mint korábban – többek között erről is beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn a parlament gazdasági bizottságának ülésén, ahol éles és átfogó kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben.
Arra ebben a cikkben nem vállalkozunk, hogy az ársapkák inflációs hatására vonatkozó állítás valóságtartalmát ellenőrizzük, a magyar üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó állítás viszont könnyebben kontextusba helyezhető, mivel egyszerűen hozzáférhetőek az erre vonatkozó adatok. Mivel az állítás elég általános volt, ezért ehhez két kitételt teszünk:
Az alábbi ábrán az idei és a tavalyi augusztus közti változást ábrázoltuk, az európai statisztikai hivatal adatbázisában ugyanis ez az a hónap, amire a legfrissebb és minden országra vonatkozóan elérhető adatok rendelkezésre állnak. Az összehasonlítást itt az torzítja, hogy mivel a nyaralások miatt jellemzően minden évben augusztusban a legnagyobb a fogyasztás, a turizmusban erős országokban ilyenkor átlagon felül emelkedik a fogyasztás.
Mindenesetre akár benzinről, akár gázolajról van szó, nem igaz, hogy Magyarország lenne az egyetlen ország, ahol több üzemanyag fogyott, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Az viszont igaz, hogy benzinből jelentősen, 14 százalékkal nőtt a fogyasztás, ami a harmadik legnagyobb emelkedés volt az EU-ban Portugália és Szlovákia után, és a gázolajfogyasztás is csaknem hat százalékkal nőtt (viszont hét országban is nagyobbat nőtt ennél).
A fenti ábra alapján az is érdekes, hogy az EU átlagában kis mértékben mindkét üzemanyagtípus fogyasztása nőtt, és az átlag mögött nagy csökkenéseket és növekedéseket is lehet találni. Ráadásul viszonylag egyenlően oszlik meg azoknak az országoknak az aránya, ahol csökkent a fogyasztás, és ahol nőtt.
Ha viszont a 2021 januárja és augusztusa közti összfogyasztást vetjük össze az idei év hasonló időszakával, akkor már egyértelműen azok az országok kerülnek többségbe, ahol a fogyasztás nőtt. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy 2021 első felében még szigorúbb járványügyi intézkedések voltak hatályosak számos országban, ami a forgalom visszaesése miatt csökkentette a fogyasztást. Mindez pedig alacsony bázist eredményez az összehasonlításban, amihez képest még a hosszabb időtávon átlagosnak mondható fogyasztási szint is nagy növekedésnek tűnik.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy a benzinfogyasztás Magyarországon ebben az időszakban 10, a gázolajfogyasztás pedig 12 százalékkal nőtt, ami benzinfogyasztásban közepesen nagy, gázolajfogyasztásben pedig kiemelkedő növekedésnek számít az EU-s mezőnyben.
Összességében tehát az látszik, hogy egyértelműen nem igaz, hogy csak Magyarország fogy több üzemanyag, mint az energiaválság előtt. Viszont idén az év egészében
uniós szinten legalább közepes vagy kiemelkedően nagy az üzemanyag-fogyasztás növekedésének a mértéke Magyarországon.
Ráadásul a NAV adatai szerint a hazai üzemanyag-fogyasztás a töltőállomásokon az előző hónapokban már egyáltalán nem nőtt, sőt kis mértékben elmaradt az egy évvel korábbitól. Ennek oka minden bizonnyal a hatósági árra jogosultak körének utolsó, augusztusi szűkítése, ami után már csak a lakossági fogyasztók tankolhattak 480 forintért*Az Eurostat és a NAV augusztusra vonatkozó adatai közti eltérést módszertani okok magyarázzák..
Az idei fogyasztás azonban nemcsak ekkor, hanem az ezt megelőző hónapokban is elég látványosan lekövette az árszabályozást, illetve annak módosításait. A háború kirobbanását követően például még semmilyen korlátozás nem volt, bárki hatósági áron tankolhatott, és ez nagyon durván felhajtotta a keresletet, különösen a gázolaj iránt.
Miközben ugyanis a környező országokban rohamosan emelkedett az üzemanyag ára, nálunk olcsón lehetett tankolni. Ez pedig egyrészt élénkítette az üzemanyag-turizmust, másrészt arra késztette a nemzetközi fuvarozócégeket, hogy minden kamionjukat Magyarországon tankolják meg. Nagyon látványos volt februárban, hogy Győr-Moson-Sopronban – ahol a Magyarországot nyugati irányba elhagyó kamionok leggyakrabban kilépnek – messze az átlagot meghaladó mértékben nőtt a forgalom. Márciusban pedig országos szinten még úgy is több mint harmadával nőtt a benzinkutakon értékesített mennyiség, hogy a kamionoknál már hónap közepén korlátozásokat vezettek be*A 2021-es járványhelyzetnek szinte biztosan itt is jelentős hatása van. .
Ekkor értük el a csúcsot, ezt követően az éves növekedés már kisebb volt, az ársapka augusztusi szűkítése után pedig el is tűnt. A benzinfogyasztás már augusztusban is stagnált, és dízelből (legalábbis a kutakon) ekkor ugyan még több fogyott, mint 2021 hasonló időszakában, szeptemberben azonban már a gázolaj-felhasználás is csökkent. A benzinkutak forgalmára hivatalos októberi adat még nincs, de a teljes hazai üzemanyagpiac*Amiben a töltőállomások forgalma mellett a közvetlenül nagykereskedőktől vásároló nagyobb fogyasztók, például fuvarozócégek és mezőgazdasági vállalatok is benne vannak. a tizedik hónapban is szűkült.
Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztás növekedését (a tavalyi járványidőszak alacsony fogyasztása mellett) valójában az első hónapokban nem megfelelően szabályozott hatósági árazás okozta. Az elmúlt időszakban – amikor a hiányjelenség a leginkább látványossá vált – az elérhető adatok alapján már nem volt kiugró a kereslet. Így a hiány oka nem is ez, sokkal inkább a szűkös kínálat, elsősorban amiatt, hogy ilyen árak mellett nem éri meg Magyarországra üzemanyagot importálni, a Mol pedig a százhalombattai finomító problémái mellett nem tudja a teljes hazai piacot ellátni.
Adat
Fontos