2013 őszén Marokkó második legnagyobb városában, Fezben voltam. Az egyik szegényebb külvárosi negyedben sétáltunk, és bementünk egy internet kávézóba. Két huszonéves fiatal, egy férfi és egy fejkendőt viselő nő egymással szomszédos gépek előtt ültek, és látszólag egy dolog miatt mentek el internetezni: hogy egymással chatelhessenek a Facebookon.

Bár az is lehet, hogy csak az ő kapcsolatuk sajátossága volt az, hogy a nyilvános helyen chateltek egymással, azóta mindig ez a kép jut eszembe, ha arról olvasok, hogy milyen hatása van a Facebooknak a harmadik világra, ahol mondjuk korábban nem volt a kultúra része egyedülálló fiatalok egymással való közvetlen kommunikációja.

Az érdekkonfliktus

Rengeteg cikk jelent már meg arról, hogy az arab tavasztól iráni tüntetésekig milyen társadalmi változásokat mozdított elő a közösségi média a fejlődő országokban. Egy puhuló diktatúrában vagy egy instabil demokráciában az okostelefonok és ezáltal a közösségi média villámgyors terjedése óriási változásokat jelent, és egyre több eset bizonyítja, hogy ez komoly veszélyekkel is jár.

Korábban mi is írtunk arról, hogy a médiapluralizmus hiánya miatt digitális analfabétaként szocializálódott mianmariak között hogyan terjedt a gyűlöletkeltő propaganda, amely hozzájárult a rohingyák elleni népirtáshoz. A New York Times most megjelent cikke alapján hónapokig kutatta, hogy a fejlődő világban milyen összefüggés van a Facebookon terjedő álhírek és az akár halálos áldozatokkal járó zavargások között.

Amikor a Facebook megjelenik egy fejlődő országban, eleinte általában a pozitív hatásai domborodnak ki. Összekapcsol egymástól távol élő családtagokat és barátokat, lehetőséget nyújt a szólásszabadsághoz és a tájékozódáshoz. A Facebooknak viszont ezekkel szemben az az első számú célja, hogy a lehető legtöbb időt töltsenek el rajta, és a leginkább negatív érzelmekkel, például a félelemmel vagy a dühvel tudja magára szegezni a felhasználók figyelmét.

Míg a nyugati országokban ez éles vitákhoz vagy még inkább véleménygettókhoz vezet, a gyenge intézményekkel rendelkező fejlődő országokban még ezeknél a nem feltétlenül kedvező hatásoknál is negatívabb következményei lehetnek. Mivel ezeken a helyeken kevésbé vannak megbízható hírforrások – sokan egész egyszerűen az internettel azonosítják a Facebookot -, a kritikus közbeszédnek sem erősek a gyökerei, az érzelmekre ható pletykák, álhírek villámgyorsan elterjedhetnek.

Lincselés és álhírek

Ez történt Srí Lankán is, ahol 2009-ben ért véget a 26 évig tartó polgárháború, de a közelmúltban egyre élesebb lett a feszültség a kisebbségben lévő muszlimok és a többségi buddhisták között (hasonlóan Mianmarhoz). A New York Times több Srí Lanka-i kormánytisztviselővel, áldozattal és egyszerű felhasználóval is beszélve arra jutott, hogy az online gyűlöletpropagandának központi szerepe van abban, hogy virálissá váló pletykák gyilkossággal végződjenek.

Ház Srí Lankán, amelyet a zavargásokban gyújtottak fel. Fotó: AFP

Az erőszakra jó példa egy muszlim vallású, tamil nyelven^*Sri Lankán a lakosság 75 százaléka szingaléz etnikumú, 25 százaléka tamil. beszélő testvérpár, akik egy kisvárosban üzemeltettek éttermet. Az esetük úgy kezdődött, hogy az egyik vendégük szingaléz nyelven kezdett ordibálni, hogy valamit talált az ételében, de a vendéglátók nem értették, hogy miről beszél.

Mint kiderült, előző nap álhírek kezdtek el arról terjedni a Facebookon, hogy 23 ezer sterilizáló tablettát (férfi fogamzásgátlót) foglaltak le a kisváros muszlim gyógyszerészénél. A vendég pedig azt hitte, hogy a muszlim vendéglősök tettek ilyet az ételébe. A zavarodott vendéglős megijedt a feldühödött vendégektől, és azt válaszolta nekik kezdetleges szingalézével: “Nem tudom. Igen, beleraktuk?”. Erre megütötték, lerombolták az éttermet, és felgyújtották a helyi mecsetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Facebook hirtelen elterjedése is hozzájárult a mianmari népirtáshozA kevésbé tudatos hírfogyasztók pillanatok alatt elkezdhettek facebookozni, a gyűlöletpropaganda pedig úgy terjed, mint a futótűz.

Srí Lankán több hasonló eset is történt, az etnikai kisebbségek ellen hangoló propaganda hatására több mecsetet felgyújtottak, valamint muszlimok házait és boltjait is, és halálos áldozatai is voltak a zavargásoknak. Tavaly Indonézia egyik elszigetelt részén történt hasonló eset. Elkezdett terjedni a Facebookon, hogy gyerekeket rabolnak el, és eladják a szerveiket. Ezt követően kilenc faluban is meglincseltek a településre érkező idegeneket, mert azt hitték, hogy a gyerekeikért jöttek.

Pontosan ugyanez a történet kezdett el terjedni egy mexikói kistelepülésen, aminek egészen drámai vége lett. Az egyik este egy fiatal testvérpár érkezett a kisvárosba, hogy közvélemény-kutatást végezzen tortilla-fogyasztásról egy mexikóvárosi cégnek. A településen elterjedt, hogy szervkereskedők lehetnek, ezért a rendőrség a városházába menekítette a testvéreket a feldühödött tömeg elől. Ekkor azt kezdett el terjedni, hogy molesztálták egy helyi lányt. Hiába próbálták lenyugtatni az állítólagosan bántalmazott lány szülei a kétezresre duzzadt tömeget, nekik sem hittek. Betörtek a városházába, és halálra verték a testvéreket, majd felgyújtották őket. A helyi városvezetés a közösségi médiában keringő álhíreket okolta a lincselésért.

A Facebook régóta hangoztatja, hogy fellép a gyűlöletpropaganda ellen, de a New York Times szerint Srí Lankán ez biztosan nem így történt. Több kormányzati forrás is azt állította nekik, hogy lépjenek közvetlen kapcsolatba egymással, de hiába jelentették rengetegszer a gyűlöletkeltő posztokat, a Facebook rendre azt jelezte vissza, hogy nem sértik a szabályait. “Jelented a Facebooknak, de semmit nem tesznek. Egész közösségek ellen bujtanak erőszakra, de a Facebook szerint ez nem sérti az alapelveit” – mondta egy Srí Lanka-i jogvédő.

Ez csak akkor változott meg, amikor az erőszakhullám során megöltek egy fiatalt március elején. A kormány szükségállapotot rendelt el, és felfüggesztették a Facebook működését. Az amerikai cég csak ekkor lépett kapcsolatba közvetlenül is a Srí Lanka-i kormánnyal, hogy kezeljék a helyzetet. A Facebook a New York Times állításaira sem reagált tételesen. Szóvivőjük mindössze annyit írt, hogy minden gyűlöletkeltő tartalmat törölnek, amint értesülnek róla.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ facebook közösségi média Srí Lanka Olvasson tovább a kategóriában