Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. december 11. 13:33 Élet

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a földművelést a fejlődő országokban?

Fekete-Afrika lakosságának nagyjából fele él földművelésből, de hogy kinek van erre lehetősége, azt jórészt az öröklés dönti el. Nem működnek jól a bérleti piacok, hiába fizetne valaki azért, hogy földet művelhessen, kevesen hajlandóak bérbe adni saját földjüket.

Ez valószínűsíthetően a termelésben is hatékonysági problémákhoz vezet, emellett bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. Lorenzo Casaburi és szerzőtársai egy kísérlet keretében próbáltak arra fényt deríteni, hogy megoldhatná-e ezeket a problémákat, ha kialakulna egy jól működő földbérleti piac.

Kenyában végezték el a kísérletet, aminek a lényege az volt, hogy pénzbeli juttatással motiválták a földbirtokosokat, hogy adják bérbe a földjük egy részét olyanoknak, akik szívesen megművelnék. Erre egyébként még a pénzbeli támogatás ígérete mellett is csak a tulajdonosok 17 százaléka volt hajlandó. Őket három további csoportba osztották, az egyik csoportnak végül mégsem ajánlottak fel támogatást, a másik megkapta attól függetlenül, hogy bérbe adta-e a földjét vagy sem, míg a harmadik csoport csak akkor kapott támogatást, ha kiadta a földjét.

Nem meglepő módon a feltétel nélküli támogatást kapók nem viselkedtek máshogy, mint akik semmilyen támogatást nem kaptak, leszámítva, hogy a földjükre költötték az extra jövedelmüket. Viszont azok közül, akiknél a föld bérbeadásához volt kötve, hogy kapnak-e támogatást, 69 százalék valóban ki is adta a földjét (ugyanez a kontrollcsoportnak csak a 23 százalékára volt igaz).

Ami még érdekesebb, hogy ezeknek a földtulajdonosoknak a nagy része azután is folytatta a bérbeadást, hogy megszűnt a támogatás, ráadásul ugyanazoknak a bérlőknek, akiknek előtte. Ez már önmagában azt sugallja, hogy megéri bérbe adni a földet, ha megfelelő bérlőt találnak.

Az eredmények azt is mutatják, hogy valóban hatékonyabbá vált a földművelés. A programon keresztül jellemzően – a tulajdonosokhoz képest – fiatalabb és magasabb végzettségű férfiak béreltek területeket, akiknek amúgy nem, vagy csak kevés földje volt. Ráadásul nyitottabbak voltak a piacokra is: nem olyan növényeket termesztettek, amelyek az önellátáshoz szükségesek, hanem olyanokat, amiket a piacon tudtak értékesíteni.

47 százalékkal nőtt a learatott termények értéke

a támogatáson keresztül bérbe adott földeken. Ráadásul a felhasznált anyagok (például magvak és trágya) minősége is magasabb volt azokon a földeken, amit bérlők műveltek meg.

Látszik tehát, hogy hatékonyabbá tehető a földek bérbeadási rendszere és ezzel csökken az egyenlőtlenség is, mert olyan is tud munkát vállalni, aki nem örökölt földet. A földbirtokosoknak is megéri bérbe adni, különben nem folytatták volna ezt a támogatás megszűnése után. A szerzők szerint valószínűleg azért nem működik jelenleg olyan hatékonyan a rendszer, mert nagyon magas a fix költsége annak, hogy megbízható bérlőt találjanak.

Ezen túl a földtulajdonosok attól is tarthatnak, hogy a földjük minősége romlana a bérlő művelésétől. Végeztek kifejezetten erre vonatkozó talajvizsgálatokat is a három év alatt, amíg a kutatás zajlott, és semmivel sem romlott azoknak a földeknek a minősége, amelyeket bérlők műveltek meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre bizonytalanabb a magyar alma sorsa, az idei termés évtizedes távlatban is a legrosszabbA szárazság mellett a korosodó állomány és a fejlesztések hiánya is gondot okoz a legfontosabb magyar gyümölcs termesztésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Borzasztóan hat ez rám. De mi tehetünk róla” - hogyan pusztított az aszály a községekben?Dió nagyságú krumpli, tojás méretű karalábé és kimerült kutak. A klímaváltozás miatt többen feladták a háztáji gazdaságukat, mert csak az idejüket vesztegették vele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjjáélesztik az orosz háztáji gazdálkodást a szankciókA dácsában eltöltött idő régóta hozzátartozik a városi oroszok életéhez, de idén ezt a korábbinál többen kötik össze a kert művelésével, haszonállatok tartásával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Afrika egyenlőség fejlődő országok földművelés kísérleti közgazdaságtan mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.