(A szerző a BiztosDöntés.hu alapítója és bankszámlaszakértője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
2008. október 22-én a monetáris tanács rendkívüli ülésén 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A korabeli indoklás szerint a 300 bázispontos emelésre a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítása érdekében volt szükség. Ugyan a 300 bázispontos megugrásból 200-at három hónapon belül lefaragott a monetáris tanács, ennek ellenére tovább már csak lassan csökkent az alapkamat. 2010-2011-ben pedig még egy emelési ciklusra is sor került. Nagyjából ebben az évben láttunk utoljára két számjegyű betétkamatokat a hazai bankoknál.
Tíz éve szűnt meg a két számjegyű kamatok világa
Ezek a lehetőségek azonban nem is hasonlítottak a mai konstrukciókhoz. Ebben az időben kifejezetten divat volt a rövid távra magas betétkamatot egy középtávú, nem kockázatmentes befektetéssel összekapcsolni. Az már más kérdés, hogy tényleg megérte-e a kockázatmentes befektetést kereső befektetőknek a kockázat megosztása, de az inflációt követő kockázatmentes befektetésre nem nagyon kínálkozott más lehetőség akkoriban.
A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság elvonultával évekig alacsony inflációval és ennek megfelelően alacsony jegybanki alapkamattal számolhattunk. A 2011. december 21-i 7 százalékos csúcson lévő alapkamat először 250 bázispontos, majd 200 bázispontos, végül már csak 100-150 pontos, folyamatos kamatcsökkentő lépésekkel 2020. július 22-re – bő nyolc és fél év alatt – megérkezett a 0,6 százalékos szintre.
Ez nyilvánvalóan a banki forrásoldal átrendeződésével járt. Alapesetben a banki forrásszerzés legelterjedtebb módja az ügyfelek megtakarításainak betéti formában történő gyűjtése, ez azonban a csökkenő kamatok időszakában kényszerpályára került. 2012-től kezdve legelőször a likvid betétek, mint a látra szóló számlapénzek és a könnyebben mozgatható megtakarítási számlák estek a kamatvágás áldozatául, legvégül a – betétbiztosítási összeghatárig kockázatmentes – lekötött betétek.
A lakossági megtakarítók egy része magasabb – cserébe kockázatosabb – hozamok felé vándorolt, míg másik részük az alacsony – pontosabban nullás – kamatok ellenére megmaradt a könnyen hozzáférhető, likvid pénzügyi eszközöknél, köztük a készpénznél és a látra szóló betéteknél. Valószínűleg azon az alapon nem kötötte le a lakosság a pénzeit a továbbiakban, hogy ha már nem fizetnek a lekötésért, akkor legalább könnyen elérhető legyen a megtakarításuk.
2012 után a hol csökkenő, hol csak lassan növekedő hazai lekötött betétállománnyal párhuzamosan azonban nemcsak a lakosság látra szóló betétekben tartott követelései nőttek meg (utóbbi jelentősen, 2021-re a 2013-as állomány tízszeresére), hanem megélénkült a készpénzkereslet is. Utóbbi magyarázható a válság után magához térő gazdasággal, benne az egyre élénkülő kiskereskedelmi forgalommal is, de ösztönözte ezt a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-as bevezetése is.
A háztartások pénzügyi eszközeinek összetételének változása tükrözi a lakosság fájó tapasztalatát a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság időszakából. Noha a lakossági befektetők a válságot követően először a kockázatmentes lekötött betétek felé fordultak – mérsékelve az állampapírok és a befektetési jegyek súlyát -, de 2012-ben egy jelentős átrendeződés indult meg.
Ennek oka azonban nem csak a betétkamatok visszafordíthatatlannak tűnő apadása volt.
2012: elindul az új állampapír-stratégia
A belső források bevonását támogató adósságstratégiának köszönhetően az Európai Unió tagországai közül 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság közvetlen tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya az államadósságon belül, mintegy 27 százalék. 2022. június 30-án ez az arány 21,29 százalék volt. Vagyis az államadósság lakossági finanszírozása rövid idő alatt nagymértékben bővült: a háztartási szektor mintegy egyötöd részét finanszírozza, tehát szerepe az államadósság finanszírozásában jelentős.
Mindez annak volt köszönhető, hogy a kormányzat 2012-ben új lakossági állampapír-stratégiát vezetett be. Ez egy nagyon kedvező időszakban történt, amikor a lakossági befektetők amúgy is elfordultak a lekötött betétektől, így szinte borítékolható volt, hogy megfelelő vonzerő mellett átcsábíthatók lesznek az értékpapírokhoz, köztük az állampapírokhoz.
Az állampapír-stratégia megújítására azért volt szükség, mert a hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kulcstényezőnek számító beruházások mértékének és szerkezetének fenntarthatósághoz szükség van a belső megtakarítások magas szintjére is. Egy nyitott gazdaságban ugyanis, ha a belső megtakarítások szintje elmarad a beruházások mértékétől – ez leginkább a feltörekvő gazdaságokra jellemző -, a növekedéshez gyakran külső források bevonására van szükség. Erről viszont a sikeresen felzárkózó országok példái, illetve a 2008-as, a külső források hirtelen beszűkülésével járó válság tapasztalatai kedvezőtlenebb megoldásként tanúskodnak.
Ahogy az a 1101/2012-es számú kormányhatározatból kiderült, a kabinet szinte minden elképzelhető eszközt bevetett az állampapírok vonzóbbá tétele érdekében. A jogszabály 24 különféle intézkedést sorolt fel, a rövidebb futamidejű állampapír kibocsátásától kezdve az új államkincstári fióknyitásokon át a könnyebb kincstári számlanyitásig (az állami hivatalokon keresztül), de kitért az informatikai kapacitásfejlesztésekre, sőt a marketingtevékenységre is. A stratégia négy fő területen hozott jelentős változást. Megjelent a rövidebb futamidejű, féléves kincstárjegy, továbbá vonzóbb, évi 9,5 százalékos hozammal újult meg az állampapír-kínálat (ne feledjük, a bankbetétek irányadó kamatának tekintett jegybanki alapkamat ekkor 7 százalékos volt). Emellett bővítették és egyszerűsítették a hozzáférést az állampapírokhoz, mindezt ráadásul intenzív marketingtámogatással kísérték.
Az eredmény nem maradt el. A háztartások 31 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszközeiből az állampapírok mindössze 906 milliárdot tettek ki 2010-ben. 2015-ben ez a szám – 42 ezer milliárd forintból – már 3160 milliárd forintot, míg 2020-ban – 66 ezer milliárd forintból – 9136 milliárd forintot tett ki. Ez láthatóan nemcsak a gazdasági fejlődés (GDP) és az infláció hatásait tükrözi, hanem arányaiban is jelentősen nőtt: 2,9 százalékról 13,84 százalékra.
Míg a háztartások pénzügyi vagyona a 2010-es évtizedben bő kétszeresére nőtt, addig az állampapírok állománya ezen belül majdnem ötszörösére.
Kegyelemdöféssé vált a 2019-ben megújított állampapír-stratégia?
A 2017-2018 során látott lassuló tendencia és a külső sérülékenységi mutatók további javításának igénye miatt az állam 2019-től megújította az állampapír-stratégiáját. Az új célkitűzés az lett, hogy a háztartások állampapír-állományát öt éven belül megduplázzák az akkori állományhoz képest, számszerűleg 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növeljék.
A szuperállampapírként ismertté vált MÁP Plusz ennek a stratégiának lett az eredménye. Mellé – a bankok lehetőségeihez képest – öv alattinak számító egyoldalú kedvezményt is bevetett a kormányzat az állampapírok még vonzóbbá tétele érdekében. 2019. január 1-től a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alól kikerült a természetes személyek államkincstárnál vezetett ügyfélszámlája és az ügyfél banknál vezetett saját bankszámlája közötti átutalás, mindkét irányú pénzmozgásra értve. Ezt kiegészítette a 2022. augusztus 1-jén életbe lépett kedvezmény, mely alapján illetékmentes a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. A bankokra ez a szabály viszont nem vonatkozik. Végül a harmadik változás, hogy a 2019. június 1-től kibocsátott állampapírokra nem vonatkozik a kamatból 15 százalékot elvonó kamatadó.
A MÁP Pluszt nem csak az ötéves futamidőn keresztül egyre emelkedő fix kamatozása tette vonzóvá, mely – akkoriban már az első félévben is – a várható infláció és a jegybanki alapkamat felett teljesített, méghozzá kockázatmentesen. A mai napig érvényes kamatfeltételek szerint az első félévben évi 3,5 százalékos kamatról indulva az ötödik év végére évi 6 százalékos hozamot termel. Az öt év alatt kamatos kamattal 27,35 százalékos hozamot érhet el vele a befektető. Maga az állampapír a kamatozáson felül is szolgált újdonságokkal: a kamat automatikusan újrabefektetésre került az eredeti állampapír-sorozatba. Emellett a kamatfizetéseket követő öt munkanapon belül az állampapír költségmentesen visszaválthatóvá vált, azon kívül pedig kezdetben 0,25, jelenleg már 0,5 százalékos veszteséggel.
Ezek eredményeként 2019 közepétől új erőre kapott a háztartások befektetése az állampapírokba. A bankok ezzel gyakorlatilag egy végső kegyelemdöfést kaptak: a vonzó, infláció feletti hozam kamatadó-mentességgel és illetékmentességgel párosulva, szinte a látra szóló betétek rugalmasságával lett visszaváltható.
Ennek hatására a betétek – látra szóló betétek nélküli – állománya a 2013-as érték mintegy 69 százalékos értékére nőtt mindössze 2021-re, ami még a háztartások pénzügyi eszközeinek 10 év alatti 2,5-szörös bővülésével sem arányos. Vagyis, miközben az állampapírok részaránya a lakossági vagyon körében jelentősen – ötszörösére, mintegy 14 százalékra – nőtt, addig a lekötött betétek részaránya eközben 5 százalék alá apadt.
Nem tűnt úgy a bankbetétek oldaláról, hogy ebből fel lehet állni.
Két számjegyű kamattal reagáltak a bankok
A tíz év alatti folyamatos aránycsökkenés ellenére úgy tűnik azonban, hogy a háztartások pénzügyi eszközei közt az állampapír-stratégia ellenére is stabil helyen van a bankbetétállomány. Hiszen az állampapírok befektetési arányához képest nagyságrendileg stabil maradt a betétállomány aránya: 7,46 százalékról „mindössze” 4,86 százalékra csökkent.
Az állampapírok – köztük különösen a MÁP Plusz – betéteket kiszorító hatása akkor jelentkezne, ha a lakossági befektetési termékek piaca jelentősen átalakulna, vagy a bankbetétek kivonása veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását. Ezek az arányok azonban nem jelentenek kiemelt kockázatot, beleértve a 2023-ra várt 11 milliárdos állampapír-állomány tervét is.
Úgy tűnik tehát, a bankszektor – ha más arányokkal is, mint 2012 előtt, de – változatlanul egészséges mértékben részesül a megtakarítási tortából, viszonylag arányos részt hagyva a többi befektetési formának is (biztosítások, befektetési jegyek, részvények, készpénz).
Bár a bankokra nagyon régóta jellemző, hogy az emelkedő piaci kamatváltozásokat a hitelkamatokban gyorsabban, a betétkamatokban lassabban érvényesítik – és viszont -, az egyre emelkedő jegybanki alapkamat néhány bankot lekötött betét gyűjtésének újragondolására késztetett.
A Gránit Banknál a 12 hónapos GRÁNIT KamatMax Plusz betét jelenleg évi 10,25 százalékos betétkamatot fizet, amely az aktuális MNB jegybanki alapkamat mínusz 2,75 százalékos szinten kötött. Legalább 50 ezer forinttól lehet betétet elhelyezni ebben a konstrukcióban, a lejárat előtti feltörés esetén viszont csak évi 0,1 százalék jár. A magas kamatnak nincs más feltétele, minthogy az ügyfél a betétlekötés teljes ideje alatt rendelkezzen a Gránit Banknál vezetett, a betétlekötéssel érintett bankszámlájához kapcsolódó, aktivált betéti bankkártyával.
Az osztrák gyökerű magyarországi Oberbank 9 és 12 hónapos betétlekötésre még ennél is több, évi 12,35 százalékos kamatot fizet, idő előtti felbontás esetén pedig az esedékes kamat felét. De a hitelintézetnél elérhető hat hónapra évi 12,05 százalékos, egy, két vagy három hónapra pedig évi 11,75 százalékos lekötött betétkamat is. Ez a betétlekötési lehetőség csak 8 millió forintos megtakarítástól vehető igénybe.
A MagNet Bank is kínál jegybanki alapkamattól függő konstrukciókat, igaz, ezek már nem két számjegyűek. A Mentor Plusz, illetve Szféra Plusz három évre szóló konstrukciók az internetbankon keresztül lekötve a MNB jegybanki alapkamat 6,75 százalékkal csökkentett kamatszintjén, jelenleg évi 6,25 százalékos kamaton köthetők le. Három év után egyszeri 0,15 százalékos kamatprémium is jár a befektetőnek. A lejárat előtt feltört betét esetében legfeljebb az utolsó három hónapra lehet elveszíteni a kamatot, tekintve, hogy a kamatokat három havonta kifizetik. A befektető így elérhet kamatos kamatot is.
A két számjegyű kamatversenybe beszállt az állam is
A lekötött betétekkel szoros versenyben az időközben még tovább emelt kamatozású állampapírok állnak. A jelentős kamatemelés egyik mozgatórugója lehetett, hogy a befektetők ne veszítsék el befektetéseik értékét a 2022-es infláció megállapításáig kamatozó időszakban sem. Addig ugyanis a tavalyi, nagyon alacsony infláció arányában fizetett kamat járna csak.
A 2022. szeptember 30-án megújított Bónusz Magyar Állampapírral pedig azt kompenzálja az állam, hogy az előző évi inflációt a következő évben érvényesítő és csak további még egy év múlva ki is fizető Prémium állampapír inflációkövetési késését ellensúlyozza. Az új konstrukció ugyanis háromhavonta megállapított kamat felett ígér az utolsó négy, három hónapos Diszkont Kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamok alapján, tehát egy év helyett háromhavonta követi majd le a pénzpiaci változásokat. (Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Prémium Magyar Állampapír inflációhoz képest „késő” kamatmegállapítása a csökkenő inflációs időszakban lesz majd jótékony hatással a hozamra.)
A 2022. december 30-ig évi fix 11,32 százalékos kamatot fizető Bónusz Magyar Állampapír, illetve a 2023. március 20-ig évi fix 11,75 százalékos kamatot fizető Prémium Magyar Állampapír az első kamatfizetési időszak lejártával is várhatóan az inflációt meghaladó hozamot kínál majd.
Mögöttük azonban további magas kamatozású állampapírok is állnak. Rövid lejáratra (2023. augusztus 23-ig) a 2023/C államkötvény kínálja a legmagasabb hozamot a Magyar Államkincstár árfolyamjegyzése alapján. Az eladási hozam mutatója (EHM) 13,55 százalék, a kötvény kamatadó-mentesen vásárolható meg. Ez nagyon szép hozam egy évre vetítve, de a megvásárlás kockázatának számít, hogy végül nem járunk-e mégis jobban egy másik, inflációkövető papírral.
A hosszú lejáratú állampapírok közül a 2026/E és 2026/F sorozat ajánlható, amely közel 13 százalékos EHM-mel rendelkezik. Ezek szintén kamatadó-mentesek.
Változó a kamatozása 2027/B sorozatszámú államkötvénynek, melynek kamata a kamatperiódus fordulónapját megelőző harmadik munkanapjának háromhavi BUBOR-ával (budapesti bankközi kamatláb) egyenlő. Ez az állampapír negyedévente fizet kamatot, jelenleg az október 19-i évi 16,66 százalékot.
Ugyancsak változó kamatozású a 2029/B sorozatú államkötvény. Ez ugyanúgy működik, mint a 2027/B, de a legutóbbi kamatfizetési napja augusztus 22. volt, így a jelenlegi kamata évi 12,02 százalék. November 22-től azonban ez a papír ismét igazodik majd az aktuális három hónapos BUBOR-hoz, amelynek ha megmarad a jelenlegi kamatszintje, akkor ez az állampapír is a 2027/B-hez hasonlóan vonzó kamatozású lesz.
A 2027/B és 2029/B állampapírok kamatai kamatadó-mentesek.
A 2023/C, 2026/E, 2026/F, 2027/B és 2029/B állampapírokról annyit azért meg kell jegyezni, hogy a megvásárlásuk után az árfolyamuk a futamidő alatt ingadozhat, így csökkenhet is. Csak a lejáratkori árfolyamuk biztos, ami viszont még évek múlva lesz (a 2023/C-nek pedig jövőre).
Ami még szempont lehet, hogy a BUBOR nem feltétlenül mozog azonos pályán az inflációval. Ennek megfelelően, ami most rövid távon vonzónak tűnik, nem biztos, hogy középtávon is az marad, legalábbis az inflációkövető állampapírokhoz képest. A papírok átváltása pedig az esetleges rosszabb árfolyam miatt akár nagyobb veszteséggel is járhat, mint a lakossági állampapírok esetében megszokott 0-1 százalék.
Pénz
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
