A budapesti önkormányzat által fenntartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai is nehéz helyzetbe kerültek az egekbe szökő energiaárak miatt. Közüzemi díjaik jövőre megháromszorozódnak, de a főigazgató reméli, hogy elég lesz pár órával visszavágni az esti és szombati nyitvatartást a téli időszakban. Az olvasótermekben 20 fok lesz.
Bírja-e a fővárosi költségvetés?
A Szabó Ervin téri neobarokk Wenckheim-palota hatalmas ablakán ugyan dől be a fény, de a szemre bő hat méter belmagasságú, négy méterig faltól falig könyvespolcokkal díszített igazgatói szoba el is nyeli a nagy részét. Az ódon palotakönyvtár hangulat azért is tűnik fel, mert a délutáni beszélgetéshez lámpát nem kapcsolt Fodor Péter főigazgató. „Spórolunk, ahol csak tudunk”, mondja.
A 2008-as gazdasági és a koronavírus-válság óta ez a harmadik krízis a könyvtár életében, a cél most is az, hogy megőrizzék a működőképességet, teljesítsék a közkönyvtár iránt támasztott követelményeket, az olvasói és használói elvárásokat.
A 49 helyen működő fővárosi közkönyvtár-hálózatot az önkormányzat tartja fent, éves költségvetése mintegy 3,2 milliárd forint. Az önkormányzat működési támogatása a költségvetés mintegy 85 százalékát adja, saját bevételük mintegy félmilliárd forint. Összesen a könyvtárnak 238 ezer beiratkozója és 3,5 millió dokumentuma van.
A hálózat legnagyobb könyvtára, a Központi Könyvtár a Szabó Ervin téren áll, napi 2-3 ezer, vizsgaidőszakban inkább 3-4 ezer ember látogatja. 2001-ben adták át a bővített és felújított könyvtárat.
A könyvtár rezsiköltségei – az igazgató számításai szerint – jövőre háromszorozódnak, az eddigi alig 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra emelkednek majd. A közüzemi díjak eddig durván 5 százalékot tettek ki a teljes évi költségvetésből, jövőre ez 10 százalék fölé mehet. A könyvtárnak vannak saját bevételei, de túlnyomó többségében a főváros biztosítja a forrást a működéshez.
Következésképpen sok múlik azon, hogy a Fővárosi Közgyűlés a könyvtár jövő évi támogatásának megállapításakor biztosítani tudja-e a működés feltételeit, képes-e a rezsiköltség-emelkedéssel arányosan növelni az éves fenntartói támogatást.
Nem zárnak be, de csökkentik a nyitvatartást
Ha nem tudják arányosan növelni a fenntartási támogatást, akkor a könyvtárhálózat kénytelen lesz korlátozni a szolgáltatást, „amitől nem lesz boldog mindenki”. Ez praktikusan csökkentett nyitvatartást jelent az esti órákban és zárva tartást szombaton. Fodor viszont hangsúlyozza: ennek oka az energiatakarékosság, a több mint 400 munkavállaló béreit ez nem érinti.
„Abban bízunk, hogy a főváros biztosítja a működés feltételeit. Saját bevételből soha nem lesz annyi, hogy ezt az összeget előteremtsük. Lehet emelni a beiratkozási díjat, késedelmi díjat, ezeket tervezzük is, de egy közkönyvtár használata nem drágulhat egy bizonyos szint fölé”, mondja az igazgató.
Ami biztos: mindenhol spórolnak, télre 20 fokban állapították meg a terek hőmérsékletét. Az igazgató szerint 18 fokban nem lehet ülőmunkát végezni több órán át, ugyanakkor egy fok különbség havonta akár százezres nagyságrendű különbséget okoz a kiadásokban.
Ha sikerül ennyi korlátozással megúszni, az a mostani körülmények között kedvezőnek számít. Székesfehérváron például tegnap arról döntött a város közgyűlése, hogy – számos egyéb intézmény és létesítmény mellett – a Vörösmarty Mihály Könyvtár és több tagkönyvtára zárva lesz idén november 1-jétől 2023. április végéig.
A jövő könyvtára
Bár a konkrét könyvkölcsönzések és a működő tagkönyvtárak száma az elmúlt két évtizedben csökkenő tendenciát mutat Budapesten, maga a könyvtárhasználat az online kérések és adatbázis-igények miatt inkább nő.
A 238 ezer regisztrált felhasználóból 42 ezer 17 év alatti, 43 ezren 18-29 év közöttiek. A legtöbben, 112 ezren a 30-54 év közötti korosztályból kerülnek ki, a 65 évesnél idősebbek száma a tagok között 29 213. Tavaly az összes kölcsönzés durván negyedét végezték 14 éven aluliak.
Fodor Péter főigazgató, aki 1998 óta vezeti az intézményt, nem kételkedik a közkönyvtárak jövőjében. Úgy véli, mivel átalakulnak az olvasói szokások, nem az a lényeg, hány könyvet vesz kézbe hány olvasó, hanem az, hogy akár közösségi terekben, akár különböző online szolgáltatások formájában megmaradjon az emberek és az intézmény közötti kapcsolat.
„Régen a telefonálók megkérdezhették a könyvtárost, mit ír a lexikon, mikor született Petőfi. Ha ma tanulószobákra és otthonról elérhető adatbázisokra van igény, akkor azt kell kiszolgálnunk”.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
