Teljes iparágak omolhatnak össze Németországban, ha Oroszország leállítja a gázszállításokat – állítja a német szakszervezetek szövetségének vezetője. Yasmin Fahimi az alumíniumipart, az üveggyártást és a vegyipart emelte ki a legveszélyeztetettebb ágazatok között, azt hangsúlyozva, hogy ezeknek hosszú távon is betehet a gázhiány, aminek a teljes német gazdaságra és munkaerőpiacra is nagyon súlyos következményei lennének.
Oroszország az Északi Áramlat 1 gázvezetéken júniusban a korábbi gázmennyiségnek csak a 40 százalékát küldte, ami nagyon gyorsan az addigi másfélszeresére, megawattonként 120 euróra emelte a gáz árát. Moszkva technikai okokra és a nyugati szankciós politika hatásaira hivatkozk, de európai meggyőződés szerint nem kérdés, hogy valójában zsarolási alapnak, fegyverként használják a gázt. „Nem egyszerűen hibás döntésekről van szó. Ez gazdasági hadviselés, nagyon is racionális és teljesen világos” – fogalmaz Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár.
A helyzet hamarosan tovább romolhat. Július 11-én kezdődik az Északi Áramlat 1 szokásos éves karbantartása.
Ez tíz napig tart, de Németországban attól tartanak, hogy Moszkva utána sem fogja elindítani a szállításokat.
A gázhiány az ipart és a fogyasztókat is rendkívül súlyosan érinti. Németország nagyjából a gázszükségletének a 35 százalékát veszi Oroszországtól, és bár nyár van, most kellene feltölteni a gáztárolókat. A válsághelyzet miatt csütörtökön életbe léptették a háromfokozatú gázvészhelyzeti terv második szintjét. Ha ezt esetleg a harmadik szintre kell emelni, először az ipar gázellátását csökkentik, míg a háztartások, egészségügyi intézmények, idősotthonok speciális védelmet kapnak – hangsúlyozzák.
A háztartási gázárak azonban így is kilőhetnek, noha azok már idáig is sok helyen megduplázódtak az elmúlt egy év alatt. Most azonban további kétszeres, háromszoros áremelkedést helyeznek kilátásba. Erre utalt Habeck mellett Klaus Müller, az energiaellátásért felelős szövetségi hivatal elnöke is: „Sok fogyasztót sokkolni fog, ha levelet kapnak az energiaszolgáltatójuktól” – mondta.
Az elmúlt években többnyire hat-hét eurócentbe került Németországban egy kilowattóra, most az átlagár 13,8 cent, ami azt jelenti, hogy egy átlagos háztartás évente 2750 eurót fizet a gázra – átszámítva ez több mint egymillió forint. Pedig sok fogyasztó hosszú távú, garantált árat biztosító szerződéssel rendelkezik, ezért a német társadalom még nem is érzi teljesen az áremelkedést. A szolgáltatók azonban egyre drágábban veszik a gázt (hogy mennyire, az szolgáltatónként jelentősen eltérhet és a gázvételi szerződéseiktől függ), a veszteségeik gyorsan nőnek. Ezért egyre inkább napirenden van, hogy ők a futó szerződések egyoldalú módosításával hárítsák át a fogyasztókra a költségeket.
Már a német gazdasági miniszter is elkezdte felkészíteni a fogyasztókat a várható brutális áremelkedésekre. Habeck a megfontolt politikus imázsával és határozott kommunikációjával magabiztosan vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, de ha a fogyasztók még jobban megérzik a zsebükön az energiaárakat, annak ugyan lehet további hatása a még erősebb spórolásra, de az is biztosra vehető, hogy súlyos politikai következményei lesznek. „A gáz most ritka jószág” – nyilatkozta a zöldek által delegált Habeck, azt hangsúlyozva, hogy Putyin a német társadalom egységét és szolidaritását akarja lerombolni a gázszállítások korlátozásával.
A német kormány a nyilatkozatok szerint próbál eszközöket találni, hogy az energiaárakat ne hárítsák át teljes mértékben a végfogyasztókra. Ennek számottevő inflációs hatása is lenne, de közben a piaci folyamatokat sem akarják teljesen negligálni. Az állami szervek egyelőre otthoni takarékoskodásra buzdítják a lakosságot (egyebek mellett víztakarékosabb zuhanyrózsákat és egy-két fokkal alacsonyabb beltéri hőmérsékletet javasolnak, a komolyabb energiatakarékossági beruházások – hőszivattyú, szigetelés, ablakcsere – mellett), hétfőn azonban már a munkadói és a munkavállalói oldallal is tárgyalnak az energiapolitikáról. A szakszervezetek azonnali ársapkát követelnek, erről azonban Olaf Scholz kancellár szerint egyelőre még biztosan nem születik döntés.
Világ
Fontos