Amióta a kormány kitalálta, hogy az áruházak húspultjaiban kis zászlókkal kell jelezni a hús származási országát, feltűnőbb lett, amikor a jellemzően magyar színek mellett egy-egy külföldi zászló is megjelenik. A kormány az intézkedéssel azokat szeretné segíteni, akik a hazai termék vásárlását a magyar tenyésztők boldogulásának érdekében fontosnak tartják.
Emellett azonban a kormány február óta az árstop jogszabállyal védeni is akarja a vevőket az infláció ellen. Hat másik termék mellett ezért például a csirkemell árát is befagyasztotta a tavaly októberi szinten, az áruházaknak pedig előírta, hogy a tavalyi készletszintet minimum tartaniuk kell. Ennek célja tehát az, hogy a magyar vásárló mindig hozzáférjen a többi húshoz képest most már jóval olcsóbb csirkemellhez (és farháthoz).
Csakhogy most a két fenti intézkedés egymás ellen hat. Ami olcsó, az nem magyar.
A Tescóban jelenleg az árstoppolt csirkemell pultos része szlovák eredetű, és csak a vágóhíd magyar, ahol feldolgozták.
Vagyis az árstoppal a kormány részben a szlovák csirke felé terelte a forgalmat.
A boltlánc határozottan magyar csirkemellet szeretne venni, de az nem mindig van. És ennek részben pont az az oka, hogy az árstop miatt nagyon megnőtt iránta kereslet, másrészt értesüléseink szerint a madárinfluenza és a szektorban lévő óriási munkaerőhiány okozza a problémát.
Számunkra prioritás, hogy a többszörösére megnövekedett vásárlói igényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni. Ennek érdekében, amennyiben hazai partnereink elérhetősége korlátozott, átmeneti megoldásként kell importból kiegészíteni a pultos csirkeválasztékunkat. Csomagolt baromfikínálatunk ugyanakkor teljes mértékben magyar forrásból érkezik
– mondta nekünk a Tesco sajtóosztálya.
Egyébként csak azért a Tescót szólaltattuk meg ebben a cikkben, mert náluk láttunk szlovák zászlót. Ám hogy a jelenség mennyire általános, arról nem lehet pontos képünk, már csak azért sem, mert a tálcás kiszerelésekre nem kell zászlót rakni, és sok olyan üzlet van, ahol nincs is húspult.
A boltok egyébként ebben a helyzetben több szempontból sem tehetik meg, hogy ragaszkodnak a magyar csirkéhez (vagy cukorhoz, liszthez és a többi árucikkhez, amelynek valódi árát az árstoppal elfedik, a keresletet pedig megnövelik). Egyrészt jogszabály kötelezi őket arra, hogy a tavalyi készletnek megfelelő mennyiséget tartsák ezekből a cikkekből, tehát egy bizonyos mennyiséget valahonnan mindenképpen be kell szerezniük. Másrészt az árstoppos termékek iránt az olcsóságuk miatt megnőtt a kereslet, és a boltok még akkor is el akarják kerülni, hogy a vevő üres polcokat lásson, ha minden egyes eladott csirkemell veszteséget okoz nekik.
Az árstop ugyanis nem vonatkozik a nagykereskedelmi árra, vagyis a bolt ma már jóval magasabb piaci áron kénytelen megvenni ezeket a termékeket, mint amennyiért eladja. A kieső bevételt más árukon megpróbálhatja ugyan visszakeresni, ha le tudja nyomni a vásárlók torkán a további áremelést, de ettől függetlenül egy kiskereskedő mindig el akarja kerülni, hogy a legnépszerűbb árucikkekből hiánya legyen, hiszen azért megy be a vevő a boltba.
Az árstop veszteségét szándékosan a kiskereskedelemmel viteti el a kormány, azért, hogy a boltok ne az ellátási láncra (termelő-tenyésztő, feldolgozó, nagykereskedő, szállító) hárítsák azt át – hanem inkább más termékek áremelésével terítsék szét a fogyasztók között. Becslések szerint azonban az év első három hónapjában még így is 25-30 milliárd forint bevétel kiesett a szektorból, és ez a szám azóta jóval nagyobb lehet.
Ebből a szempontból viszont elvileg mindegy, hogy melyik országban tenyésztették a csirkét, a szektorban a veszteségek eloszlása nem sokat változik. Csakhogy ennél bonyolultabb a képlet, hiszen sokan a dráguló magyar pulykáról állnak át az olcsó csirkére, így valójában az ezeket tenyésztő magyar gazdáktól is a Szlovákia felé sikerült átterelni a forgalom egy részét.
Egyes boltokban egyébként újabban már feltűnő az is, hogy kizárólag szlovák cukrot lehet kapni, természetesen árstoppolva.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
