Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. június 7. 16:40 Világ

Kína nagyon kell Hollywoodnak, de Hollywood kell-e még Kínának?

1981 májusában a kínai lakosság számára igazi különlegességeket tartogattak a helyi mozik – premierje volt többek között az  1937-ben készült Hófehérke és a hét törpe című egész estés Disney-mesének, illetve az 1951-ben készült Ének az esőben című romatikus musicalnek is. A hetvenes évekig teljes külpolitikai elszigeteltségben élő, önmagát a kulturális forradalom rögeszméjébe zárt ország lassan, de biztosan nyitni kezdett a világ felé, ami azt jelentette, hogy a gazdasági és politikai kapcsolatok mellett pedig megjelent a kulturális termékek beengedése is az országba. Nem csoda, hogy a lakosság ki volt éhezve bármilyen újdonságra, akkor is, ha azok évtizedekkel ezelőtt készültek: a kulturális forradalom alatt csak a propaganda sugárzását engedélyezték. *A kulturális forradalom alatt csak az úgynevezett nyolc operamodell adaptációit lehetett megtekinteni. A darabok a szocializmus győzelmét hirdetik a burzsoázia fölött, és nem csak operában lehetett velük találkozni, a történetek megjelentek mindenféle felületen: albumokon, képregényeken, plakátokon és bélyegeken; tányérokon, teáskannákon, mosogatókon, cigarettacsomagokon, vázákon és naptárakon, valamint filmeken. Különleges csapatok sugározták őket hangszórókból az iskolákban, gyárakban, sőt, még a mezőgazdasági munkások számára is a földeken.

A beszámolók szerint már hajnali négykor sorok kígyóztak a jegypénztárak előtt a nagyobb városokban. Az ezt követő években a nyitás fokozatos, és ígéretes volt. A kínai piac akkor villantotta meg először igazán az erejét, amikor a Harrison Ford és Tommy Lee Jones főszereplésével bemutatott A szökevény (The fugitive) című film műsorra kerülhetett. Sanghajban 700 ezer néző váltott rá jegyet, hatalmas tülekedés volt a pénztáraknál, a jegyüzérektől még úgy is elkapkodták az összeset, hogy az eredeti ár dupláját kérték. 

Ez a felívelő tendencia aztán hamar gellert kapott, 1997-ben a Brad Pitt főszereplésével készült, a Tibet elfoglalását, a Dalai láma száműzetését és a kínai agressziót bemutató Hét év Tibetben című film kiverte a biztosítékot a vezetésnél. A Sony hirtelen azon kapta magát, hogy sarokba szorult, hiszen a filmes divízionál sokkal fontosabb elektronikai termékeik gyártása Kínában történt, a film viszont olyan szinten lépte át a határt, hogy félő volt, a kínai vezetés egyszerűen ellehetetleníti majd a termelést. A megoldás végül az lett, hogy a filmet szinte suttogva küldték az amerikai mozikba, minimális marketinggel, hogy az a lehető legkisebb figyelmet generálja. Ez pedig ahhoz kellett, hogy védhető legyen az indok, miért nem akarják a nemzetközi piacra kivinni, nehogy azt kelljen mondani, hogy Kína betiltott egy amerikai filmet (egyébként a premier után Brad Pittet tényleg kitiltották Kínából, ráadásul a reklámkampány elmaradása miatt Pitt karrierjének legkevesebbet hozó filmje lett).  

Az igazi fordulat 2012-ben történt, az akkor még csak az elnöki pozíció várományosaként Amerikába látogató Hszi Csin-ping megállapodást kötött az akkori alelnökkel, Joe Bidennel arról, hogy több filmet engedjenek be az országba. A korábbi 10 filmről 34-re bővült az egy évben bemutatható alkotások listája, és ezzel együtt megemelték a jegyeladásokból a stúdiónak visszacsorgatott összeget is 25 százalékra. Ez alapjaiban változtatta meg a stúdiók hozzáállását a kínai piachoz, főleg azért, mert 2010 óta brutális volt a mozihálózat növekedése az országban, évről évre 40 százalékkal hízott a piac – már nem volt mindegy, hogy mekkora kockázatot vállalnak a stúdiók. A nagy blockbuster produkciókba szép lassan beszivárogtak a kínai termékek is – például az Amerika kapitány: Polgárháború (Captain America: Civil War) egyik jelenetében a tech-mágus Tony Stark egy Amerikában teljesen ismeretlen, Vivo márkájú mobiltelefont használ, ami egy olcsó kínai készülék. A cenzúra fokozatosan durvult be (főként a Trump-adminisztráció alatt, a kereskedelmi háború kirobbanásával), korábban a gyakorlat főként azt jelentette, hogy a kifogásolt részeket inkább kivágták a filmből, és úgy vetítették le, ez mára odáig fajult, hogy a filmnek esélye sincs bejutni Kínába, ha fogást találnak rajta. Így járt például a Pókember: Nincs hazaút (Spider Man: No way Home ), ahol a cenzorok kifogásolták, hogy megjelenik a Szabadságszobor, a Doctor Strange legújabb epizódja, amiben a cenzorok utalásokat látnak az államilag üldözött vallásra, a Falun Gongra, de voltak hírek arról is, hogy a Harcosok Klubját úgy adták le a tévében, hogy a végét egész egyszerűen megváltoztatták

Ki kell kinek? 

A PEN America egy egész hosszú tanulmányban mutatja be a kínai-amerikai kapcsolatok megváltozását a filmipar tekintetében. 2018 első negyedévében a kínai jegyeladások a történelem során először verték le az amerikai piac számait. 2023-ra úgy becsülik (bár ez egy Covid előtti becslés), hogy 15,5 milliárd dollárosra bővülhet a forgalom, ez bőven túlszárnyalja az amerikaiak 2019-es 11,4 milliárdos eredményét. A Meg, az őscápa (The Meg) című akció-kalandfilm külföldi jegyeladásainak negyven százaléka, a Ready Player One ötven százaléka Kínából jött, a legtöbb filmnél egyébként a teljes külföldi jegybevétel negyedét Kína hozza. A számok tekintetében egyre nyilvánvalóbb, hogy Hollywoodnak szüksége van Kínára, Kínának viszont egyre kevésbé van szüksége Hollywoodra.

 

A kínai filmipar ugyanis sebességbe rakta magát. Amikor 2014-ben megjelent a Transformers: Kihalás kora (Transformers: Age of Extinction), 320 millió dolláros forgalmat hozott Kínában, de a kínaiak összreakták a saját Transformers-filmjüket, a Monster huntot, ami már ezt túlszárnyalta, 382 millió dollárt generált a pénztáraknál. Egy, a szektorra rálátó forrás szerint azzal, hogy egy film átjut a cenzorokon, 100 millió dollárt csak tiszta profitként el tud könyvelni, és akkor még nem is volt szó a különböző, stúdiók által jegyzett vidámparkokról. A Disney-nek például 47 százalékos részesedése van a Shanghai Disneyland Parkban, az Universal Studios pedig Pekingben tervezi megnyitni az Universal Bejing Resort nevű komplexumot, két vidámparkkal, hat hotellel, egy vízi vidámparkkal és egy szórakoztatóközponttal, és persze mindezt a legvadabb állami megfigyelőrendszerrel turbózva. Ez a beruházás a koronavírus alatt sem állt le, a 6,5 milliárd dolláros csekket pedig közösen finanszírozza az Universal és a kínai állami turisztikai hivatal, így már könnyen átlátható, miért próbálnak a nagy stúdiók elkerülni minden kényes témát.   

Persze akadnak kivételek: a koronavírus miatt folyamatosan tologatott premierrel, de végül csak bemutatott Tom Cruise-mozi, a Top Gun második része már az előzetesben olyat mutatott, amitől a kínai cenzorok hátán felállt a szőr: Crusie karakterének dzsekijén többek között a tajvani zászló is látható.

Bár lehetett arra számítani, hogy a végső filmben ez nem jelenik majd meg, a készítők beleálltak, és a Kína szerint hozzájuk tartozó, de szakadár területként számon tartott, 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező ország zászlaja továbbra is ott díszeleg Cruise kabátján. A film ráadásul az eredeti tervek szerint kínai koprodukcióban készült volna, ám végül a kínai oldalról beszálló Tencent Media kihátrált, mert úgy ítélték meg, hogy túlságosan nagy hangsúlyt kap benne az amerikai hadsereg. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ cenzúra filmipar Hollywood Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.