Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
Előzmények: az amerikai kereskedelmi megbízott még Joe Biden elnöksége alatt indított vizsgálatot a kínai hajógyártás ellen, és ennek eredménye mentén februárban jelentette be, hogy a kínai gyártóknak nyújtott állami támogatások piactorzító hatása miatt büntetést akar kiszabni minden, az Egyesült Államokban kikötő kínai gyártmányú teherhajóra.
Ennek mértéke a hajó méretétől és az üzemeltető honosságától, illetve az üzemeltető flottájának eloszlásától függően kikötésenként 1–3,5 millió dollár körül mozogna.
A kínai vállalatoknak, valamint a flottájukban több mint 50 százalékos kínai hajóállománnyal bíró cégeknek többet kellene fizetniük, az amerikai gyártmányú hajók alkalmazása után pedig egymillió dolláros leírást lehetne kapni.
Számokban: Kína jelenleg a globális hajógyártás 50 százalékát adja, az aktív teherhajók 34 százaléka kínai gyártmány (korábban alacsonyabb volt a kínai részarány). Az Egyesült Államok hajógyártása elhanyagolható, tavaly alig tíz nagy tengerjáró kereskedelmi hajó épült az országban.
Iparági kalkulációk szerint a javasolt szabályok mentén az Egyesült Államokban tavaly kikötő konténerszállító-hajók 83 százalékát, az autószállító-hajók kétharmadát, a kőolaj-tankerek harmadát érintené a lépés. Emiatt a sarc évi 40-52 milliárd dollárt tenne ki, ami természetesen jelentősen drágítaná az amerikai importot.
Igen, de: Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától, az amerikai hajógyártás volumenének felpörgetése legfeljebb évtizedes távlatban lenne reális.
A másik probléma, hogy Trump további lépései sem segítik a hajógyártókat, például az acélimportra kivetett 25 százalékos védővám is jelentősen növeli költségeiket.
A két másik nagy hajógyártó ország, Dél-Korea és Japán kapacitásai 2028-ig le vannak kötve, emiatt az alternatív beszerzés is csak mérsékelten reális.
Mi várható? Ha az amerikai kormány bevezeti az új adót, azt vélhetően a flották átrendezése követi majd, az Egyesült Államokba más gyártmányú hajókat küldenek, a kínai hajókat máshova irányítják majd a logisztikai cégek.