Kína keleti részén, Santung tartomány partjainál vesztegelnek azok az orosz tankerhajók, amelyek pénteken kerültek fel az Egyesült Államok szankciós listájára – írja a Bloomberg.

Miért fontos ez? A frissen szankcionált hajók az orosz tengeri olajszállítás 42 százalékát végzik, és elsősorban Kínába, illetve Indiába visznek olajat.

• A szankciós lista bővítése a Fehér Ház szerint havi több milliárd dollár értékű bevételkiesést okozhat az orosz állam számára. A Kreml olajüzletből származó bevételét napi 665 millió dollárra becsüli a Foreign Policy, a háború előtt ez közel egymilliárd dollár volt.
• Az olajárak többhavi csúcsra ugrottak hétfőn az intézkedés hatására, a Brent nyersolaj hordónkénti ára 81 dollárra emelkedett. Joe Bidennek ez már nem jelent politikai kockázatot, hiszen egy hét múlva átadja a hatalmat Donald Trumpnak.

Számokban: a Biden-kormány szankciós listájának pénteki bővítésével már 183 orosz hajó tartozik korlátozás alá, ezek közül 143 tankerhajó. 2022 óta a múlt heti lépés volt a legnagyobb bővítése ennek a listának.

• A kínai partoknál veszteglő három tankerhajó összesen 2,2 millió hordó olajat szállít.

Tágabb kontextus: a kínai hatóság azért döntött úgy, hogy elővigyázatosságból nem engedi kikötni a szankció alá tartozó hajókat, mert a kínai kormányzat nem szeretné elmérgesíteni a viszonyt a következő amerikai kormánnyal. Ezért inkább az Egyesült Arab Emírségekből, Ománból vagy Angolából rendelnek nyersolajat.

• India már korábban jelezte, hogy az Egyesült Államok által szankcionált hajókat nem engedi kikötni, valószínűleg ők is a Közel-Keleten vagy Afrika nyugati részén találnak új beszállítót.

Mi következik? A szankciók az orosz olajexportot a hordónként 60 dolláros ársapka hatálya alá terelhetik, ez alatt ugyanis bármely tanker szállíthat orosz olajat, és szerződhet nyugati biztosítóval is. Nem kell tehát az árnyékflottába tartozó hajókat használni (viszont így kisebb a bevétel).

• Az orosz eladók most valószínűleg arra várnak, hogy rövid távon változik-e a helyzet. Ha nem, az olajat át kell fejteniük másik tankerekre, vagy olyan vevőt kell keresni, aki (nyomott árért cserébe) nem fél az amerikai szankciók hatásától.

Felülnézet: a szankciók végső célja az, hogy Oroszországnak kevesebb pénze legyen az Ukrajna elleni háborúra. Ebből a szempontból mellékes, hogy ezt úgy érik-e el, hogy az oroszok csak olcsóbban tudják eladni az olajukat, vagy új árnyékflotta-tankerek beszerzését, közvetítő cégek működését kénytelenek finanszírozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre jobban szenved az orosz energiaszektor a háború és a szankciók miattA költségvetési bevételek harmadát adó ágazat eddig jól teljestett, de egyre több probléma nehezíti a működését, amit az orosz fogyasztók is meg fognak érezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az ukrán parlament fogja elzárni Magyarországot az orosz olajtólEgy ukrán párt leállítaná a Barátság vezetéket, de a G7-nek nyilatkozó elemző szerint erre nem kerül sor. Ha mégis, azt nem jogi aktussal teszik meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd oka van annak, hogy a kormány és a Mol ragaszkodik az orosz olajhozLassan a Mol-csoport által kiszolgált Magyarország és Szlovákia lesz az orosz olaj utolsó uniós vásárlója, és ez hatalmas hasznot hajt nekik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyesült államok Kína kőolaj Oroszország szankció tanker Olvasson tovább a kategóriában