Az olajkorszak „végének kezdetét” jelzi az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) zárómegállapodása, ami a dubaji helyszín miatt szimbolikus jelentőségű eredményként értékelhető, ám az kétséges, mennyiben sikerült előrelépni a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célzó konkrét lépéseket illetően.
Pedig a kéthetes tanácskozás egyik fő produktuma, a Globális leltár (Global Stocktake) épp azt állapítja meg, hogy nem a 2016-ban életbe lépő párizsi klímamegállapodásnak megfelelően alakulnak az éghajlatváltozás tendenciái. Igaz, ez tényszerűen nem újdonság, hiszen a globális felmelegedés szintjét a század végéig másfél Celsius-fokra korlátozó klímacél tarthatatlanságára már tudományos kutatások is felhívták a figyelmet.
Mindez jól látszik a szén-dioxid légköri koncentrációját mutató idősoron is (és persze azon a tényen, hogy 2023 az eddigi legmelegebb év lesz): a mérések 1958-as kezdete óta folyamatosan emelkedik az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz mennyisége a levegőben. Igaz, az utóbbi évek adatai legalább annyi reménnyel kecsegtetnek, hogy a növekedés üteme mérséklődhet.
Persze a levegő szén-dioxid-tartalma sok tényezőtől függ, a fosszilis energiahordozók égetésén kívül például az erdőirtások és a jórészt az éghajlatváltozás miatt bekövetkező tűzvészek is érdemben befolyásolják. Ugyanakkor a gáz, az olaj és a szén használatához köthető szén-dioxid-kibocsátás fokozódása is csak 2020-ban torpant meg átmenetileg, amikor a pandémia miatti lezárások a legszigorúbbak voltak.
Noha a dubaji klímacsúcson történtek aligha terelik rögtön a másfél Celsius-fokos klímacél betartásához szükséges mederbe az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos fejleményeket, az ott megfogalmazott végkövetkeztetések egyes éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek szerint mégis mérföldkőnek számítanak: már nincs vita a világgazdaság fosszilis energiahordozók iránti kitettségének káros mivoltáról, és a megújuló energiaforrások fontosságáról. Ugyanakkor az átállásról szóló elképzelések homályosak, és hiányoznak a döntéshozók elszámoltathatóságára vonatkozó szabályok, noha néhány hete még feladatok és akciótervek kijelölését várta a szakma az eseménytől.
Mindenesetre érdemes felidézni, hogy közel harminc évig abban sem tudtak megállapodni a COP-eseményeken résztvevő országok képviselői, hogy
a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását mérsékelni kell-e egyáltalán ahhoz, hogy a katasztrófával fenyegető további globális felmelegedést el lehessen kerülni.
Ráadásul a végleges megállapodásba épp Szultan Ahmed al-Dzsaber, a COP28 elnöke, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának (Adnoc) vezetője vitte be a hagyományos energiahordozóktól való eltávolodásra – fontos a megfogalmazás módja, nem a kivezetésre vagy a fokozatos csökkentésre szólítja fel az országokat – vonatkozó szövegrészletet. Pedig ő nemrégiben még azt állította, hogy „semmilyen tudományos eredmény” nem támasztja alá, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonásával közelebb lehet jutni a másfél fokos klímacélhoz. Sőt, az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázüzletek kötésére is készült az idei klímacsúcs alatt a BBC és a Centre for Climate Reporting értesülései szerint.
A konkrétabb intézkedések kidolgozására a következő két évben kerülhet sor, a tervek szerint a soron lévő klímacsúcsokon az egyes országoknak világossá kell tenniük, hogy miképp járulnak hozzá a párizsi klímaegyezmény megvalósításához. Annyit azonban sikerült már a COP28 során is rögzíteni, hogy a tudományos álláspont alapján 2030-ig 43 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását a 2019-ben mért mennyiséghez képest, különben aligha marad másfél Celsius-fokon belül a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti időszak és 2100 között.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
