Több ezren szörnyethaltak a líbiai Darnában (angol neve Derna), amikor a heves esőzések miatt a város felett épített két gát átszakadt, és a tengerparti település jelentős részét elmosta a lezúduló áradat.
- A közvetlen kiváltó ok az extrém időjárás: egy nap alatt az éves csapadékmennyiség 60 százaléka esett le.
Számokban: az áldozatok száma cikkünk írásakor már 5 ezer felett volt, az eltűntek számát pedig legalább 10 ezerre becsülik a hatóságok. Ez jelentős hányada a régió lakosságának, mivel Darnában és környékén közel 100 ezren éltek.
- A város területének körülbelül 25 százaléka megsemmisülhetett, a lezúduló víz egész városrészeket sodort a tengerbe. A város központján akár 3 méteres árhullam vonult át.
“We don’t need weather warnings, we never needed them before”
Libya is what happens when you don’t have an adequate, early severe weather warning system. >5,000 people are estimated to have lost their lives due to storm Daniel. There was no/or very limited warning. pic.twitter.com/bPnArf8YUd
— Met4Cast (@Met4CastUK) September 12, 2023
Háttér: a Daniel nevű szubtrópusi ciklon szeptember 4-e körül rendkívül gyorsan alakult ki a mediterrán térségben, és áradást okozott Görögországban, illetve kisebb mértékben Bulgáriában és Törökországban is. A görög károkat 2 milliárd euróra (770 milliárd forintra) becsülik.
- A ciklon ezután Észak-Afrika felé vonult, és szeptember 10-én Líbiában olyan esőzést okozott, amelyet évtizedek óta nem tapasztaltak ott.
- Darnát forró-félszáraz éghajlat jellemzi erős mediterrán hatásokkal, az eső kevés, döntően október és március között esik. Az éves csapadékmennyiség mindössze 275 milliméter (Budapesten ez 563 mm), most azonban egy nap alatt mintegy 170 milliméter eső esett.
Speechless.#Derna pic.twitter.com/yco9SEZy2X
— Matog Saleh (@MatogSaleh) September 12, 2023
Felülnézet: Moammer Kadhafi líbiai diktátor 2011-es elmozdítása és halála óta az országban két hosszabb polgárháború is volt, az ország jelenleg két fő részre tagolódik, de a legtöbb terület helyi hadurak militarista irányítása alatt áll.
- A Darna feletti hegyekben lévő, most átszakadt két gátat jugoszláv cégek építették az 1970-es években, a karbantartásukat azonban már legalább 20 éve elhanyagolták, a polgárháborús helyzetben infrastrukturális fejlesztések eleve nem nagyon valósulhattak meg az országban.
- Darna az ország keleti részén fekszik, és egy ideig az Iszlám Állam is uralta. Sem a város, sem az ország sem volt felkészülve egy ilyen méretű környezeti katasztrófára.
Alulnézet: a város lakóit nem evakuálták annak ellenére sem, hogy a heves esőzések miatt a gátak nyomás alatt álltak, de még egy ideig bírták a terhelést. A militarista helyi irányítás éjszakára még kijárási tilalmat is elrendelt.
- A folyó, amelynek medrében lezúdult a víz, a település központját is kettészeli, partja sűrűn be volt építve többemeletes házakkal. A kórházak azonnal megteltek, az áldozatok az utcán fekszenek, és százasával kezdték tömegsírokba temetni őket.
A rendezetlen közigazgatási viszonyok miatt a líbiai mentőalakulatok és segélyek csak lassan kezdenek eljutni az érintett településekre, az ország politikai megosztottsága miatt pedig a nemzetközi segélyek fogadása és szervezése is nehézkes, a szokásosnál lassabb.
Tágabb kontextus: az eset ismételten rávilágít arra, hogy a klímaváltozásból adódó egyre gyakoribb éghajlati extrémitások miért pusztítóbbak a kevésbé szervezett és fejlett országokban, amelyek egyébként jellemzően jóval kevésbé felelősek a károsanyag-kibocsátásért (ahogy a jelenségre példa volt az áradás Pakisztánban, amely során az ország harmada víz alá került).
- A hasonló ciklonok ritkák a térségben, az ilyen mértékű eső pedig „kivételes” – mondta Liz Stephens, a readingi egyetem klímakutatója. Szerinte nehéz megérteni, hogy egy ilyen száraz régióban előfordulhat hasonló természeti katasztrófa, emiatt sem magától értetődő, hogy az infrastruktúra kialakításánál tervezzenek ilyen éghajlati eseményekkel.
