Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. szeptember 5. 07:24 Világ

A kisboltoknak és a foglalkoztatásnak nem ártanak a hipermarketek, az egészségnek annál inkább

A hipermarketek terjeszkedése régóta bírált jelenség a nyugati világban, az Egyesült Államoktól Európáig jellemzően lakossági tiltakozás kíséri a nagy bevásárlóközpontok felépítését, arra hivatkozva, hogy azok elnyomják a helyi boltosokat, csökkentik a foglalkoztatást, rontják a béreket és a munkakörülményeket, akadályozzák a szakszervezet-alapítást, lenyomják az ingatlanárakat, növelik az autóforgalmat és elvonzzák az embereket a belvárosból, ezzel kiüresítve a helyi közösségi életet és az arra épülő kisvállalkozásokat (még azokat is, amelyek nem kiskereskedelmi riválisok).

Részben a magyar kormány is hasonló (bár inkább a gazdasági nacionalizmusból, nem a közjó és a piaci verseny féltéséből fakadó) érvekkel próbálja korlátozni különböző adminisztratív eszközökkel a külföldi tulajdonú hipermarket-láncok terjeszkedését: a nagyobb és hatékonyabb multik elnyomják a hazai konkurenciát, kicincálják a magyar emberek zsebéből a pénzt, és kiviszik az országból temérdek extraprofitot.  

Hogy ez itthon valóban így van-e, arról nem igazán készült empirikus munka, viszont az Egyesült Államokban a Walmart terjeszkedésének hatását sokat és sok szempontból próbálták felmérni részletes adatgyűjtéssel és komolyan vehető közgazdatani elemzési módszerekkel. Ezek a kutatások pedig egy közelmúltbeli összefoglaló szerint a népi bölcsességnek sok mindenben ellentmondó eredményre jutottak.

A messze legnagyobb amerikai hipermarket-lánc, a Walmart terjeszkedése csökkentette az élelmiszer-árakat; nem nyomta el a kisvállalkozókat, hanem elsősorban a szupermarketek forgalmát vonzotta el; és a jelek szerint a helyi foglalkoztatást sem csökkentette, sőt a kutatások többsége szerint kis mértékben még növelte is. Ezzel együtt a hipermarketek az amerikaiak egészségére és a bűnözési rátára negatívan hatnak, és környezeti hatásuk is vitatott. 

A legnagyobb foglalkoztató

Bár a világ többi részén, különösen Európában kevésbé ismert, a Walmart messze az Egyesült Államok legnagyobb kiskereskedelmi bolthálózata. Az 1962-ben alapított, egy arkansasi szupermarketből kinőtt cég ma 4700 bolttal rendelkezik az Egyesült Államokban. Az amerikai boltjaik döntő része, 3570 darab úgynevezett “Walmart supercenter”, amelyek nagyságrendileg 200 ezer négyzetlábas, azaz kb. 18 ezer négyzetméteren ötvözik az Auchan, a Praktiker, a Media Markt, a Decathlon és az IKEA termékkínálatát, néhány helyi sajátossággal (pl. fegyverbolt) kiegészülve. (Külföldön mintegy ötezer boltjukban 700 ezer embert foglalkoztatnak, ami jelzi, hogy ezek átlagosan kisebbek, mint az amerikai hipermarketjeik, és nemzetközi logisztikai tevékenységük is korlátozottabb.)   

Bár a Walmart és különösen a szupercenterek terjeszkedése az utóbbi évtizedekben jelentősen lelassult, még mindig messze a legnagyobb üzletláncnak számít, és az amerikai lakosság 90 százaléka egy Walmart tíz mérföldes, azaz 16 kilométeres körzetében él. Az Egyesült Államokban 1,6, globálisan 2,2 millió embert alkalmaznak, amivel Amerika és a világ legnagyobb, magánkézben lévő foglalkoztatói, és eladásaik értékét tekintve is elsők mind belföldön, mind a világban: a 600 milliárd dolláros forgalmuk a Lidl és az Aldi négyszerese, és ha egyre szűkebben is, de az Amazont is előzik. 

A Walmart terjeszkedése természetesen a kisebb boltok relatív forgalmának csökkenésével járt, míg 1997-ben az amerikaiak a bevásárlásra költött pénzük 71 százalékát szupermarketekben verték el, addig ez 2022-re 60 százalékra csökkent, míg a hipermarketek aránya 6-ról 21 százalékra nőtt  – derül ki  Richard Volpe és Michael A. Boland, a kaliforniai állami műszaki főiskola és a Minnesotai Egyetem közgazdászainak összefoglalójából. 

Szerintük a Walmartot felemelő folyamatok az 1950-es években indultak meg az amerikai várostervezési és közlekedési kultúra változásával, amikor (az autóipari lobbi erejétől nem függetlenül) a tömegközlekedést az autóutak váltották fel, a városok pedig elkezdtek terjeszkedni és számos külvárosi, elővárosi lakóövezet jött létre. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerboltok is egyre inkább kiköltöztek a városok központjából, és külvárosi közlekedési csomópontokban kezdtek koncentrálódni. A belvárosok aránya a teljes kiskereskedelmi forgalomból az Egyesült Államokban az 1954-et követő 25 évben 77 százalékkal csökkent. Ezt a folyamatot a legjobban az 1962-ben indult Walmart tudta meglovagolni a sok próbálkozó közül, a szerzők szerint nagyrészt hatékony logisztikai stratégiájának következtében. A cég az 1980-as évektől kezdett el egyre nagyobb boltokban gondolkozni, ekkor született a “hypermart”, majd a supercenter mint koncepció is. Ugyanakkor vannak kisebb üzleteket futtató márkáik is, a Sam’s Club és a Neighborhood Markets molinó alatt hagyományos szupermarketeket, illetve (az amerikai mértékkel mérve) városi kisboltokat is üzemeltetnek.

Nem a kisboltokkal versenyeznek

A Walmart szlogenje mindig is a cég alacsony árait hangoztatta, és ebben a korábbi kutatások nem is találtak kivetnivalót: különböző elemzések az évek során 3 és 25 százalék közötti átlagos árelőnyt mértek azonos vagy hasonló termékek esetében a Walmart javára. 

A Walmart megjelenése természetesen a konkurenciát is versenyre kényszeríti, a supercenterek megjelenése átlagosan 1-8 százalék közötti árcsökkenéssel járt a többi környékbeli boltban. Ugyanakkor ez utóbbi hatások leginkább a 2010 előtti adatokban érzékelhetők, azóta egyre kisebb hatása van a helyi árakra, amire az egyik potenciális magyarázat, hogy az árcsökkentés helyett a minőséggel és a kínálat sokszínűségével próbálnak versenyezni a Walmarttal a helyi szereplők. Egy fontos kivétel ez alól a kiskereskedelmi logisztika másik nemzetközi bajnoka, az Aldi, amely az utóbbi években az Egyesült Államokban is agresszív terjeszkedésbe kezdett, és elemzések szerint a Walmartnál is olcsóbb.

Ahogy az Aldit és a Lidl-t Magyarországon, úgy a Walmartot is gyakran vádolják azzal, hogy elnyomja a helyi konkurenciát és ezzel árt a lokális gazdaságnak. Az amerikai háztartások 2014-ben 16 százalékkal több pénzt költöttek reálértéken (infláció hatását kiszűrve) élelmiszerre, mint 1997-ben, miközben ez idő alatt a Walmart nettó értékesítése 351 százalékkal nőtt. Ebből fakadóan a helyi szupermarketek megsínylették a hipermarketek bejövetelét, a külvárosi és vidéki területeken átlagosan 17, a városokban 4 százalékkal csökkent a forgalmuk a Walmart megjelenése esetén.

Az a régi bírálat ugyanakkor nem köszön vissza az adatokból, miszerint a Walmart elnyomta a kisvállalkozásokat. A legtöbb vonatkozó kutatás nem talált összefüggést a hipermarketek megjelenése és a kisboltok eltűnése között, sőt olyan elemzés is van, amely szerint a Walmart megjelenésével inkább nőtt a kisboltok forgalma, miután azok jellemzően nem a hipermarketek direkt versenytársai. Azaz a Walmart megjelenésének vesztesei inkább a helyi vagy országos nagyvállalkozások voltak, és Volpe és Bolland szerint a kisboltok elpusztításáról szóló sztorik szinte mindegyike néhány kiragadott eseten alapul, nem átfogó statisztikai elemzésen.

Egy másik visszatérő bírálat, hogy a nagy üzletek csökkentik a foglalkoztatást: egy nagyobb, hatékonyabb és jobban gépesített bolt fajlagosan kevesebb munkás kezet kíván, mint egy kisbolt. Bár a Walmart foglalkoztatási hatásait tucatnyi tanulmány vizsgálta, és egy része mérsékelt növekedést mért, egy darab akadémiai elemzés negatív hatást talált, míg több más kutatás szerint nincs világos, statisztikailag kimutatható hatása a Walmartnak a helyi munkaerő-piacokra. Különösen igaz ez a közvetett hatásokat illetően, amire vonatkozóan nincs értékelhető adat.

Azt illetően kevesebb a vita, hogy a Walmart igyekszik lenyomni a béreket, a cég megjelenése három tanulmány szerint is enyhe negatív hatással van a helyi bérszínvonalra. Ehhez vélhetően hozzájárul, hogy a Walmart híresen szakszervezet-ellenes, miközben az amerikai élelmiszer-kiskereskedelemben egyébként az országos átlagnál jóval magasabb a szakszervezeti tagok aránya: az amerikai munkavállalók csupán 4,6 százaléka szakszervezeti tag, de a bolti dolgozók körében ez az arány 16,5 százalék. A Walmart tevékenysége természetesen utóbbi csökkenésének irányába hat.

Hizlal

Bár a fenti eredmények nagyobb részt ellentmondanak a hipermarketekkel kapcsolatos népi babonáknak, azért a hatalmas boltok és általában a Walmart mint üzleti modell teljes társadalmi hasznáról nem feltétlenül adnak teljes képet.  

Egyrészt az Volpe és Boland is megjegyzi, hogy bár a Walmart alacsony árai egy 2019-es kutatás szerint javítják az élelmiszerhez való hozzáférést, különösen az alacsony jövedelmű családok számára, a táplálkozás változatosságát és egészségességét inkább negatívan befolyásolják. Két korábbi elemzés szerint a hipermarketekben vásárlók kosara általában egészségtelenebb, azaz például több feldolgozott élelmiszert, hozzáadott cukrot és sót tartalmaz, mint a kisebb szupermarketekben vásárlóké; a Walmart supercenterek megjelenése növeli a környéken élők átlagos testsúlyát és az elhízott emberek arányát. 

Míg az 1980-as években 15 százalék alatt volt az elhízott amerikaiak aránya, addig manapság ez az arány 40 százalék felé közelít. Egy 2011-es tanulmány becslése szerint ezen növekedés tizede közvetlenül a Walmart tevékenységéhez köthető. Több kutatás szerint annak sem volt különösebb hatása, hogy a Walmart a 2010-es évektől állítása szerint jobban figyelt élelmiszerei egészségességére, ezzel inkább csak korábban indult trendeket lovagoltak meg. 

A közgazdászok azt is elismerték, hogy a Walmart és általában a hipermarketek potenciális társadalmi hatásainak számos fontos vetületéről nem igazán van megbízható adat. Egy 2014-es tanulmány szerint például a Walmart supercenterek környékén lassabb ütemben esett a bűnözés, mint máshol, míg egy 2015-ben megjelent tanulmány alapján a Walmart jelenléte – szemben más nagy boltokkal, például a Targettel – nem növeli a helyi adóbevételeket. Másfelől az ingatlanárakat a közhiedelemmel ellentétben nem csökkenti, hanem inkább növeli a cég megjelenése (bár a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben ez sem biztos, hogy pozitív társadalmi hatás).

Globális folyamat

A lokális hatások mellett kevés megbízható elemzés született a Walmart és általában véve az élelmiszeripar és a kiskereskedelem koncentrációjának gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági hatásairól. A Walmart az egyik főszereplője annak az élelmiszeriparban évtizedek óta zajló globális folyamatnak, amely során a termelők alkuereje folyamatosan csökkent a nagyobb és erősebb hipermarketekkel és nagykereskedőkkel szemben, ami az alacsonyabb árak mellett számos egyéb járulékos hatással jár. (Erről korábban a globális borpiac átalakulását illetően részletesen is írtunk.)

Több korábbi esettanulmány alapján a Walmart nagy alkuereje, valamint a logisztikai hatékonyságra és a beszerzési árak lenyomására összpontosító üzletpolitikája negatív következményekkel jár a belföldi és fejlődő országbeli beszállítók és termelők számára, és sok esetben fenntarthatatlan termelési módokat részesít előnyben azok alacsonyabb költségei miatt. A cég pedig nemcsak vállalaton belül, hanem partnerei esetében is igyekszik gátolni a szakszervezet-alapítást és a munkajogi védelem növelését.

A másik oldalról viszont olyan eredmények is vannak, amelyek szerint a hipermarketek energiahatékonysága magasabb, mint a kisebb boltoké, és fejlettebb ellátási láncaikkal jelentősen csökkentik az élelmiszerhulladék-termelést is, ami klímaszempontból pozitív jelenség. Emellett ha nem is altruizmusból, hanem puszta üzleti érdekből is, de részt vesznek a maguk módján a zöldenergiai átállásban, fontos mozgatórugói a logisztikai és technológiai innovációnak. Olyan tanulmányból is bőven akad, amely szerint a beszállítók nagyon is jól jártak a cég sikerével, és jelentősen növelték bevételeiket és nyereségüket, azaz nem arról van szó, hogy kiszipolyozza a termelőket a Walmart.

A Walmart-sztori érdekessége, hogy sok párhuzamot mutat az Amazonnal, amely hasonlóképpen a kegyetlen hatékonyság és a kisboltokat eltipró nagyvállalati erőfölény gonosz megtestesítőjeként jelenik meg a médiában, miközben gazdasági és társadalmi hatásairól még a Walmarthoz képest is nagyon kevés komoly tanulmány született. A sors iróniája, hogy manapság a két cég közvetlen vetélytárssá kezd válni, miután az Amazon igyekszik hangsúlyosabban megjelenni az élelmiszer-kiskereskedelem piacán is. A másik oldalról a Walmart is igyekszik növelni lábnyomát az e-kereskedelemben, és más technológiai területekre is próbál betörni. Ebben egyesek szerint valamivel jobban áll, mint az Amazon az élelmiszer-kereskedelemben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyesült államok élelmiszer kereskedelem kiskereskedelem Walmart Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Fontos

Váczi István
2024. július 17. 11:14 Pénz

Miért dönt naponta rekordot az arany ára, ha nincs válság?

Kedden és szerdán is történelmi csúcsot döntött az arany ára, ami az utóbbi évek jó szériájának folytatódása, pedig magasak voltak a kamatok, és éppen közeli válság sem fenyeget.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.