Teljesen eltűnt a szem elől az ukrajnai háború első sztárfegyvere
Ha egyetlen fegyvert kellene kiemelni az ukrajnai háború első heteiből, az egészen biztosan a Bayraktar TB2-es drón lenne. A felderítésre és csapásmérésre is alkalmas pilóta nélküli repülőeszköz kezdetben olyan szép eredményeket ért el, hogy Oryx külön listán gyűjtötte az általa megsemmisített orosz hadfelszerelést, az ukránok dalt írtak róla, és alig győzték kiadni az eredményes támadásokat bemutató videókat.
A dicsőség azóta alaposan megkopott, legutóbb akkor lehetett olvasni az ukrán TB2-esekről, amikor május elején Kijev fölött az ukrán légvédelem lőtt le egy ilyen drónt, miután irányíthatatlanná vált. Azt biztosra lehet tudni, hogy az ukránok összesen legalább 19 TB2-est elveszítettek, de a valós szám valószínűleg ennél magasabb, bár az oroszok százas nagyságrendű állítása minden bizonnyal túlzás. Már csak azért is, mert ennyit valószínűleg sosem üzemeltetett Ukrajna, a háború kitörése előtt 20 körüli mennyiségről volt becslés, utána pedig 50-et vásárolt/kapott még az ország 2022 végéig.
Mi történt az egykori sztárfegyverrel? „A TB-esről az az általános vélemény, hogy akkor működik jól, ha nem kell szembenéznie kifinomult légvédelmi és elektronikai harcászati rendszerekkel. Mivel viszonylag lassú és alacsonyan repül, egy jól szervezett légvédelem számos eszköze veszélyt jelent rá. Ezt már láttuk Líbiában és a karabahi háborúban is” – mondta a Business Insidernek Samuel Bendett, az amerikai Center for Naval Analyses személyzet nélküli fegyverekre specializálódott elemzője.
Mivel azt senki nem vitatta, hogy az orosz hadsereg rendelkezik az említett képességekkel, nagyon meglepőek voltak a TB2-esek kezdeti sikerei. Ukrán forrásokkal dolgozó nyugati elemzések szerint ennek az volt az oka, hogy az Ukrajnába bevonuló orosz légvédelmi erőknek parancsnokaik azt mondták: ha bármi is repül felettük, az saját eszköz. Az orosz vezérkar ugyanis meg volt győződve arról, hogy az első órák légicsapásai megsemmisítették az ukrán légierőt, így aztán az orosz légvédelmi erők együtt haladtak ugyan saját csapataikkal, de lényegében nem csináltak semmit. Ennek nyomán nem ritkán orosz légvédelmi eszközök is a TB2-esek áldozatául estek. (Az Oryx szerint legalább 17, igaz, ezek része már később, a Kígyó-szigeten.)
Egy idő után az oroszok természetesen belátták, hogy egyáltalán nem sikerült halálos csapást mérniük az ukrán légierőre, így nagyjából az első hét után már elkezdett hatékonyan dolgozni a légvédelmük. Ekkor a TB2-es harctéri dicsősége véget is ért, csak ezt egy ideig még elfedték a korábbi sikeres támadásokról az ukránok által gondosan adagolt felvételek.
Azóta a TB2-eseket az ukránok elsősorban felderítésre használják a frontvonalaktól távolabb, ahol nem kell annyira tartaniuk az orosz légvédelemtől. A típus fejlett optikai és egyéb szenzorai ugyanis lehetővé teszik, hogy információkat szolgáltassanak egyebek mellett más, olcsó drónok számára, amelyek elvesztése nem olyan nagy veszteség, vagy egyenesen robbanóanyagokkal megpakolt, egyszer használatos („kamikaze”) eszközökről van szó.
Vagyis a TB2-esek továbbra is hasznosak, csak már támadó szerepkörben nem tudják használni őket, ami egyébként a realitások alapján irreális is volt egy olyan fejlett hadsereggel szemben, mint az orosz.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
