Új konfliktust teremthet Oroszországgal a sarkvidéken való osztozkodás
Az Északi-sarkvidék egyelőre semleges övezet, ám az éghajlatváltozás és az országok közötti konfliktusok felülírhatják az eddigi nemzetközi érdekeket a Bloomberg cikke szerint. A bizonytalanságokat a jégtakaró olvadása mellett a legnagyobb sarkvidéki állam, Oroszország nemzetközi elszigetelődése okozza.
Miért fontos ez most? A területet a nyolc északi sarkköri országot tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács felügyeli, amelynek soros elnöke 2021 és 2023 májusa között Oroszország. A tanács tavaly óta nem ült össze, és kérdéses a folytatás, miután május 11-én Oroszország átadja Norvégiának az elnökséget.
Tágabb kontextus: az Északi-sarkvidék alatt olaj és más ásványkincsek rejtőznek, amelyek fokozatosan kiszabadulhatnak a jégtakaró fogságából. A területet egyelőre egyetlen ország sem ellenőrzi, ám Oroszország, Kanada és Dánia egyre több érvet sorakoztat fel az ottani szuverenitása mellett.
Számokban: Kanada közel kétmillió, Oroszország 1,6 millió, Dánia 900 ezer négyzetkilométernyi sarkvidéki területtel kapcsolatban fogalmazott meg igényeket. Több mint 700 ezer négyzetkilométeren – ez nagyjából Chile kiterjedésének felel meg – több helyen átfedésben vannak egymással az országok követelései.
Alulnézet: a nemzetközi politika mellett az országokon belüli közhangulat is befolyásolhatja a sarkvidéket érintő lépéseket – a nacionalizmus ösztönözheti Vlagyimir Putyint a status quo felrúgására; az Oroszország sarkvidéki stratégiáját ismertető új dokumentumokból már ki is húzták a nemzetközi együttműködésre vonatkozó utalásokat.
Reakciók: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az Északi-sarkvidéki Tanács és térség semlegessége iránt. A tanácstagok közül Oroszország ráadásul egyedüli NATO-n kívüli tag maradhat, Finnország ugyanis április elején belépett a katonai szövetségbe, Svédország csatlakozását pedig Magyarország és Törökország ugyan egyelőre blokkolja, de meglepő lenne, ha ez így is maradna.
Mi következik? Kérdés, hogy néhány évtized múlva mekkora értéke lesz a sarkvidéki ásványkincseknek, azok mennyisége, minősége sem ismert pontosan. Az érintett országok továbbá nemcsak azok kitermelésében, hanem védelmében is érdekeltek lehetnek, a környezetvédelem szempontjából ugyanis kritikus térségről van szó.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
