Új konfliktust teremthet Oroszországgal a sarkvidéken való osztozkodás
Az Északi-sarkvidék egyelőre semleges övezet, ám az éghajlatváltozás és az országok közötti konfliktusok felülírhatják az eddigi nemzetközi érdekeket a Bloomberg cikke szerint. A bizonytalanságokat a jégtakaró olvadása mellett a legnagyobb sarkvidéki állam, Oroszország nemzetközi elszigetelődése okozza.
Miért fontos ez most? A területet a nyolc északi sarkköri országot tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács felügyeli, amelynek soros elnöke 2021 és 2023 májusa között Oroszország. A tanács tavaly óta nem ült össze, és kérdéses a folytatás, miután május 11-én Oroszország átadja Norvégiának az elnökséget.
Tágabb kontextus: az Északi-sarkvidék alatt olaj és más ásványkincsek rejtőznek, amelyek fokozatosan kiszabadulhatnak a jégtakaró fogságából. A területet egyelőre egyetlen ország sem ellenőrzi, ám Oroszország, Kanada és Dánia egyre több érvet sorakoztat fel az ottani szuverenitása mellett.
Számokban: Kanada közel kétmillió, Oroszország 1,6 millió, Dánia 900 ezer négyzetkilométernyi sarkvidéki területtel kapcsolatban fogalmazott meg igényeket. Több mint 700 ezer négyzetkilométeren – ez nagyjából Chile kiterjedésének felel meg – több helyen átfedésben vannak egymással az országok követelései.
Alulnézet: a nemzetközi politika mellett az országokon belüli közhangulat is befolyásolhatja a sarkvidéket érintő lépéseket – a nacionalizmus ösztönözheti Vlagyimir Putyint a status quo felrúgására; az Oroszország sarkvidéki stratégiáját ismertető új dokumentumokból már ki is húzták a nemzetközi együttműködésre vonatkozó utalásokat.
Reakciók: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az Északi-sarkvidéki Tanács és térség semlegessége iránt. A tanácstagok közül Oroszország ráadásul egyedüli NATO-n kívüli tag maradhat, Finnország ugyanis április elején belépett a katonai szövetségbe, Svédország csatlakozását pedig Magyarország és Törökország ugyan egyelőre blokkolja, de meglepő lenne, ha ez így is maradna.
Mi következik? Kérdés, hogy néhány évtized múlva mekkora értéke lesz a sarkvidéki ásványkincseknek, azok mennyisége, minősége sem ismert pontosan. Az érintett országok továbbá nemcsak azok kitermelésében, hanem védelmében is érdekeltek lehetnek, a környezetvédelem szempontjából ugyanis kritikus térségről van szó.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
