Miután pár órával korábban még elesett Wagner-harcosok holttestei mellől bejelentkezve követelt nagyobb lőszerellátmányt a zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin pár órával később már azt mondta: mivel nem kapnak elég lőszert a harc megvívásához, május 10-én átadják az általuk tartott bahmuti frontot a reguláris orosz hadseregnek.
A bejelentéshez kapcsolódó közlemény utal rá, hogy a Wagnernek május 9-ig kellett volna befejeznie a Doneck megyei város elfoglalását, vagyis a második világháborús szovjet győzelem évfordulójáig, amely a jelenlegi orosz hatalom számára a legfontosabb ünnepnap. A közlemény szerint a hadügyminisztérium azonban ezt meg akarta akadályozni, ezért májustól szinte teljesen elvágta a Wagner lőszerutánpótlását.
A Wagner és az orosz hadügyminisztérium konfliktusa hónapok óta tart, és bár egy kiszivárgott amerikai hírszerzési jelentés szerint februárban Vlagyimir Putyin elnök közvetített Prigozsin és Szergej Sojgu hadügyminiszter között, az ellentét legfeljebb csak rövid időre szünetelt. Ahogy Rob Lee Oroszországra szakosodott amerikai biztonságpolitikai elemző írja a Twitteren, ha a Wagnernek sikerül befejeznie Bahmut elfoglalását, miközben a reguláris orosz hadsereg nem ért el semmit a téli offenzívájával, az nem nézne ki jól Sojgu és Valerij Geraszimov vezérkari főnök számára.
Ugyanakkor Lee szerint valószínűleg nem annyira szándékos kiéheztetésről van szó a lőszerellátásban, hanem arról, hogy
míg Prigozsint nem érdekli semmi más Bahmut elfoglalásán kívül, addig a vezérkarnak tartalékolnia kell a várható ukrán ellentámadás elhárítására.
Az viszont biztos, hogy visszaüt az autokrata vezetők kedvelt és Putyin által is művelt megoldása, a párhuzamos vezetési, irányítási struktúrák működtetése. Ez hatalomtechnikai szempontból előnyös, de egy háborúban az egységes vezetés hiánya az egyik legnagyobb hiba, amit el lehet követni.
Eddig a Wagner – reguláris orosz erők támogatásával – Bahmut 85-90 százalékát foglalta el, és a háború kimenetele szempontjából nem sokat számít, sikerül-e bevennie a maradékot. A már elfoglalt részek elvesztése persze propagandaszempontból nagy kudarc lenne, de érdemes kételkedni abban, hogy a Wagner tényleg levonul-e a bahmuti frontról. Prigozsin korábban is szeretett nagyokat mondani (más interpretációban összevissza beszélni), és minden bizonnyal most is arról van szó, hogy ki akarja zsarolni a nagyobb lőszerellátmányt.
Ahogy ugyanis egy ukrán tartalékos tiszt felhívta rá a figyelmet, masszív tüzérségi fölény nélkül a Wagner nem képes előrenyomulni. Ráadásul erői egyre fogynak: a tavaly ősszel és télen a börtönökből toborzott több tízezer ember nagy része már vagy harcképtelenné vált (meghalt, megsebesült), vagy lejárt a féléves szerződése, és az elnöki amnesztiával élve hazatérhetett. Egyéb forrásból pedig csak a veszteségek töredékét képes pótolni a zsoldos csoport. Emiatt van olyan vélemény is, hogy a Wagnernek a meggyengülése miatt kell visszavonulnia, és minden körítés csak színjáték.
Mindenesetre valószínűbb, hogy a Wagner a helyén marad, és más orosz egységek támogatásával próbálja bevenni Bahmut maradékát, vagy rosszabb esetben tartani az eddigi vonalakat.
Világ
Fontos