Keddtől Pekingben tárgyal Lukasenka belarusz elnök, Putyin minszki embere Hszi Csin-Ping meghívására érkezik Kínába. A háború is biztosan téma lesz.

Miért fontos? A kínai-orosz szövetség alakulása a háború és az átalakuló globális rend szempontjából is nagy jelentőségű. Peking pénteken állt elő egy 12 pontos békejavaslattal, magát a nemzetközi rendezés megkerülhetetlen alakítójaként igyekszik pozicionálni.

Mi van a kínai javaslatban? Főleg általánosságok, de van, amibe mindkét fél kapaszkodhat:

• Kijevnek a szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartásának hangsúlyozása,
• Moszkvának a kínai retorikában egyoldalúnak mondott szankciók kárhoztatása fontos.

Reakciók: Kijev nem utasította el kapásból a kínai javaslatot, de szkeptikus, míg az orosz retorika eléggé kedveli azt. A nyugati vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek mutató Peking valójában burkoltan oroszpárti.

• Zelenszkij szerint jó, hogy Peking aktívabb Ukrajnával kapcsolatban, de sok múlik a szavakon, és a legfontosabb, hogy Kína ne adjon fegyvert az oroszoknak. Zelenszkij tanácsadója szerint ugyanakkor a kínai terv nem realisztikus.
• Oroszország nyitottan reagált a kínai javaslatra, amit a Kreml”nagy figyelemmel” követ.
• Távolságtartó Nyugat: az áprilisban Pekingbe készülő Macron pozitívnak nevezte, hogy Kína részt kér a békefolyamatban, az Európai Unió, a NATO és az USA vezetői viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek beállító Peking valójában gazdasági, politikai és propaganda eszközökkel Moszkvát támogatja.

Tágabb kép: A nyugati kétségeket erősíti, hogy a kínai diplomácia közben oroszpárti lépéseket tesz, sőt, Amerika a kínai katonai segítségnyújtás veszélyére figyelmeztet.

• A G20 csúcs közös nyilatkozat nélkül ért véget a hétvégén, miután Oroszország mellett Kína akadályozta meg (India semlegesebb pozíciót vett fel), hogy a résztvevők elítéljék az Ukrajna elleni orosz agressziót.
• Kína tartózkodott a múlt heti ENSZ-szavazáson is, melyen 140 tagállam 7 ellenében és 32 tartózkodás mellett az orosz csapatok visszavonását követelve állt ki a harcok beszüntetése mellett.
• Amerikai vádak szerint Kína fegyverekkel akarja segíteni az oroszokat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint erre nincs konkrét bizonyítékuk, de közben ő is arra figyelmezteti Kínát, hogy ha nagyon az oroszok oldalára áll, eltávolítja a számára fontos gazdasági partnereket.

Ki dönti el, mikor szabad tárgyalni? A nyilvános nyugati retorika kiindulópontja továbbra is az, hogy nem szabad engedni az agresszornak. Az elfogadott ENSZ-határozatban is az szerepel, hogy az erőszak alkalmazásával vagy fenyegetéssel elért területi nyereséget nem lehet törvényesnek elismerni.

Nyilvánosan is pedzegetik már azonban, hogy előbb-utóbb tárgyalni kell.

• A müncheni biztonsági konferencián Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy végső soron a tárgyalóasztalnál születik majd megoldás a konfliktusra, nem pedig a hadszíntéren.
• Korábban Mark Milley, az USA vezérkari főnöke is arról beszélt Ramsteinben, hogy a háború a tárgyalósztaloknál fejeződik majd be, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy az oroszokat teljesen kiűzzék a megszállt területekről.

Kijeven múlik alapvetően, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhatnak béketárgyalások – hangsúlyozzák az európai vezetők, de erre a megoldásra elkezdhették Zelenszkijt is felkészíteni. Ez összefügghet a növekvő nyugati bizonytalansággal, hogy a harctéren Ukrajna mire lesz képes.

A Wall Street Journal értesülései szerint Macron, Scholz és Sunak, vagyis Franciaország, Németország és Nagy-Britannia előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz ültetné Moszkvával Zelenszkijt.

• Cserébe állítólag NATO-tagság nélküli katonai együttműködést, fegyverszállításokat, a nyugati haditermelési láncokba való szorosabb kapcsolódást ígérnek Ukrajnának, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát egy későbbi orosz agresszióval szemben.
• A tárgyalások fontosságáról győzködték Zelenszkijt eszerint február elején is az Élysée palotában, amikor zárt ajtók mögött Macron a francia-német megbékélés példáját hozta fel. Igaz, a hasonlít eléggé sántít, hiszen az 1945 utáni megbékélést a Harmadik Birodalom totális veresége előzte meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ belarusz Emmanuel Macron Kína orosz-ukrán háború usa Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában