A kínai békejavaslat az oroszoknak passzol, de előbb-utóbb Európa is tárgyalóasztalhoz ültetné Zelenszkijt
Keddtől Pekingben tárgyal Lukasenka belarusz elnök, Putyin minszki embere Hszi Csin-Ping meghívására érkezik Kínába. A háború is biztosan téma lesz.
Miért fontos? A kínai-orosz szövetség alakulása a háború és az átalakuló globális rend szempontjából is nagy jelentőségű. Peking pénteken állt elő egy 12 pontos békejavaslattal, magát a nemzetközi rendezés megkerülhetetlen alakítójaként igyekszik pozicionálni.
Mi van a kínai javaslatban? Főleg általánosságok, de van, amibe mindkét fél kapaszkodhat:
- Kijevnek a szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartásának hangsúlyozása,
- Moszkvának a kínai retorikában egyoldalúnak mondott szankciók kárhoztatása fontos.
Reakciók: Kijev nem utasította el kapásból a kínai javaslatot, de szkeptikus, míg az orosz retorika eléggé kedveli azt. A nyugati vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek mutató Peking valójában burkoltan oroszpárti.
- Zelenszkij szerint jó, hogy Peking aktívabb Ukrajnával kapcsolatban, de sok múlik a szavakon, és a legfontosabb, hogy Kína ne adjon fegyvert az oroszoknak. Zelenszkij tanácsadója szerint ugyanakkor a kínai terv nem realisztikus.
- Oroszország nyitottan reagált a kínai javaslatra, amit a Kreml”nagy figyelemmel” követ.
- Távolságtartó Nyugat: az áprilisban Pekingbe készülő Macron pozitívnak nevezte, hogy Kína részt kér a békefolyamatban, az Európai Unió, a NATO és az USA vezetői viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek beállító Peking valójában gazdasági, politikai és propaganda eszközökkel Moszkvát támogatja.
Tágabb kép: A nyugati kétségeket erősíti, hogy a kínai diplomácia közben oroszpárti lépéseket tesz, sőt, Amerika a kínai katonai segítségnyújtás veszélyére figyelmeztet.
- A G20 csúcs közös nyilatkozat nélkül ért véget a hétvégén, miután Oroszország mellett Kína akadályozta meg (India semlegesebb pozíciót vett fel), hogy a résztvevők elítéljék az Ukrajna elleni orosz agressziót.
- Kína tartózkodott a múlt heti ENSZ-szavazáson is, melyen 140 tagállam 7 ellenében és 32 tartózkodás mellett az orosz csapatok visszavonását követelve állt ki a harcok beszüntetése mellett.
- Amerikai vádak szerint Kína fegyverekkel akarja segíteni az oroszokat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint erre nincs konkrét bizonyítékuk, de közben ő is arra figyelmezteti Kínát, hogy ha nagyon az oroszok oldalára áll, eltávolítja a számára fontos gazdasági partnereket.
Ki dönti el, mikor szabad tárgyalni? A nyilvános nyugati retorika kiindulópontja továbbra is az, hogy nem szabad engedni az agresszornak. Az elfogadott ENSZ-határozatban is az szerepel, hogy az erőszak alkalmazásával vagy fenyegetéssel elért területi nyereséget nem lehet törvényesnek elismerni.
Nyilvánosan is pedzegetik már azonban, hogy előbb-utóbb tárgyalni kell.
- A müncheni biztonsági konferencián Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy végső soron a tárgyalóasztalnál születik majd megoldás a konfliktusra, nem pedig a hadszíntéren.
- Korábban Mark Milley, az USA vezérkari főnöke is arról beszélt Ramsteinben, hogy a háború a tárgyalósztaloknál fejeződik majd be, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy az oroszokat teljesen kiűzzék a megszállt területekről.
Kijeven múlik alapvetően, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhatnak béketárgyalások – hangsúlyozzák az európai vezetők, de erre a megoldásra elkezdhették Zelenszkijt is felkészíteni. Ez összefügghet a növekvő nyugati bizonytalansággal, hogy a harctéren Ukrajna mire lesz képes.
A Wall Street Journal értesülései szerint Macron, Scholz és Sunak, vagyis Franciaország, Németország és Nagy-Britannia előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz ültetné Moszkvával Zelenszkijt.
- Cserébe állítólag NATO-tagság nélküli katonai együttműködést, fegyverszállításokat, a nyugati haditermelési láncokba való szorosabb kapcsolódást ígérnek Ukrajnának, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát egy későbbi orosz agresszióval szemben.
- A tárgyalások fontosságáról győzködték Zelenszkijt eszerint február elején is az Élysée palotában, amikor zárt ajtók mögött Macron a francia-német megbékélés példáját hozta fel. Igaz, a hasonlít eléggé sántít, hiszen az 1945 utáni megbékélést a Harmadik Birodalom totális veresége előzte meg.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
