Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 27. 15:31 Világ

A kínai békejavaslat az oroszoknak passzol, de előbb-utóbb Európa is tárgyalóasztalhoz ültetné Zelenszkijt

Keddtől Pekingben tárgyal Lukasenka belarusz elnök, Putyin minszki embere Hszi Csin-Ping meghívására érkezik Kínába. A háború is biztosan téma lesz.

Miért fontos? A kínai-orosz szövetség alakulása a háború és az átalakuló globális rend szempontjából is nagy jelentőségű. Peking pénteken állt elő egy 12 pontos békejavaslattal, magát a nemzetközi rendezés megkerülhetetlen alakítójaként igyekszik pozicionálni.

Mi van a kínai javaslatban? Főleg általánosságok, de van, amibe mindkét fél kapaszkodhat:

  • Kijevnek a szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartásának hangsúlyozása,
  • Moszkvának a kínai retorikában egyoldalúnak mondott szankciók kárhoztatása fontos.

Reakciók: Kijev nem utasította el kapásból a kínai javaslatot, de szkeptikus, míg az orosz retorika eléggé kedveli azt. A nyugati vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek mutató Peking valójában burkoltan oroszpárti.

  • Zelenszkij szerint jó, hogy Peking aktívabb Ukrajnával kapcsolatban, de sok múlik a szavakon, és a legfontosabb, hogy Kína ne adjon fegyvert az oroszoknak. Zelenszkij tanácsadója szerint ugyanakkor a kínai terv nem realisztikus.
  • Oroszország nyitottan reagált a kínai javaslatra, amit a Kreml”nagy figyelemmel” követ.
  • Távolságtartó Nyugat: az áprilisban Pekingbe készülő Macron pozitívnak nevezte, hogy Kína részt kér a békefolyamatban, az Európai Unió, a NATO és az USA vezetői viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek beállító Peking valójában gazdasági, politikai és propaganda eszközökkel Moszkvát támogatja.

Tágabb kép: A nyugati kétségeket erősíti, hogy a kínai diplomácia közben oroszpárti lépéseket tesz, sőt, Amerika a kínai katonai segítségnyújtás veszélyére figyelmeztet.

  • A G20 csúcs közös nyilatkozat nélkül ért véget a hétvégén, miután Oroszország mellett Kína akadályozta meg (India semlegesebb pozíciót vett fel), hogy a résztvevők elítéljék az Ukrajna elleni orosz agressziót.
  • Kína tartózkodott a múlt heti ENSZ-szavazáson is, melyen 140 tagállam 7 ellenében és 32 tartózkodás mellett az orosz csapatok visszavonását követelve állt ki a harcok beszüntetése mellett.
  • Amerikai vádak szerint Kína fegyverekkel akarja segíteni az oroszokat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint erre nincs konkrét bizonyítékuk, de közben ő is arra figyelmezteti Kínát, hogy ha nagyon az oroszok oldalára áll, eltávolítja a számára fontos gazdasági partnereket.

Ki dönti el, mikor szabad tárgyalni? A nyilvános nyugati retorika kiindulópontja továbbra is az, hogy nem szabad engedni az agresszornak. Az elfogadott ENSZ-határozatban is az szerepel, hogy az erőszak alkalmazásával vagy fenyegetéssel elért területi nyereséget nem lehet törvényesnek elismerni.

Nyilvánosan is pedzegetik már azonban, hogy előbb-utóbb tárgyalni kell.

  • A müncheni biztonsági konferencián Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy végső soron a tárgyalóasztalnál születik majd megoldás a konfliktusra, nem pedig a hadszíntéren.
  • Korábban Mark Milley, az USA vezérkari főnöke is arról beszélt Ramsteinben, hogy a háború a tárgyalósztaloknál fejeződik majd be, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy az oroszokat teljesen kiűzzék a megszállt területekről.

Kijeven múlik alapvetően, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhatnak béketárgyalások – hangsúlyozzák az európai vezetők, de erre a megoldásra elkezdhették Zelenszkijt is felkészíteni. Ez összefügghet a növekvő nyugati bizonytalansággal, hogy a harctéren Ukrajna mire lesz képes.

A Wall Street Journal értesülései szerint Macron, Scholz és Sunak, vagyis Franciaország, Németország és Nagy-Britannia előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz ültetné Moszkvával Zelenszkijt.

  • Cserébe állítólag NATO-tagság nélküli katonai együttműködést, fegyverszállításokat, a nyugati haditermelési láncokba való szorosabb kapcsolódást ígérnek Ukrajnának, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát egy későbbi orosz agresszióval szemben.
  • A tárgyalások fontosságáról győzködték Zelenszkijt eszerint február elején is az Élysée palotában, amikor zárt ajtók mögött Macron a francia-német megbékélés példáját hozta fel. Igaz, a hasonlít eléggé sántít, hiszen az 1945 utáni megbékélést a Harmadik Birodalom totális veresége előzte meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ belarusz Emmanuel Macron Kína orosz-ukrán háború usa Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 12:39 Világ

A magyarok 4 Gripent, a svédek egy NATO-csatlakozást kaptak

A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.