Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 27. 15:31 Világ

A kínai békejavaslat az oroszoknak passzol, de előbb-utóbb Európa is tárgyalóasztalhoz ültetné Zelenszkijt

Keddtől Pekingben tárgyal Lukasenka belarusz elnök, Putyin minszki embere Hszi Csin-Ping meghívására érkezik Kínába. A háború is biztosan téma lesz.

Miért fontos? A kínai-orosz szövetség alakulása a háború és az átalakuló globális rend szempontjából is nagy jelentőségű. Peking pénteken állt elő egy 12 pontos békejavaslattal, magát a nemzetközi rendezés megkerülhetetlen alakítójaként igyekszik pozicionálni.

Mi van a kínai javaslatban? Főleg általánosságok, de van, amibe mindkét fél kapaszkodhat:

  • Kijevnek a szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartásának hangsúlyozása,
  • Moszkvának a kínai retorikában egyoldalúnak mondott szankciók kárhoztatása fontos.

Reakciók: Kijev nem utasította el kapásból a kínai javaslatot, de szkeptikus, míg az orosz retorika eléggé kedveli azt. A nyugati vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek mutató Peking valójában burkoltan oroszpárti.

  • Zelenszkij szerint jó, hogy Peking aktívabb Ukrajnával kapcsolatban, de sok múlik a szavakon, és a legfontosabb, hogy Kína ne adjon fegyvert az oroszoknak. Zelenszkij tanácsadója szerint ugyanakkor a kínai terv nem realisztikus.
  • Oroszország nyitottan reagált a kínai javaslatra, amit a Kreml”nagy figyelemmel” követ.
  • Távolságtartó Nyugat: az áprilisban Pekingbe készülő Macron pozitívnak nevezte, hogy Kína részt kér a békefolyamatban, az Európai Unió, a NATO és az USA vezetői viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magát semlegesnek beállító Peking valójában gazdasági, politikai és propaganda eszközökkel Moszkvát támogatja.

Tágabb kép: A nyugati kétségeket erősíti, hogy a kínai diplomácia közben oroszpárti lépéseket tesz, sőt, Amerika a kínai katonai segítségnyújtás veszélyére figyelmeztet.

  • A G20 csúcs közös nyilatkozat nélkül ért véget a hétvégén, miután Oroszország mellett Kína akadályozta meg (India semlegesebb pozíciót vett fel), hogy a résztvevők elítéljék az Ukrajna elleni orosz agressziót.
  • Kína tartózkodott a múlt heti ENSZ-szavazáson is, melyen 140 tagállam 7 ellenében és 32 tartózkodás mellett az orosz csapatok visszavonását követelve állt ki a harcok beszüntetése mellett.
  • Amerikai vádak szerint Kína fegyverekkel akarja segíteni az oroszokat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint erre nincs konkrét bizonyítékuk, de közben ő is arra figyelmezteti Kínát, hogy ha nagyon az oroszok oldalára áll, eltávolítja a számára fontos gazdasági partnereket.

Ki dönti el, mikor szabad tárgyalni? A nyilvános nyugati retorika kiindulópontja továbbra is az, hogy nem szabad engedni az agresszornak. Az elfogadott ENSZ-határozatban is az szerepel, hogy az erőszak alkalmazásával vagy fenyegetéssel elért területi nyereséget nem lehet törvényesnek elismerni.

Nyilvánosan is pedzegetik már azonban, hogy előbb-utóbb tárgyalni kell.

  • A müncheni biztonsági konferencián Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy végső soron a tárgyalóasztalnál születik majd megoldás a konfliktusra, nem pedig a hadszíntéren.
  • Korábban Mark Milley, az USA vezérkari főnöke is arról beszélt Ramsteinben, hogy a háború a tárgyalósztaloknál fejeződik majd be, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy az oroszokat teljesen kiűzzék a megszállt területekről.

Kijeven múlik alapvetően, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhatnak béketárgyalások – hangsúlyozzák az európai vezetők, de erre a megoldásra elkezdhették Zelenszkijt is felkészíteni. Ez összefügghet a növekvő nyugati bizonytalansággal, hogy a harctéren Ukrajna mire lesz képes.

A Wall Street Journal értesülései szerint Macron, Scholz és Sunak, vagyis Franciaország, Németország és Nagy-Britannia előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz ültetné Moszkvával Zelenszkijt.

  • Cserébe állítólag NATO-tagság nélküli katonai együttműködést, fegyverszállításokat, a nyugati haditermelési láncokba való szorosabb kapcsolódást ígérnek Ukrajnának, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát egy későbbi orosz agresszióval szemben.
  • A tárgyalások fontosságáról győzködték Zelenszkijt eszerint február elején is az Élysée palotában, amikor zárt ajtók mögött Macron a francia-német megbékélés példáját hozta fel. Igaz, a hasonlít eléggé sántít, hiszen az 1945 utáni megbékélést a Harmadik Birodalom totális veresége előzte meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ belarusz Emmanuel Macron Kína orosz-ukrán háború usa Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 25. 09:33 Világ

Nem a német gazdaság fogja kihúzni a gödörből a magyart

Továbbra is egy helyben jár a német gazdaság, ami nem jó hír a magyar exportkilátások szempontjából.

Mészáros R. Tamás
2024. március 25. 04:34 Világ

Trump miatt egyesek új atomkortól tartanak 

Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának. 

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.