Kína fontolgatja, hogy fegyverekkel és lőszerrel támogassa Oroszországot az amerikai kormányhoz eljutó információk alapján – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter többször is a hétvégén.
- Ez amiatt lenne újdonság, mert Észak-Koreával vagy Iránnal ellentétben Kína eddig nem adott katonai segítséget az oroszoknak Ukrajna megtámadása óta.
Miért fontos ez? Kína bevonódása kiszélesítené a konfliktust és megváltoztatná a dinamikáját. A nyugati szövetségesekkel szemben egy erősebb ellenpólus jönne létre, ami már nemcsak hatásaiban tenné globálissá a konfliktust.
- A kínai szerepvállalás azt is jelentené, hogy a hét legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország közül csak India nem küldene fegyvereket.
Részletek: Blinken vasárnap találkozott Vang Ji kínai államtanácsossal is, akit figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lesznek, ha Kína valóban fegyvereket és lőszert ad Oroszországnak.
- Kína úgy reagált, hogy az USA hazugságokat terjeszt, és nincs feljogosítva arra, hogy parancsokat osztogasson Kínának.
Alulnézet: Blinken kijelentései után Joe Biden váratlanul Kijevbe utazott, egy ilyen szimbolikus kiállást pedig nehéz nem erős üzenetként értelmezni. Vang Ji pedig – miután vasárnap Orbán Viktorral vacsorázott – Moszkvába ment tárgyalni.
Tágabb kontextus: az amerikai hírszerzés szerint Oroszország már tavaly márciusban kért kínai segítséget. A háború alatt szorosabbá vált Kína és Oroszország kapcsolata, Kína az információs térben és drónokkal is támogatta az oroszokat.
- Ezt támasztja alá, hogy a kínai Külügyminisztérium Blinken nyilatkozatai előtt azt közölte, hogy “Kína készen áll tovább erősíteni a teljeskörű stratégiai partnerségét Oroszországgal”.
- Az USA az oroszok támadása előtt is hasonló stratégiát alkalmazott (akkor sikertelenül): hírszerzési információk nyilvános közlésével próbált nyomást gyakorolni (akkor a támadásra készülő oroszokra).
- Az elmúlt hónapokban még úgy tűnt, hogy mérséklődött az amerikai-kínai ellenállás, a ballon-incidens óta azonban látszólag mélyponthoz közelít.