A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Meteorológiai előrejelzések szerint decemberben megérkezik Európába a sarkvidéki hideg levegő, ami az első nagy téli tesztje lehet a kontinens törékeny energiarendszerének.

Egy friss meteorológiai riport Észak-Európában és Németországban átlag alatti hőmérsékletet jósol, Helsinkiben máris majdnem 7 fokkal volt hidegebb az ezen napon átlagosnál szerdán.

Az enyhe ősz során Európa feltöltötte gáztárolóit, de a hideg idő még így próbára teheti az európai energiarendszereket, legfőképp az áramellátást. Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen, ha a kereslet tovább nő a következő időszakban.

A piaci áramár mindenesetre szeptember óta nő, és a szakértők nem várnak csökkenést.

Franciaország azért is van nehéz helyzetben, mert küszködik a korábban meghibásodás és karbantartás miatt leállított nukleáris erőműveinek üzembe helyezésével.

Az országban, ahol az áramellátás 70 százalékát atomerőművek biztosítják, az 56 létesítményből 22 nem termel.

Nagy-Britannia szintén a legrosszabb forgatókönyvként helyezte kilátásba az áramkimaradásokat.

A Financial Times szerint a hideg hónapok a teljes európai áramkereskedelmet felboríthatják, ha az országok elkezdenek bezárkózni és visszavágják az áramexportjukat. A 90-es évek óta épülő közös európai áramrendszer története legkeményebb kihívásával fog szembenézni a közelgő hideg hónapokban – és a következő években.

Egy átlagos évben Európában a megtermelt áram 15 százaléka áthalad egy országhatáron, vagyis az egyik ország megveszi a másiktól. Ez a rendszer tette lehetővé, hogy a megtermelt áramtöbbletet azonnal értékesítse egy ország egy másiknak, és persze vásároljon, ha hiány lép fel. Ráadásul az egyes országok áramtermelő-rendszereit így nem a ritkán jelentkező csúcsigény kielégítésére kell kalibrálni, és ez jelentős költségcsökkenéssel jár.

Nem véletlen, hogy az EU stratégiai célja, hogy 2030-ra minden országnak legyen olyan infrastruktúrája, hogy a megtermelt áram 15 százalékát képes legyen exportálni.

A közelmúltban viszont a várható hideg miatt Németország, Szlovákia és más kormányok már kilátásba helyezték, hogy részben leállíthatják a szomszédos országokba menő áramexportot, hogy elkerüljék az áramkimaradásokat és az egekbe szökő áramárakat.

Értelemszerűen, ha leállna az európai áramkereskedelem, komoly kihívásokkal néznének szembe az egyes országok.

Persze más és más mértékben. Magyarország az EU 27 országának listáján a negyedik helyen áll az áram export-import arányát nézve: nálunk csak Luxemburg, Litvánia és Észtország támaszkodik jobban áramexportra 2021-es adatok szerint.

Szintén sokat importál Lettország, Horvátország, Finnország, vagy Ausztria, nagyjából független a rendszertől Lengyelország és Spanyolország. Arányaiban a legtöbbet Bulgária, Svédország, Csehország és Norvégia exportálja.

A kontinens legnagyobb áramexportőre Franciaország volt korábban, de a fenti okok miatt ez – egy időre biztosan – a múlté. Párizs idén kénytelen az Egyesült Királyságból és Németországól áramot venni.

Az adatok azt mutatják, hogy európai áramkereskedelem egyelőre nem csökkent le, ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek: még nem is érkezett meg az igazi hideg. Ahogy egyikük fogalmazott: “az próbára fogja tenni ez európai szolidaritást és közös értékeket.”