Az amerikai jegybank kamatemelései, illetve általában a szigorúbb monetáris politikája egyre nagyobb felfordulást okoz a világ devizapiacain. A dollár a forinttal és például az angol fonttal szemben is szinte naponta dönt rekordokat, de talán még látványosabb az erősödése a jennel és a jüannal szemben.
Ennek pedig egész Kelet-Ázsia gazdasága számára kellemetlen következményei vannak, mivel ennek a két devizának meghatározó a súlya ebben a térségben. Már csak azért is, mert Kína a délkelet-ázsiai országok legfontosabb kereskedelmi partnere, Japán pedig kiemelkedő tőkeexportőr. A jen kevesebb mint egy év alatt több mint 20 százalékot gyengült a dollárral szemben, és az utóbbi hónapokban a kínai deviza nagyjából szabadon kereskedhető offshore változata is erős nyomás alá került.
Ez az egész térséggel kapcsolatban megijesztette a befektetőket, és például a tajvani részvényekből 44, az indiaiakból 20, a dél-koreaikból 13,7 milliárd dollárt vontak ki idén a Bloomberg adatai szerint. A hírügynökség arról írt, hogy a két nagy deviza gyengülése még inkább alááshatja a bizalmat, és elképzelhető egy tőkemenekítési hullám kialakulása is.
„Már a nagy pénzügyi válság idején látott stressz-szintek felé tartunk, és ha minden megy tovább, akkor az ázsiai pénzügyi válság idején látott szint sem elképzelhetetlen” – mondta a Mizuho Bank egyik elemzője a Bloombergnek.
Az 1998-as pénzügyi összeomlás emléke azóta is kísérti a régiót, bár azért a legtöbb ország most nagyobb devizatartalékokkal és kevesebb dolláralapú hitellel rendelkezik, így kevésbé sérülékeny. Abban nem értenek egyet a hírügynökség által megkérdezett elemzők, hogy bizonyos szintek elérése vagy inkább a jen és a jüan esésének gyorsasága váltana-e ki nagyobb pánikot és ezen keresztül pénzügyi válságot.
És persze nem is biztos, hogy kialakul, de miután az amerikai Fed minden bizonnyal tovább emeli a kamatszintet, míg a japán és a kínai jegybank erre nem hajlandó, ezért egy darabig valószínűleg tovább fokozódnak a kockázatok.
