Az amerikai jegybank kamatemelései, illetve általában a szigorúbb monetáris politikája egyre nagyobb felfordulást okoz a világ devizapiacain. A dollár a forinttal és például az angol fonttal szemben is szinte naponta dönt rekordokat, de talán még látványosabb az erősödése a jennel és a jüannal szemben.
Ennek pedig egész Kelet-Ázsia gazdasága számára kellemetlen következményei vannak, mivel ennek a két devizának meghatározó a súlya ebben a térségben. Már csak azért is, mert Kína a délkelet-ázsiai országok legfontosabb kereskedelmi partnere, Japán pedig kiemelkedő tőkeexportőr. A jen kevesebb mint egy év alatt több mint 20 százalékot gyengült a dollárral szemben, és az utóbbi hónapokban a kínai deviza nagyjából szabadon kereskedhető offshore változata is erős nyomás alá került.
Ez az egész térséggel kapcsolatban megijesztette a befektetőket, és például a tajvani részvényekből 44, az indiaiakból 20, a dél-koreaikból 13,7 milliárd dollárt vontak ki idén a Bloomberg adatai szerint. A hírügynökség arról írt, hogy a két nagy deviza gyengülése még inkább alááshatja a bizalmat, és elképzelhető egy tőkemenekítési hullám kialakulása is.
„Már a nagy pénzügyi válság idején látott stressz-szintek felé tartunk, és ha minden megy tovább, akkor az ázsiai pénzügyi válság idején látott szint sem elképzelhetetlen” – mondta a Mizuho Bank egyik elemzője a Bloombergnek.
Az 1998-as pénzügyi összeomlás emléke azóta is kísérti a régiót, bár azért a legtöbb ország most nagyobb devizatartalékokkal és kevesebb dolláralapú hitellel rendelkezik, így kevésbé sérülékeny. Abban nem értenek egyet a hírügynökség által megkérdezett elemzők, hogy bizonyos szintek elérése vagy inkább a jen és a jüan esésének gyorsasága váltana-e ki nagyobb pánikot és ezen keresztül pénzügyi válságot.
És persze nem is biztos, hogy kialakul, de miután az amerikai Fed minden bizonnyal tovább emeli a kamatszintet, míg a japán és a kínai jegybank erre nem hajlandó, ezért egy darabig valószínűleg tovább fokozódnak a kockázatok.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
