A balti államok és Lengyelország nem látják szívesen az Oroszországból menekülőket
Sok orosz igyekezte elhagyni országát a napokban, miután Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el, nincs azonban könnyű dolguk menekülőknek, amennyiben valamely szomszédos európai országban szeretnék átvészelni a háborút. A három balti ország és Lengyelország is korlátozza az oroszok számára a schengeni térségbe való belépést azt a kérdést felvetve, hogy miért élvezhetnék a demokráciát és az ezzel járó szabadságot, miközben országuk épp ezen értékeket is rombolja Ukrajnában. A már korábban Európába menekült oroszok szerint ugyanakkor a közelmúltban bevezetett tiltások erősen kifogásolhatók, derül ki a BBC összefoglalójából.
Anasztázia Sevcsenkó, orosz jogvédő Vilniusba menekült a háború kitörésekor, mert attól tartott, hogy börtönbe kerülhet az orosz támadást bíráló kijelentései miatt, mivel már korábban is összetűzésbe került a putyini igazságszolgáltatással. Sevcsenkó megítélése szerint a fegyház és a bírságok kiszabása mellett mostanra a mérgezés és más, az élet kioltására irányuló cselekedetek is a reális fenyegetések közé tartoznak – így az orosz állampolgárokkal szembeni egységes belépési tilalmakat különösnek találja az aktivista. Litvánia mellesleg fenntartja az oda belépni szándékozó oroszok eseteinek egyedi pozitív elbírálásának lehetőségét, de a miniszterelnök vélekedése szerint egyik országnak sem felelőssége a mozgósítás elől menekülők számára menedéket biztosítani.
Dmitrij Gudkov, szintén a bebörtönzés elől külföldre menekült orosz ellenzéki politikus szerint a Putyinnal szemben álló közéleti személyiségek ugyan átérzik a felelősségüket abban, hogy a helyzet Ukrajna megtámadásáig eszkalálódott, az országon belülről nyilvánvalóan nem lehet megállítani az orosz elnököt. Alekszej Navalnij csapatából is többen Vilniusban találtak menedékre, és itt folytatják munkájukat YouTube-videók felvételétől kezdve az Oroszországot sújtó nyugati szankciók előmozdításáig. A határátlépés korlátozását azonban ők sem támogatják, sőt, meglátásuk szerint a Putyinhoz közel állók számára is valamiféle alternatívát kellene biztosítani, mivel az újrakezdés lehetősége vélhetően sokak számára csábító lenne, és a kulcsemberek elvesztésével megroppanna az orosz vezetés.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
