A világ egyre inkább megpróbál átállni a megújuló energiaforrásokra, és ebben a napenergiának kulcsszerepe van: az iparági előrejelzések szerint az összes újonnan telepített megújuló 60 százaléka napelemekből jön a következő öt évben. A zöld átállás a remények szerint az energiafüggetlenséget is erősíteni fogja, csökkentve például Európa kiszolgáltatottságát az orosz olajtól és gáztól, hiszen egy működő napelem 25-40 évig termeli az áramot vagy fűti a lakást anélkül, hogy további energiaigénye lenne.

A napelemek előállításában azonban Kína abszolút domináns pozícióban van a világpiacon, és ez újfajta kitettséget jelent a világ többi országa számára. Ma már elég egyértelmű, hogy Kína másoknál hamarabb ismerte fel, hogy a jövőt egyre inkább a napenergia jelenti. Az elmúlt 15 év tudatos beruházáspolitikájának eredménye, hogy a napelemek előállításában jelenleg szinte megkerülhetetlenek, és ez különösen így van a napelemek fő nyersanyagával, a poliszilíciumokkal. A nagy tisztaságú kvarcból hosszadalmas olvasztásos technikával előállított félvezetők 95 százalékát Kínában gyártják, és azon belül is meghatározó az ország legnyugatibb, Hszincsiang tartománya.

Az elmúlt évtizedben Hszincsiang elsősorban az ujgur lakosság elnyomásának hírei miatt kerül be heti szinten a világsajtóba. A muszlim többségű, közép-ázsiai türk népcsoportot Peking részben a többségi han lakosság betelepítésével igyekszik visszaszorítani (ma már az ujgurok emiatt kisebbségben vannak a névleg autonóm tartományban), de Kína emellett a terrorizmus veszélyére hivatkozva átfogó, és nyugati beszámolók szerint brutális, emberiesség elleni, időnként a népirtás fogalmát is kimerítő intézkedésekkel lép fel. Az ENSZ is hitelesnek találta, hogy a tartományban tömegesen viszik munkatáborokba a helyieket, de a világszervezet tavaly elkészült átfogó jelentését – feltehetően Peking nyomására – még mindig nem hozták nyilvánosságra. A riportok szerint az internált kényszermunkások nyomorúságos körülmények között végeznek segédmunkákat, szökés esetén éles fegyverrel lőnek rájuk. Azok a nők, akiknek mégis sikerül megszöknie, tömeges nemi erőszakről és kényszersterilizálásról számolnak be.

Peking módszeresen tagadja a vádakat, állításuk szerint csak az elmaradt régió gazdasági fejlesztéséről van szó, mindenki önkéntesen dolgozik a táborokban létesített ipari parkoban, minden egyéb csak a Kína-ellenes nyugati propaganda hazugsága.

A BBC legutóbb májusban dolgozott fel nem nyilvános kínai rendőrségi dokumentumokat. Ezek alapján a lakosságot folyamatos megfigyelésnek vetik alá: telefonos adatok és kamerák segítségével azt is számon tartják, ki mikor hagyja el a lakását, és egyaránt elvihetnek tiltott média olvasásáért és azért, ha valaki túl keveset használja a telefonját, hiszen ezzel megpróbálhat kibújni a megfigyelések alól. Ők is könnyen börtönbe vagy átnevelő munkatáborokba kerülhetnek. 2020-ig 380 internálótábort azonosítottak, melyekbe a becslések szerint egymillió ujgurt is internálhattak a teljes, 12 milliós lakosságból.

Az ujgur tartománynak meghatározó része van a világ pamutiparában, innen jön a világ gyapottermelésének az ötöde. De legalább ilyen fontos a szerepe a globális napelem-előállításban is. Erről korábban a sheffieldi egyetem jelentése is részletes adatokat közölt, most pedig a hszincsiangi rendőrségi aktákat nyilvánosságra hozó Adrian Zenz német-amerikai antropológus hívta fel a nyugati közvélemény figyelmét. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában az ujgurok helyzetének egyik legismertebb kutatója kiemeli, a világ poliszilíciumának 45 százaléka jön ebből a tartományból. Ez nem valamilyen ritka nyersanyagkészletnek köszönhető, hanem az árelőnynek: a kényszermunkánál nincs olcsóbb, valamint ott vannak a Hszincsiangban nagy számban működő szénbányák, ezek biztosítják a napelemek nyersanyagának előállításához szükséges nagy mennyiségű energiát.

A világ a zöld energiához tehát internált kisebbségek kényszermunkájával és súlyos környezetszennyező iparágak felhasználásával jut hozzá, vagyis a zöldítés ára jelenleg a távoli kínai tartományokba kihelyezett szennyezés és az emberiesség elleni jogsértések, a brutális elnyomás – hangsúlyozza a kutató. Mint mondja, a munkatáborokon kívül gyakran ez történik az állami munkaerőtranszfer programjainál is: ezekben három millióan vesznek részt, közülük kétmillióan Zenz szerint kényszer hatására, leginkább azért, hogy legalább ne internálják őket. A tipikus társadalmi út, hogy a hszincsiangi parasztokat kényszerítik így az iparba, ahol aztán megfosztják őket az ujgur kulturális közegtől és a vallásgyakorlás lehetőségétől.

Bár Adrian Zenz elviekben híve lenne a megújuló energiaforrásoknak, szerinte Nyugaton most szinte senki nem tudja, hogy az a napelemes modul, amit otthon feltesz a tetőre, honnan jön és mi is tapad hozzá. „Világosnak kell lennie mindenki számára, hogy a jelenlegi formában a napelemek terjedésével az elnyomást, a kényszermunkát és az ujgurok erőltetett asszimilációját segítjük, vagyis a kínai rendőrállamot.”

Az orosz energiáról való leválásra utalva ezt nem látja túl előremutatónak:

„Ami Oroszországot illeti, mivel lényegében a teljes napelemipar Kínában van, csak az egyik autokráciát cseréljük le egy másiktól való függőségünkre.”

Ahogy az ukrajnai invázió kezdete óta intenzíven dolgoznak azon, hogy megerősítsék az alternatív energiaellátási megoldásokat, arra is sok országban van akarat, hogy visszaépítsék a korábban becsődölni hagyott napelemipart. Ez azonban nem fog egyik napról a másikra menni. Az európai napelemgyártás 2012 környékén zuhant be, ekkoriban állt le a Bosch és a Siemens is a saját fejlesztéseivel. Közben azonban a napelemekre folyamatosan nőtt az igény, ezért nem sokkal később az Európai Unió felfüggesztette a Kínával szemben a monopólium és a túl nagy állami támogatás miatt addig érvényben lévő büntetővámokat. Ezzel aztán tovább erősödött a kínai napelemek árelőnye a kontinensen.

A von der Leyen vezette Bizottság aktuális célkitűzése, hogy a klímacélok érdekében 2030-ra a jelenlegi ötszörösére nőjön az európai napelem-kapacitás, és NextBase néven fut egy kiemelt uniós projekt a napelemek hatékonyságnövelésére és a gyártási kapacitások erősítésére. Az előrejelzések szerint a megújulók energiatermelése világszinten öt éven belül 50 százalékkal fog nőni, és ebből Európa a zöld iparosítás jelszavával minél nagyobb szeletet szeretne magának kihasítani.

Az európai újraiparosítást és persze a nem kínai napelemgyártók érdekeit segíthetnék a hszincsiangi jogsértések miatt kiszabott keményebb szankciók is, de ebben az EU egyelőre nehezen tud dűlőre jutni. Az Egyesült Államok tavaly decemberben fogadott el egy törvényt, ami azt célozza, hogy az ujgur kényszermunkából áttételesen se húzzanak hasznot amerikai cégek: hszincsiangi import esetén bizonyítaniuk kell, hogy az adott termékekhez nem volt köze semmilyen kényszermunkának. Hogy a gyakorlatban ezt nem olyan könnyű bizonyítani, azt a Volkswagen vergődése is mutatja: nekik a tartomány székhelyén, Urumcsiban működik egy kisebb gyáruk, ami miatt évek óta magyarázkodniuk kell, és maguk sem tudták garantálni, hogy a termelési láncban sehol nem fordul elő kényszermunka.

Az EU esetében az Európai Parlament részéről volt javaslat teljes hszincsiangi importtilalomra is, de erre nincs reális politikai esély, éppen a magyar kormány szokta az ujgur kérdés kapcsán a kisebb súlyú uniós szankciókat is csípőből megvétózni. Ehelyett jelenleg a szigorúbb beszállítói audit uniós törvényerőre emelése van napirenden. Ha ezt elfogadják, egy bizonyos cégméret fölött az európai importőröknek is meg kell győződniük arról, hogy a beszállítói láncuk teljesen kényszermunka- és genocídiummentes. A végső megszövegezésen még komoly politikai csaták lesznek a háttérben, és a törvény számonkérhetőségén is sok fog múlni. Az ujgurok elleni kínai elnyomás kutatója szerint Európának azonban nincs más választása: az orosz energiaforrásokhoz hasonlóan morális okokból a napelemek esetében is úgy kell döntenie, hogy vállalja a nem Kínában előállított napelemek magasabb árát a politikai tisztaságukért cserébe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Hszincsiang Kína kisebbség napelem napenergia ujgur Olvasson tovább a kategóriában