Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

(A cikk a Green Policy Center oldalán megjelent írás szerkesztett verziója. A szerző a Green Policy Center munkatársa.)

Az EU új, 2021-es úgynevezett klímaadaptációs stratégiája lényegesen ambiciózusabb a 2013-as verziónál. Vállalásait tekintve a legtöbb aspektusban felülmúlja a korábbit, nyelvezete valósabb képet fest a klímaváltozásról – például olyan kifejezéseket használ, mint “veszély”, “vészhelyzet” vagy “súlyos”, amelyek a régi stratégiában alig, vagy egyáltalán nem szerepeltek. Emellett részletesebb és konkrétabb a régihez képest, ami inkább általános érvényű kijelentéseket tartalmazott.

Míg a 2013-as stratégiának elsődleges eszköze a tagállamok ösztönzése volt, az új tervezet nagyobb szerepet és felelősséget ad magának az EU-nak is, ami véleményünk szerint nem csak a klímaalkalmazkodás, de az uniós integráció terén is előrelépést jelenthet.

Az alkalmazkodással nem csak EU-s, de tagállami szinten is foglalkoznunk kell. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-as jelentése szerint Magyarországon jelentősebb a felmelegedés a globális változáshoz képest. A jelentés leírja, hogy visszafogott emberi tevékenység mellett is növekvő mértékű felmelegedés várható hazánkban a következő évtizedekben.

Az embert közvetlenül érintő hatások már Magyarországon is statisztikailag kimutathatóak az egészségügyben – az utóbbi három évtizedben a legjelentősebb hőhullámok 12-52 százalékkal növelték a napi többlethalálozást. Magyarországnak ezen kívül számos további kihívással kell szembenéznie a klímaalkalmazkodás terén, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.

Ezért a klímaadaptációt itthon is komolyan kell kezelnünk, amit már több hazai kezdeményezés is elősegít. Ennek mentén hozták létre Magyarországon a Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályt (NAKFO). Az intézmény számos klímaadaptációs projektje mellett 2018-ra elkészítette a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelynek egyik fő eleme a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS). A stratégia vizsgálja a klímaváltozás hazánkra vonatkozó hatásait, az egyes területek sérülékenységét, illetve bemutatja Magyarország alkalmazkodási eszközrendszerét is, miközben törekszik arra, hogy összhangban legyen az Európai Unió törekvéseivel.

Fontosnak tartjuk, hogy a végrehajtás során a stratégia mérhető elemeket társítson a kitűzött célokhoz, hogy könnyebben lehessen ellenőrizni, illetve számon kérni a megvalósításban az uniós intézményeket és a tagállamokat. A stratégia sikerét ugyanis elsősorban nem az ambíciója fogja meghatározni, hanem az, hogy mennyi valósul meg belőle.

A klímaalkalmazkodás fogalma egyébként sokaknak még új lehet, csak az elmúlt években vált ismertebbé az EU-ban, de még napjainkban is elhanyagolt területnek számít az éghajlatváltozás kezelésén belül. Helyette eddig a kibocsátások csökkentése dominált, nem csak a köznyelvben, de a hazai és nemzetközi éghajlatpolitikában is.

Az üvegházhatású gáz-kibocsátások csökkentése azonban önmagában már nem elég ahhoz, hogy érdemben tudjuk kezelni a klímaválságot. 2020 végén 1,18°C volt a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti szinthez képest. A jelenlegi felmelegedési illetve kibocsátási tendenciák mellett 2034-re fogjuk elérni a kritikus 1,5°C-ot. Azonban a klímaváltozás hatásaihoz már a jelenlegi szinten is alkalmazkodnunk kell, akkor is, ha a 1,5°C alatt maradunk. Ezért kulcsfontosságú, hogy az EU-ban és globális szinten is a klímaalkalmazkodásra kerüljön nagyobb hangsúly.

Az alkalmazkodás fokozása érdekében az Európai Unió új adaptációs stratégiája három fő célt határoz meg az EU-n belül. Az első az intelligensebb alkalmazkodás, amelyben az Európai Bizottság arra világít rá, hogy az alkalmazkodással kapcsolatos ismereteinkben – bár véleményünk szerint kevesebb, de – még mindig lényeges hiányosságok vannak. Ezért jobban tisztában kell lennünk az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és veszteségekre vonatkozó adatokkal. Ebben fontos szerepet kap Climate-ADAPT platform, az Unió egységes adaptációs tudásbázisa, ami jelentősen fejlődött a 2013-as stratégia óta.

A második EU-n belüli cél a szisztematikusabb alkalmazkodás. Ez komoly előrelépés a 2013-as stratégiához képest, mivel ott még csak a sebezhetőbb kulcságazatokra korlátozódott az adaptáció előmozdítása. Ezzel szemben az új stratégia elismeri, hogy rendszerszintű alkalmazkodásra van szükség, ami talán az egész dokumentum egyik legfontosabb kijelentése. Ennek értelmében a Bizottság minden szinten és ágazatban támogatni tervezi az alkalmazkodási tervek fejlesztését. A stratégia azt is támogatja, hogy a tagállamok világosan és egyértelműen építsék be az éghajlatváltozással szembeni ellenálló- és alkalmazkodási képességet a nemzeti költségvetési terveikbe.

A gyorsabb alkalmazkodás a stratégia harmadik célja, ami a 2013-as stratégiához képest szintén sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az új tervezetben. Leglényegesebb törekvése, hogy felgyorsítsa az adaptációs megoldások bevezetését és megvalósítását az EU-ban és a tagállamokban. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő források biztosítása, ezért az Unió 30%-ra emelte az éghajlatváltozással kapcsolatos ráfordítások arányát a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésében. Ez az arány a 2014 és 2020 közötti időszakban 20% volt, így a 30%-ra való növelés szerintünk fontos előrehaladásnak tekinthető.

Az új stratégia a régivel szemben külön említi azt is, hogy az EU hogyan fokozhatja a nemzetközi klímaadaptáció elősegítését. Ennek értelmében a cél az, hogy az Unió növelje a klímaalkalmazkodásra szánt nemzetközi finanszírozás arányát a mérsékléshez képest (ez jelenleg az éghajlatváltozásra szánt források 93 százalékát teszi ki világszerte). Azt is hangsúlyozzák, hogy a klímaválság globális jellege miatt fontos a globális együttműködés és az információcsere megerősítése. A stratégia szerint ebben az Unió jelentős szerepet tervez vállalni, ami összhangban van a nemzetközileg is kommunikált úttörő klímapolitikai törekvéseivel.

Világ EU klímaalkalmazkodás klímapolitika üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2021. szeptember 17. 14:06 Világ

Az elszállt gázárak miatt már gyárakat állítanak le Angliában

Az energiahordozó ára már olyan szintre jutott, hogy több műtrágyaüzemet leállítottak. Ha ez máshol is megtörténik, akkor az élelmiszerek előállítása is drágább lesz.

Avatar
2021. szeptember 17. 10:45 Világ

Lassan teljesen kiürül egy kelet-európai ország

Gyászosak a következmények, ha az alacsony születésszám hatalmas kivándorlókedvvel párosul.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 11:12 Világ

Szórják a 700 ezer forintos büntetéseket a külföldi fuvarozócégekre a svédek

A sofőr nem töltheti a hosszú pihenőidejét a kamionban, vagy haza, vagy szállodába kell mennie.

Fontos

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.