Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. június 9. 11:41 Világ

Egyszerű módszerrel kerülik el az adófizetést a leggazdagabb amerikaiak

A börtönt kockáztatta az a szivárogtató, aki eljuttatta a ProPublica nevű amerikai tényfeltáró újságnak a 25 leggazdagabb amerikai titkos, személyes adóhivatali adatait. Pedig a lényeget, tehát hogy a világ leggazdagabb emberei nem fizetnek sok adót, eddig is tudni lehetett. Most viszont pontos számokat lehet ehhez hozzárendelni, és ez alapján tényleg megdöbbentő, hogy mennyire kevéssel járulnak hozzá a közöshöz a rendszer legnagyobb haszonélvezői.

A milliárdoslisták első huszonöt helyezettjének összesen 1100 milliárd dollár vagyona volt 2018-ban, ám együttvéve mindössze 1,9 milliárd dollár adót fizettek abban az évben. Ez nemcsak a vagyonukhoz, hanem a jövedelmükhöz képest is elhanyagolhatóan alacsony. A ProPublica a milliárdosok vagyonának felértékelődését vette jövedelemnek, hiszen a bérjövedelmük ehhez képest többnyire kerekítési hiba. Ez alapján a 25 leggazdagabb amerikai átlagosan 3,4 százalékos effektív kulccsal adózott 2014 és 2018 között: 401 milliárd dollár felértékelődéssel (azaz jövedelemmel) áll szemben 13,6 milliárd dollár adófizetés.

A befektetési guru Warren Buffet 0,1 százalékos, az Amazon-alapító Jeff Bezos 0,98 százalékos, a nevét viselő hírügynökségről és befektetési információszolgáltatóról ismert Michael Bloomberg pedig 1,3 százalékos kulccsal adózott ebben a négyéves időszakban, ha ezt a módszert vesszük alapul.

De az sem ritka, hogy a milliárdosok egyáltalán nem fizetnek szövetségi jövedelemadót. Soros Györgynek például három egymást követő évben (2016, 2017, 2018) is így alakultak a pénzügyei.*Szóvivőjén keresztül Soros ezt azzal kommentálta, hogy ezekben az években veszteségei voltak a piacon, ezért nem fizetett adót, ugyanakkor régóta szorgalmazza, hogy a gazdagabb amerikaiak több adót fizessenek. A Tesla-alapító Elon Musknak 2018-ban, Jeff Bezos-nek pedig 2007-ben és 2011-ben jött ki kereken nullára a szövetségi adófizetési kötelezettsége. Az Amazon alapítója még a gyerekei után járó 4000 dolláros adókedvezményért is le tudott hajolni, mivel 2011-ben papíron annyira keveset keresett.

A módszer egészen egyszerű, és az ezt lehetővé tevő joghézag is nyilvánvaló. Ha valaki nyereséget ér el egy részvényen – például mert megalapította az Amazont vagy a Teslát -, vagy más eszközön, de nem adja el, akkor a nem realizált tőkenyeresége után nem kell adót fizetnie. Viszont hitelt felvehet úgy, hogy ezek a papírok adják a fedezetet, így könnyedén finanszírozhatja a luxus életstílusát is anélkül, hogy a jövedelme után adót fizetne. A kamatok fizetése ráadásul költségnek számít, így – esetleg további, papíron elszenvedett veszteségekkel együtt – le lehet írni a relatíve kevés bérjövedelem adóterhét is. Ha pedig meghal az amerikai milliárdos, akkor örökösei lényegében adómentesen vehetik át a vagyont.

Ezért hiába van egy 37 százalékos jövedelemadó-kulcs a legjobban keresőknek, ez éppen a leggazdagabbakra nem vonatkozik, ők ugyanis teljes egészében ki tudnak bújni az adórendszerből.

Ezzel az egyszerű módszerrel tömegesen élnek is az amerikai milliárdosok, ami jelentősen hozzájárult a jövedelmi és különösen a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez az utóbbi néhány évtizedben. Ez különösen azért problémás, mert – mint a ProPublica érzékletesen bemutatja – az átlagos amerikai az utóbbi évtizedben több adót fizetett, mint amennyivel a vagyona nőtt. (14,3 millió átlagamerikai rendelkezik akkora vagyonnal, mint a 25 leggazdagabb, ám ők együtt éppen 75-ször annyi jövedelemadót fizetnének egy évben, mint a milliárdosok.) Az ezzel szembeni ellenérzések is hozzájárultak ahhoz, hogy a hetvenes vége óta uralkodó gazdaságpolitikai rezsim az utóbbi időben látszólag meginogjon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy Biden tényleg lezár egy negyvenéves gazdaságpolitikai korszakotVége a kis államnak, itt a nagy állam. Biden dollár ezermilliárdokat szór a rászorulóknak, és a leggazdagabbakra küldi az adóellenőröket. Talán most lesz vége a Ronald Reagan-korszaknak.

Világ adófizetés adórendszer elon musk Jeff Bezos michael bloomberg soros györgy Warren Buffett Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.

Váczi István
2021. szeptember 17. 14:06 Világ

Az elszállt gázárak miatt már gyárakat állítanak le Angliában

Az energiahordozó ára már olyan szintre jutott, hogy több műtrágyaüzemet leállítottak. Ha ez máshol is megtörténik, akkor az élelmiszerek előállítása is drágább lesz.

Avatar
2021. szeptember 17. 10:45 Világ

Lassan teljesen kiürül egy kelet-európai ország

Gyászosak a következmények, ha az alacsony születésszám hatalmas kivándorlókedvvel párosul.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.