Hírlevél feliratkozás
Duha Bence
2021. június 1. 12:14 Támogatói tartalom, Világ

Bizonytalan üzleti alapokon nyugszik a teljes európai klubfoci

(A cikk szerzője a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégája.)

A szombaton lejátszott UEFA-bajnokok ligája döntővel befejeződött az európai klubfutball 2020/21-es szezonja, az első (és remélhetőleg utolsó) olyan év a labdarúgásban, amit teljes egészében érintettek a koronavírus járvány miatti korlátozások. A döntően nézők nélkül lejátszott és a szeptemberre csúszó kezdés miatt a szokásosnál is sűrűbb idény már önmagában rendkívülinek számítana, április közepén ugyanakkor olyan események zajlottak le néhány nap alatt, amelyek alapjaiban változtathatják meg a profi futballt.

Ekkor jelentette be 12 európai topcsapat, – köztük a BL döntő két résztvevője, a Manchester City és a Chelsea, valamint a szintén UEFA szervezésű Európa Liga fináléjában maratoni büntetőpárbajban alulmaradó Manchester United – hogy új, az európai labdarúgó szövetségtől független nemzetközi kupát hoznak létre Európai Szuperliga néven. Habár a kezdeményezés kevesebb, mint három nap alatt megbukott a döntően negatív fogadtatás miatt, már önmagában az, hogy ilyen drasztikus lépésre szánták el magukat a legnagyobb klubok mutatja, hogy nincs minden rendben az európai labdarúgással.

Ebben a cikkben azt vizsgálom meg, milyen okok vezethettek a Szuperliga bejelentéséhez, és milyen szerepet játszott ebben a folyamatban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) működési modellje.

Pénzosztás UEFA módra

Az 1954-ben alapított UEFA a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kontinentális szövetségei közül messze a legbefolyásosabb szervezet, köszönhetően az európai labdarúgás gazdasági erejének. A nonprofit szervezetként működő UEFA célja a szövetség hivatalos honlapja szerint a futball és az azt körülvevő gazdasági szféra megvédése, fejlesztése és promótálása a jelen és jövő generációinak.

Ehhez a forrásokat a saját szervezésű bajnokságok és kupasorozatok bevételei biztosítják, különös tekintettel a négyévente megrendezett Európa-bajnokságra, valamint az éves rendszerességű UEFA-bajnokok ligájára (BL) és Európa-ligára (EL). Az így szerzett jövedelmeket az UEFA elsősorban a tornákon résztvevő csapatok és szövetségek között osztja szét, emellett minden évben támogatják a kisebb ligákat és csapatokat.

Ez a rendszer az egyes kluboknak járó kifizetések között megfigyelhető hatalmas különbségek miatt válik problémássá.

Jó példája ennek, hogy míg a 2019/20-as szezonban a BL főtáblájára jutó 32 csapat összesen 1,92 milliárd eurót kapott az UEFA-tól, addig az EL csoportkör 48 csapatának már „csak” 544 millió euró jutott, az összes többi egyesületnek és nemzeti szövetségnek járó támogatás összege pedig mindössze 243 millió euró volt*Az UEFA jelentős többletbevételt ér az Európa-bajnokságok miatt négyévente, ami a támogatások összegét is megemeli az EB-k évében. Ennek ellenére a 2016-os kontinensviadal után kifizetett 1,16 milliárd euró is jócskán elmaradt a BL összdíjazásától.
Forrás: UEFA Financial Report 2019/20
.

Az UEFA kifizetések ilyen szintű aránytalansága miatt nem meglepő, hogy a klubok számára kulcsfontosságú, hogy kivívják a kvalifikációt a nemzetközi kupasorozatokba, hiszen ezzel jelentős gazdasági előnyhöz juthatnak riválisaikkal szemben. Ez a kiélezett verseny sok esetben hosszú távon fenntarthatatlan üzleti modellt eredményez a kluboknál, illetve egyre nagyobb szakadék figyelhető meg a rendszeresen BL-ben szereplő topcsapatok és a többi egyesület között a bevételek közti egyenlőtlenségek miatt.

A klubok gazdálkodása

A modern futballban egy csapatnak három fő bevételi forrása van. Ezek a mérkőzésnapi bevételek (már ha épp nem zárt kapuk mögött zajlanak a mérkőzések egy pandémia miatt), a televíziós jogdíjak és bajnokságok pénzdíjai, valamint a szponzorációs jövedelmek. Ezek megoszlása az egyes klubok között jelentősen eltér, de általánosságban elmondható, hogy a stadionba kilátogató szurkolókhoz köthető bevételek egyre inkább háttérbe szorulnak a másik két kategóriához képest.

Az UEFA legfrissebb gazdasági riportja*UEFA The European Club Footballing Landscape 2021 alapján Európa első osztályú csapatai*Az első osztályú csapatok az összes európai ország összes első osztályú klubját takarja, benne van a Kisvárda, a Real Madrid, és az észt első osztály csapatai is. Az UEFA ezt „top division”-nek hívja. a pandémia előtti utolsó, 2018/2019-es szezonban 23 milliárd eurós összbevételt értek el és rekordnagyságú, 1,9 milliárd eurós növekedést produkáltak az előző évhez képest. A 23 milliárd eurós jövedelem legnagyobb részét a nemzeti ligák televíziós jogdíjai adták 36 százalékkal, ezt a szponzorációs bevételek követték 22 százalékkal, míg a jegybevételek részaránya 14 százalék volt. A korábban már említett UEFA-hoz kapcsolódó bevételek a klubok teljes jövedelmének 12 százalékát tettek ki, ami különösen annak fényében tekinthető kiugróan magasnak, hogy ennek több mint kétharmadán a BL csoportkörében szereplő 32 csapat osztozkodott.

Az európai kupaszereplés tehát az összbevétel szempontjából is számottevő euró-tízmilliókat jelent a csapatoknak. Mivel a BL és EL szereplést a jelenlegi rendszerben*Az áprilisban bejelentett Szuperliga egyik általános kritikája éppen az volt, hogy az alapító csapatok állandó résztvevői lettek volna a kupasorozatnak, amivel a nemzeti ligák is vesztettek volna a jelentőségükből, hiszen így már független lett volna a nemzetközi kupaszereplés a bajnokságban elért helyezéstől. csak úgy tudják elérni a klubok, hogy a nemzeti bajnokságok élmezőnyében végeznek, így nem meglepő, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az egyesületek annak érdekében, hogy a legerősebb csapatot küldhessék a pályára hétről hétre.

Ennek ugyanakkor megvan az ára is, a jobb játékosokat értelemszerűen csak magasabb átigazolási díj ellenében engedik el a klubok, és a fizetési igénye is magasabb az elit labdarúgóknak. A tehetségek iránti hatalmas kereslet a csapatok nyereségességére is ráteszi a bélyegét, a bérek egyértelműen a legjelentősebb költségei a kluboknak, ezek a 2018/2019-es szezonban átlagosan a bevételek 64 százalékát tette ki az első osztályú csapatoknál. Természetesen az egyesületeknek emellett még számos egyéb költségei vannak, aminek következményeként a klubok többsége veszteségesen működött már a koronavírus-járvány előtt is, sok csapat pedig már a működési eredmény szintjén veszteséget termelt.

Financial Fair Play

A veszteséges működés nem újkeletű dolog a labdarúgás világában, az UEFA is kiemelt figyelmet fordít a sport fenntarthatóságára. Ennek egyik legfontosabb eredménye a 2009-ben elfogadott Financial Fair Play (FFP) szabályozás, ami a klubok túlköltekezését hivatott meggátolni. Az FFP központi eleme az úgynevezett break-even követelmény, ami azt mondja ki, hogy a labdarúgás szempontjából releváns költségek nem haladhatják meg a fő bevételi forrásokat.

Ez az elsőre szigorúnak tűnő szabályozás valójában meglehetősen rugalmasan áll a veszteséges csapatokhoz, hiszen egyrészt egy három éves periódus alatt összesített eredménynek kell a követelményeknek megfelelnie, másrészt a veszteséges működést is lehet egy bizonyos összegig tőkebefektetéssel ellensúlyozni. A break-even meghatározásakor emellett nem veszik figyelembe például a stadionok amortizációját, valamint az ifjúsági akadémiák költségeit sem, ezzel is ösztönözve a csapatokat hosszabb távon megtérülő projektek finanszírozására.

A Financial Fair Play szabályok megszegését az UEFA figyelmeztetéssel, pénzbírsággal vagy súlyos esetben az európai kupasorozatokból való kizárással szankcionálhatja. A korábban már említett rugalmasság miatt csak kevés esetben szabtak ki komolyabb büntetést az FFP bevezetése óta, de például az AC Milan 2019-ben elvesztette az Európa Liga pozícióját a túlzott költekezés miatt. Az FFP-hez emellett vitás ügyek is kapcsolódnak, az angol Manchester City és a francia PSG példája ugyanis megmutatta az elmúlt években, hogy vissza lehet élni a szabályrendszerrel, amennyiben a csapat mögött egy szinte korlátlan forrásokkal rendelkező tulajdonos áll.

Az ellentmondásos esetek ellenére az FFP nagyrészt elérte a célját. A klubok eredményessége folyamatosan javul a 2011-es bevezetés óta, és 2013 óta összesítve már pozitív működési eredményt érnek el az első osztályú csapatok Európában.*The European Club Footballing Landscape Report 2021

A klubok közötti egyenlőtlenségek területén ugyanakkor nem hozott javulást a Financial Fair Play, sőt a break-even szabályok rugalmassága miatt bizonyos szempontból jobb helyzetbe kerültek az olyan csapatok, amelyek rendszeresen számíthatnak tulajdonosi tőkeinjekcióra. Ezen felül az FFP a járványügyi korlátozások miatt kieső bevételekből adódó helyzet kezelésére sem alkalmas, így az UEFA tavalyi ideiglenesen lazított az FFP előírásokon, és sok szakértő a szabályrendszer további átalakítását várja.

Szuperliga

A koronavírus-járvány tavaly márciusban ezt a végletekig kiélezett versenyt forgatta fel fenekestül azáltal, hogy a bajnokságok felfüggesztése miatt egyik napról a másikra elvágta a klubokat fő bevételi forrásaiktól. Habár a kényszerszünet végül csak néhány hónapig tartott, a negatív gazdasági hatások hosszú évekig érzékelhetők maradnak. Az UEFA becslései alapján a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezonban az európai csapatok összesen 9 milliárd euró bevételtől esnek el.

A szövetség számítása szerint emellett az átigazolási piacot is megviselte a koronavírus, a 2020 őszére csúszó transzfer időszakban ugyanis az előző három szezon átlagánál 30 százalékkal kevesebbet költöttek a csapatok, ami nehéz helyzetbe hozta az olyan klubokat, amelyek bevételei között nagyobb hangsúlyt kapnak a játékoseladások.

Az elmúlt hónapok legfontosabb tanulsága mégis talán az volt, hogy

a Financial Fair Play szabályok ellenére a csapatok többsége nem tud tartalékokat építeni a nehezebb időszakokra az egyre kiélezettebbé váló verseny miatt.

Áttételesen ez a helyzet vezetett a kérészéletű Európai Szuperligához, amelynek ötletgazdái a saját bevételi forrásaikat akarták kiszámíthatóbbá tenni egy zárt bajnokság és az ezzel járó biztos jövedelmek segítségével. Erre különösen a spanyol és az olasz csapatoknak volt szükségük, hiszen a Real Madrid, a Barcelona és az Atletico Madrid hitelállománya is jelentősen megemelkedett a járvány alatt, az olasz Serie A pedig egyre jobban lemarad az etalonnak számító angol élvonaltól.

A Szuperligához ugyanakkor csatlakozott a Premier League hat nagycsapata is, esetükben pedig már nehezebb pénzügyi problémákkal magyarázni a döntést. A közvélemény különösen a három amerikai tulajdonossal rendelkező (Liverpool, Manchester United és Arsenal) klub lépését tekintette ellenségesnek, és sokan egyből a tengerentúlon elterjedt zárt ligákkal riogattak, ahonnan teljesen hiányzik a feljutás és kiesés rendszere.

Habár az áprilisi elszakadási kísérlet órák leforgása alatt elbukott, az elmúlt évek tendenciái alapján

nehéz elképzelni, hogy ez lett volna az utolsó ilyen jellegű kezdeményezés a profi futball világában.

A különbség a legnagyobb klubok és a többi csapat között folyamatosan növekszik, az UEFA FFP szabályozása jelenlegi formájában pedig nem alkalmas ennek a problémának az orvoslására. Ebben a bizonytalan helyzetben látszólag csak idő kérdése, hogy mikor tesznek újabb kísérletet a topcsapatok arra, hogy az UEFA-t megkerülve még jobban saját kezükbe vegyék a sorsukat.

Kérdés, hogy miképp változik meg a szurkolók milliói által hétről-hétre követett profi labdarúgás, ha egyszer sikerrel jár egy ilyen kezdeményezés, és valamilyen formában létrejön a klubok által irányított Szuperliga.

(A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.)

Támogatói tartalom Világ futball sportfinanszírozás szuperliga Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Hajdu Miklós
2021. június 23. 10:03 Támogatói tartalom

A vásárlás átszivárgott a boltokból a mindennapjainkba a pandémia alatt

Felgyorsult az online fizetés és kereskedelem fejlődése a járvány alatt, még a sárga csekk népszerűségén is csorba esett az elmúlt egy évben.

László Pál
2021. június 22. 17:06 Podcast, Támogatói tartalom

Cash is king – a készpénzes fizetést még mindig biztonságosabbnak tartjuk, mint a bankkártyást

Annak ellenére, hogy már a kisközértekben is lehet elektronikusan is fizetni, a magyarok továbbra is a készpénzt tartják a legbiztonságosabb és - a kártyás vásárlás után - a legkényelmesebb fizetési módnak – derült ki a Mastercard pénzügyi szolgáltató idén első alkalommal közölt digitális fizetési indexéből.

Bucsky Péter
2021. június 17. 10:48 Támogatói tartalom, Tech

Fogyasztói igényekre kell szabni a céges informatikát, akár néhány nap alatt

A pénzügyi vezetők az olcsóbb költségek, a marketingesek a sokkal rövidebb termékfejlesztés miatt szeretik a felhő alapú informatikát.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.