Sok jogos bírálat éri az Európai Unió vakcinabeszerzési stratégiáját és az egyes országok oltási programjait, a tempó pedig különösen a mintaországnak számító Izraelt nézve szokott lassúnak tűnni. Ám mint minden, természetesen ez is viszonylagos. Érdemes a New York-i Egyetem egyik kutatójának ismertetését végigolvasni a The Conversationben arról, hogy Ghánában hogyan alakul az oltások beszerzése és megszervezése, hogy árnyaltabb képet kapjunk a globális helyzetről.
Az afrikai országnak 31 millió lakosa van, és ideális esetben ott is 60 százalékukat kellene beoltani a nyájimmunitás eléréshez. Nana Akufo-Addo államelnök meg is ígérte, hogy 2021 első felében 17,6 millió adag oltást vesz az ország, és be is oltják vele az állampolgárokat. Az ígéret mögött azonban egyelőre nem látszik szinte semmi konkrétum, legalábbis a nyilvánosság előtt semmiképpen.
Nem világos, írja a szakmai cikk szerzője, hogy Ghána honnan vásárolná meg az oltásokat, hogyan tudná az oltási programhoz szükséges hűtési láncot biztosítani, és mit kíván tenni azért, hogy az ország lakosait meggyőzze a vakcina felvételének szükségességéről.
A fejlett országokkal szemben egy olyan államnak, mint Ghána nincs erős tárgyalási pozíciója a vakcinagyártóknál. Ennek következtében két beszerzési forrás adódik számára, a fejlődő országok beszerzési és elosztási közösségét nonprofit alapon megvalósító Covax, illetve az afrikai országokat egybefogó vakcinabeszerzési társulás.
A Covax résztvevői azonban a jelenlegi ismereteink szerint legfeljebb annyi oltásra tudnak szerződni a közösségen keresztül, amely a lakosság 20 százalékának átoltására elegendő. Ghana a várakozások szerint a Covaxon keresztül március végére kapja meg az AstraZeneca oltások első adagját, és ha minden a tervek szerint halad, akkor júniusra összesen 2,4 millió vakcinához juthat, ami 1,2 millió ember beoltásához lesz elég. Az elnöki ígéret teljesülésétől azonban ez még nagyon messze van.
Az országnak ezért a lakosság 20 százalékát lefedő Covax forrás mellett még legalább 40 százalékra elég oltást kellene vennie az afrikai beszerzési közösségen keresztül. Ehhez a társuláshoz azonban eddig mindössze 16 afrikai ország juttatta el a vásárlási igényét. Erről pedig csak annyit tudni, hogy összesen 114 millió adagot rendeltek, és ebből Zambia, Kenya és Nigéria összesen 42,7 milliót jegyez. A beszerzések további részletei azonban nem ismertek, így például azt sem lehet egyelőre tudni, hogy Ghána rendelt-e már ebből a forrásból oltóanyagot.
A ghánai egészségügyi hatóságok eddig azt közölték a lakossággal, hogy kidolgozták a részletes oltási tervet, ám ebből eddig még egyetlen sort sem hoztak nyilvánosságra.
Szinte biztos, hogy az ország nem tudja biztosítani a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltások kezeléséhez szükséges hűtött logisztikát (előbbit -70, utóbbit -20 fokon kell szállítani és a beadás előtti időszakig tárolni), így ezekből az oltásokból várhatóan nem is tud vásárolni.
További gátja a nyájimmunitás elérésének, hogy az országban viszonylag nagy arányú az oltással szembeni szkepticizmus, bizonytalanság, vagy egyenesen félelem.
A helyi hatóságoknak nagy erőket kellene bevetnie az oltással kapcsolatos kommunikációba, mert egyelőre csak a bulvárlapokból és a közösségi médiából tájékozódnak az emberek, márpedig ez gyakran csak ront a helyzeten. Mindez azonban csak jövő időben fogalmazva érvényes, az állami kommunikációs program ugyanis még gyakorlatilag el sem indult.
Ghánában eddig mindössze 74 ezer koronavírus megbetegedést regisztráltak, és a járványhoz kötött elhunytak száma a WHO adatai szerint a cikk írásakor 505 fő, de az adatok pontossága valószínűleg nem hasonlítható össze a fejlett világban jellemző minőséggel. Az adatok szerint az országban a vírus brit mutációja terjed gyorsan, a fővárosban már a megbetegedések 88 százalékát ez okozza. Oltást még nem adtak be az országban.
Világ
Fontos