Hírlevél feliratkozás
Pap Iván
2020. november 1. 11:53 Támogatói tartalom, Világ

Hogyan tovább, Amerika? Lábjegyzetek az amerikai elnökválasztáshoz

(A cikket a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégája, Pap Iván által vezetett Diófa Üzletfejlesztési csapat készítette.)

Több mint valószínű, hogy a hektikus – mondhatni történelmi – 2020-as esztendő hátralévő részének befektetői szempontból legfontosabb eseménye a jövő hét elején megtartandó amerikai elnökválasztás lesz. Elemzők ezrei latolgatják az esélyeket, és modellezik a jelöltek által kilátásba helyezett gazdaságpolitikai intézkedések növekedésre gyakorolt hatását.

Cikkünkben arra világítunk rá, hogy az előrejelzések értelmezésekor fontos tisztában lenni az amerikai választási rendszer inherens jellemzőivel, a 2016-os választás tanulságaival és a koronavírus okozta speciális tényezőkkel. A programok értékelésekor pedig nem szabad elfeledkezni arról, hogy melyik jelölt milyen forrásból tervezi finanszírozni a belengetett intézkedéseket.

A győztes mindent visz

Az idei választás egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Trump másodszor is rá tud-e cáfolni a közvélemény-kutatásokra. Ahogy arra a 2016-os amerikai választási eredmények is jól rámutattak, az elnökválasztás eredményének előrejelzéséhez nem elég a teljes lakosság körében mért népszerűségi felméréseket alapul venni. Ez elsősorban a választási rendszer sajátossága, mivel (két kivétellel) minden államban egyszerű többséggel, a „győztes mindent visz” elven kerülnek elosztásra az elektorok a két párt között.

Ezek alapján, egy olyan elméleti szituációban, ahol minden államban a demokrata jelölt kapja a szavazatok 50,1 százalékát, az összes delegáltat a demokraták jelölik ki, annak ellenére, hogy országos szinten csupán 50,1 százalékos a támogatottságuk. Ebből következik, hogy a választás eredményét nem az egy jelöltre leadott összes szavazat, hanem a megnyert államok száma határozza meg. Az egyes államok értéke, tehát hogy egy állam hány elektort delegál, persze népességarányosan van meghatározva, így vannak fontosabb és kisebb jelentőségű államok is (például a legnagyobb állam, Kalifornia 55 delegáltat, míg a legkisebb államok csupán 3-3 delegáltat adnak).

2016-ban annak ellenére kapott ki simán az akkori demokrata jelölt Hillary Clinton, hogy hárommillióval több szavazatot kapott országos szinten, mint Donald Trump. Ez a csatatér államokban (ahol előzetes várakozás szerint szoros lesz az eredmény) elért gyenge eredményeknek volt betudható, három állam 46 elektorát is kevesebb mint egy százalékos különbséggel bukta el Clinton (összesen 76 ezer szavazó volt a különbség).

A mostani választás során is az a 10-15 állam fogja eldönteni a végeredményt, ahol hibahatár-közeli eredményt mérnek a közvéleménykutatók, így az esélyek latolgatása is jellemzően ezekre az államokra korlátozódik.

2016 másik fontos tanulsága az volt, hogy a közvéleménykutatók szisztematikusan alulmérték Trump támogatottságát. Erre utólag több magyarázat is született, a leginkább elfogadott az a narratíva, hogy Trump megosztó személyiségével és sokak által butának titulált politikai stílusával még a támogatói között is kevesen azonosulnak nyíltan, közvélemény előtt. Ez a helyzet vélhetően azóta sem változott sokat, így különösen a hibahatáron belül mért eredményeket érdemes fenntartással kezelni.

A bűvös, győzelmet biztosító 270 delegált elnyeréséhez a biztosnak vehető államokkal (95 százalék feletti esély) Joe Biden áll jobban: a fivethirtyeight.com elemzői a demokrata jelöltnél 223, míg Trumpnál csak 126 delegáltat tekintenek biztosnak, hibahatáron kívülinek. Ezen felül minden állam tekinthető csatatér államnak, ahol a legfrissebb kutatások alapján az alábbi eredményeket vetítik előre a közvélemény-kutatók, kiegészítve a 2016-os mérési és végső eredménnyel.

Állam Elektor 2020 mérés 2016 mérés 2016 eredmény
New Hampshire 4 Biden +11.2 Clinton +3.6 Clinton +0.4
Michigan 16 Biden +8.0 Clinton +4.2 Trump +0.2
Wisconsin 10 Biden +7.1 Clinton +5.3 Trump +0.8
Nevada 6 Biden +6.5 Clinton +1.2 Clinton +2.4
Pennsylvania 20 Biden +5.3 Clinton +3.7 Trump +0.7
Arizona 11 Biden +2.8 Trump +2.2 Trump +3.6
Észak-Karolina 15 Biden +2.0 Clinton +0.7 Trump +3.7
Florida 29 Biden +2.0 Clinton +0.7 Trump +1.2
Georgia 16 Biden +1.2 Trump +4.0 Trump +5.2
Iowa 6 Biden +1.2 Trump +1.9 Trump +9.4
Texas 38 Trump +1.3 Trump +2.9 Trump +9.0
Ohio 18 Trump +1.6 Trump +8.6 Trump +8.1

Forrás: fivethirtyeigt.com, nyt.com, politico.eu, Diófa-gyűjtés, október 27-i adatok alapján

Az egyik legfontosabb következtetés, hogy Biden sokkal jobban áll a csatatér államokban; ha csak azokat az államokat sikerül megnyernie, ahol 5 százalékpont feletti előnye van, ő lesz az elnök. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a mérések nagy része hibahatáron belül van, és a 2016-os mérési eredményeket összevetve a 2016-os eredményekkel jól látható, hogy Trump akkor képes volt több államban is tetemes különbséget ledolgozni (Wisconsinban 6,1, Pennsylvaniában 4,4 pontot).

Bár a választás fő témája az elnök személye, legalább ennyire meghatározó a következő két év kormányzási lehetőségei szempontjából, hogy képviselőket és szenátorokat is választanak. Trump elnökségének első felében republikánus alsó- és felsőház támogatta a döntéshozatalt, 2018-tól azonban az alsóházban újra a demokraták kerültek többségbe, amit várhatóan 2020-ban is megtartanak.

A szenátorok között sokkal kiélezettebb a helyzet, 23 aktuálisan republikánus és 12 demokrata szenátori hely lesz újraválasztás tárgya, a mérleg nyelvét itt is a fenti szorosabb csatatér államok fogják jelenteni: Észak-Karolina, Michigan, Iowa, Georgia (2). Amennyiben Trump nyer, óriási szüksége lesz a szenátus republikánus többségére is, míg Biden győzelme és demokrata többségű szenátus 2010 óta nem látott demokrata többséget hozna a kongresszusban.

Szavazás vírusüzemmódban

Az USA a pandémia által leginkább sújtott országok közé tartozik. A halálos áldozatok száma már szeptember végén meghaladta a 200 ezer főt, azóta pedig egyre több tagállamban érkezett az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának határához, így nem meglepő módon a koronavírus a mindennapi közbeszéd és a kampány kiemelt témája lett. A járvány emellett a voksolás menetét is jelentősen befolyásolja.

Ez a helyzet igencsak megnehezíti Trump újraválasztási kampányát, akinek így az elmúlt négy év helyett az elmúlt néhány hónap döntéseivel és kormányázásával kell elnyernie a választók bizalmát. A járvány kezelésével kapcsolatos közvélemény-kutatások alapján ezt egyelőre nem sikerült elérnie a republikánus párt jelöltjének, átlagosan a megkérdezettek 57 százaléka nincs megelégedve az elnök akcióival, ugyanakkor ebben a kérdésben is jelentős különbség figyelhető meg a republikánus és demokrata szavazók válaszai között.

Maga a szavazás sem a megszokott keretek között zajlik, hiszen jelentősen megnövekedett a levélszavazást vagy a korai személyes szavazást igénylők száma. Habár ez a lehetőség korábban is fennállt, a vírusveszély miatt idén rekordszámú, 84,6 millió választópolgár kérte a levélszavazás lehetőségét, két héttel a választások előtt pedig 42 millióan már le is adták a szavazatukat. Összehasonlításképpen, 2016-ban összesen 137 millióan szavaztak az elnökválasztáson. Az első becslések alapján Bidenre érkezhetett több korai szavazat, ugyanakkor a demokrata szavazók általában nagyobb arányban szavaznak levélben, így ezekből az adatokból messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni.

A rengeteg levélszavazat feldolgozása időigényes feladat, a pontos eredményt így a várakozások szerint csak a november 3-i választás után hetekkel, extrém esetekben hónapokkal tudhatjuk majd meg. Ez akkor vezethet problémákhoz, ha a szoros eredmények miatt nem lehet majd győztest hirdetni a választások éjszakáján, hiszen a levélszavazás szabályozása folyamatos vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban, jelenleg is több bírósági eljárási zajlik a témában (például mikor tekinthető érvényesnek a szavazat, milyen határidő vonatkozik a beérkezésre és a feldolgozásra).

Legutóbb a 2000-es elnökválasztás után találkozhattunk elhúzódó szavazatszámlással a rendkívül szoros floridai eredmények után, ami végül Bush győzelmét és elnökségét hozta. A végső döntést abban az esetben a legfelsőbb bíróság (Supreme Court) mondta ki december 12-én, több mint egy hónappal a választások napja után.

A legfelsőbb bíróság az idei végeredménybe is beleszólhat a levélszavazatokhoz kapcsolódó döntéseivel, így fontos megemlíteni, hogy a Ruth Bader Ginsburg halála miatt megüresedett bírói pozíció betöltésére a szenátus megszavazta Amy Coney Barrettet, Donald Trump jelöltjét, aki pontosan egy héttel a választások előtt állt munkába esküjének letétele után.

A választás napjáig még mind a két jelöltnek sok teendője van a különböző kampányrendezvények kapcsán, azonban a választás lezárultával sem lesz sok ideje tétlenkedni a megválasztott elnöknek.

Merőben eltérő gazdaságpolitikai programok

A vírushelyzet épp ott mért súlyos csapást az USA-ra, ahol alapvetően a legtöbb problémával küszködött már korábban is: az egészségügyben. A rengeteg egészségügyben felmerülő probléma mellett a még mindig magas munkanélküliségre, a növekvő költségvetési deficitre és a növekvő társadalmi feszültségre kell az új elnöknek adekvát választ adnia, ebből adódóan érdemes közelebbi pillantást vetni az egyes gazdasági programokra, amivel igyekeznek megoldani a fennálló problémákat.

Biden egyik fő programpontja, hogy kiterjesztené az egészségbiztosítás alá esők körét, illetve a jövedelmük alacsonyabb hányadával (9,86 helyett 8,5 százalék) is csatlakozhatnának az állampolgárok. Trump 2018-ban foglalkoztatottsághoz kötötte a Medicaidre való jogosultságot, ami miatt sokat kritizálták, hogy épp a kevésbé tehetős réteget hagyja ki az egészségügyi ellátásból. A vírus további jelenlétével feltehetően kénytelen lesz a republikánus jelölt is magasabb összegeket fordítani az egészségügyre.

Biden kampányának egyik legfontosabb eleme, hogy visszaterelné Amerikát a párizsi klímaegyezménybe, és 2000 milliárd dollárt költene környezetvédelmi és fenntarthatósági programokra. Ezzel természetesen a megújuló energiával foglalkozó cégek járhatnak jól, mivel több kormányzati pénz áramolhat a szektorba. Ezzel szemben Trump továbbra is szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban, így jelentősebb költést nem is ígért erre a célra.

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a kormányzat milyen forrásból tervezi finanszírozni a költéseket. Biden a magas jövedelemmel rendelkezők (400 ezer dollár/év) adókulcsát tervezi megemelni, illetve a személyi jövedelemadó felső kulcsát 37-ről 39,6 százalékra. A társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra emelné, magasabb adót vetne ki a külföldön termelt jövedelemre, és korlátozásokat vezetne be az adóparadicsomokkal szemben. Ami a  befektetéseket illeti, Biden megemelné a tőkejövedelem után fizetendő adó mértékét a jelenlegi 23,8-ról 39,6 százalékra, évi egymillió dollár jövedelem felett. Jól látható, hogy a demokrata jelölt adóemelési stratégiája középpontjában a tehetősebb réteg áll, míg a közép- és alsó osztály adóterhei nem emelkednének érdemben.

Trump ezzel szemben jelentős adócsökkentéseket vezetett be az előző években, amelyeket továbbra is tartana. Célja ezzel segíteni a vállalatokat, bízva abban, hogy ezáltal a termelékenység növekedni fog. A Trump által ígért 4-5-6 százalékos éves GDP-növekedési ráta nem valósult meg, a koronavírus-járvány kezdete előtt, tavaly 2,3 százalékkal bővült az amerikai gazdaság 2018-hoz képest.

Első ránézésre Biden ígéretei igen bőkezűnek tűnnek, és kérdéses, hogy elégséges fedezetet nyújtanak az adóemelésből származó pluszbevételek. Egy Penn Wharton-elemzés szerint 2020 és 2030 között 3357 milliárd dollárral nőne az állami bevétel, de a kiadási oldal 5370 milliárd dollárral emelkedne, ami a költségvetési hiány további növekedését jelentené.

Trump jelenlegi elnökként már ígéretei egy részét megvalósította, ami nem emelte a termelékenységet a várt szinttel, illetve a költségvetési hiány tovább növekedett a 2016-os értékhez képest. Úgy tűnik tehát, hogy a költségvetés szigorúbb kezelése mindkét elnökaspiráns megválasztása esetén meghatározó lesz a következő években.

(A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.)

Támogatói tartalom Világ Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Böröczky Dezső
2021. május 4. 08:07 Pénz, Támogatói tartalom

A magyar termőföld hozama simán veri az amerikai részvénypiacét

Amikor befektetési lehetőségekről van szó, általában a kötvények, részvények, nyersanyagok és az ingatlanok jutnak az ember eszébe, pedig a termőföld Magyarország egyik legértékesebb erőforrása.

László Pál
2021. április 27. 09:55 Podcast, Támogatói tartalom

Tízből csaknem kilenc magyar szorong a klímaváltozás miatt, ami már áttörést jelent

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó, és aggódik a környezetpusztítás miatt – derült ki az Alteo megbízásából készített kutatásból, amelyben a magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását vizsgálták. Áttörésnek tekinthető ez a szám, hiszen tíz éve még szinte földönkívülinek nézték azt, aki emiatt aggódott - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója a G7 podcastban.

László Pál
2021. április 15. 12:28 Podcast, Támogatói tartalom

A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Fontos

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.