Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2020. október 12. 17:04 Világ

Az elnökválasztás örökérvényű szabálya is veszélybe került Amerikában

Az amerikai választás kimenetelét meghatározó folyamatok közül hagyományosan kiemelt figyelmet kap a gazdasági helyzet. Az eredmény előrejelzésére vállalkozó modelleknek régóta központi elemei a makrogazdasági adatok, és természetesen nem telhet el úgy választási ciklus, hogy ne idézné néhány tucat szalagcím Bill Clinton kampánygurujának örök érvényű megállapítását, miszerint 

[it’s] the economy, stupid.

Ezt a bölcsességet számos adatelemzés és politológiai kutatás is megerősítette, vagyis az átlagos amerikai választó számára valóban az aktuális gazdasági helyzet az egyik legfontosabb kérdés, és a tapasztalatok alapján a gyenge adatok nagyot rontanak a hivatalban lévő elnök újraválasztási esélyein (bár vannak szkeptikusok is). 

2020-ban ugyanakkor elég nehéz dolga van annak, aki a gazdasági adatokból próbálja kiolvasni a voksolás kimenetelét. A koronavírus-járvány kitöréséig, 2020 első félévéig az amerikai gazdaság a 2009 óta tartó növekedési pályán állt, történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliség, emelkedtek a bérek, nőtt a kibocsátás, azaz a gazdasági körülmények teljesen ideálisak voltak az amúgy is elsősorban erre a témára összpontosító Donald Trump elnök számára. Aztán a koronavírus-járvány miatt márciustól szabadesésbe kezdtek a makroadatok, a munkanélküliség 3,5-ről 14,7 százalékra ugrott, a második negyedévben a GDP évesítve példátlan mértékben, 32,9 százalékkal csökkent

Bár a nyár eleje óta javul a helyzet, dübörgésről azért nincs szó. Szeptemberben 10,7 millióval többen voltak munkanélküliek, mint a járvány kezdete előtt, az ingatlanpiac az 50-ből 44 államban visszaesést mutat, a háztartások fogyasztása, ha csupán 4 százalékkal is, de alacsonyabb a tavalyinál. A gazdaság teljesítményét a CNN összesítése a járvány előtti állapot 80 százalékára teszi, a mutató június óta csak öt százalékpontot emelkedett. 

Ám dacára annak, hogy felmérések szerint a választók idén is a gazdaságot tartják a legfontosabb ügynek, az elnök népszerűsége meglehetősen stabil maradt az utóbbi hónapok drámai változásai során. A FiveThirtyEight összesítése szerint idén 40 és 45 százalék körül mozog a Trumppal elégedettek aránya, azaz a példátlan eseményeknek e téren kevés hatása volt.

It’s the polarization, stupid 

A jelenség egyik potenciális oka a FiveThirtyEight elemzése szerint, hogy a gazdasági helyzetre összpontosító választók eleve a republikánusokhoz húznak. Bár e csoport összetétele választásról választásra változik, tagjai között az utóbbi három voksoláson átlag felett voltak a gazdagabbak, a fehérek és a jobboldaliak, míg például a szegényebbek és a feketék erősen alulreprezentáltak. 

Emiatt a gazdasági helyzet ingadozásának hatása is kisebb: a rossz gazdasági adatok kevésbé tántorítják el azokat, akik egyéb kérdésekben is hagyományosan jobbra szavaznak; a jó gazdasági helyzet pedig kevésbé győzi meg azokat, akik más ügyekben balra húznak.

Ehhez kapcsolódik a jelenség egy tágabb magyarázata, amely szerint az amerikai társadalom ideológiai, kulturális, etnikai megosztottságának mélyülése, a politikai közép erodálása, esetleg a globalizáció egyenlőtlenséget növelő hatása az ok. Az utóbbi időben több elemzés is azzal állt elő, hogy a gazdasági realitások és az objektív makroadatok megítélése is teljesen pártossá vált. (Bár van olyan kutatás is, amely szerint nem nőtt a megosztottság.)

A koronavírus-válság előtt felmérések szerint a republikánusok jó 90 százaléka, míg a demokraták mindössze fele tartotta jónak a gazdasági helyzetet.

A két tábor nézetei közötti szakadék a válság alatt is megmaradt: a republikánusoknak még júniusban is kétharmada ítélte meg úgy, hogy inkább jól mennek a dolgok a gazdaságban, miközben a demokraták körében a tíz százalékot sem érte el az elégedettek aránya.

Szintén pártvonalak mentén ítélik meg az emberek, hogy a rossz gazdasági helyzet mennyiben az elnök felelőssége. A jobboldali szavazók döntő része szerint nem Trump tehet a járvány alatti recesszióról, és a teljes lakosság körében sem romlott sokat a renoméja e téren. Ehhez vélhetően hozzájárult, hogy becslések szerint a republikánus szavazókat relatíve kevésbé érintette rosszul a válság, a demokrata párti és a pártpreferenciával nem rendelkező emberek körében nőtt jobban a munkanélküliség. De az ideológiai megfontolások az emberek anyagi helyzetét is felülírhatják, legalábbis egy augusztusi közvélemény-kutatásban a munkájukat elvesztő republikánusok közül tízből nyolcan elégedettek voltak Trump válságkezelésével.

It’s Trump, stupid

A polarizációval kapcsolatos elméletek egyik mellékvágánya, hogy mindez kifejezetten Donald Trump számlájára írható. Soha ekkora különbséget nem mértek a két nagy párt táborában az elnök munkájával elégedettek között, Trump támogatottsága ugyanakkor (pont emiatt) történelmi léptékben is példátlanul stabil, a II. világháború óta egy elnök népszerűségi mutatói sem változtak ilyen keveset (és Harry Truman óta senkinek sem volt ilyen alacsony a medián népszerűsége). 

Magyarul tábora számos botrányától, sikereitől, betartott és betartatlan ígéreteitől, a kül- és belpolitikai kommunikációjának inkonzisztenciájától függetlenül stabilan kitartott mellette, akinek viszont nem jön be a trumpizmus, azt semmilyen gazdasági adat sem fogja meggyőzni. Ez egyes kutatók szerint nemcsak a két párt tábora közti szakadéknak, hanem konkrétan Trump személyének is szól. 

Egy másik, gyakran előforduló magyarázat, hogy a média által sugárzott (olykor nem teljesen objektív) percepciók határozzák meg az emberek véleményét a gazdasági helyzetről, de az ezt kutatók pont az ellenkezőjét állapították meg, azaz hogy inkább a média gazdaságértékelése követi a közvéleményt, mint fordítva.

A választók legtöbbjének a Trumpról alkotott véleménye már megszilárdult, és a novemberi gazdasági helyzet kevésbé fontos számukra, mint egy más jelölt esetében lenne

foglalta össze egy elemző a New York Timesnak. 

Nem csak a gazdaság polarizál

Hasonló megosztottság köszön vissza a többi, fontosnak tartott kampánytémában is: több közvélemény-kutatás szerint a gazdasági helyzet mellett az egészségügyet és a koronavírus-járványt tartják a legfontosabbnak a választók, ugyanakkor e kérdéseket is pártvonalak mentén ítélik meg.

A Politico és a Harvard Egyetem felmérése alapján a jobbos választók háromnegyede elégedett a szövetségi kormány járványra adott reakciójával, a Biden-szimpatizánsok háromnegyede pedig elégedetlen. Utóbbiak körében majdnem kétszer annyian vannak, akiket elmondásuk szerint nagy mértékben befolyásol majd szavazatuk leadásakor a járványkezelés, míg a republikánusoknak csak negyede tartja kiemelten fontos témának az Egyesült Államokban több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő vírust.

Ez a megosztottság érződik az egészségüggyel kapcsolatos véleményekben is: a demokrata párti és republikánus szavazók között azonos azok aránya, akik számára fontos választási kérdést jelentenek a magas egészségbiztosítási költségek, miközben a két oldal radikálisan ellentétes álláspontot képvisel az ügyben. A demokraták az állami egészségbiztosítás kiterjesztését hangoztatják, a republikánusok gyengítenék az állam szerepét a szektorban, Trump pedig össze-vissza ingadozik: éveken keresztül azt mondta, elkaszálja elődje, Barack Obama reformjait, szeptember végén azonban az Obamacare néven ismert reform egyes részeinek újracsomagolásával próbált hatni a választókra.

Úgy tűnik, a választói számára inkább az a fontos, hogy Trump nyerjen, és kevésbé érdeklik őket a konkrét ügyek, amelyekkel az elnök kampányol

mondta Robert Blendon, a Harvard professzora a Politicóval közös felmérésről.

Mindez egyébként nem feltétlenül jön jól az elnöknek. A jelenlegi válságtól függetlenül felmérések szerint a teljes lakosságon belül Donald Trump munkájának megítélése a gazdaság területén a legjobb, és kihívójának ez az egyik leggyengébb területe. Miközben az országos felmérések átlaga szerint a demokrata párti jelölt, Joe Biden 8 százalékponttal vezet, közelmúltbeli kutatások alapján a választók nagyságrendileg fele-fele arányban megosztottak azt illetően, hogy Trump vagy Biden vezetné-e jobban a gazdaságot; arra a kérdésre pedig, hogy jobb, rosszabb vagy azonos lenne a gazdasági helyzet, ha Biden lenne az elnök, egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban oszlottak el a válaszok. A többi, fontosnak tartott választási témában ennél jóval rosszabb az elnök megítélése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúléli az őszt az amerikai demokrácia?Donald Trump teljesen nyíltan el szeretné csalni az amerikai elnökválasztást, de ennél sokkal mélyebb a probléma.

Világ amerikai elnökválasztás Donald Trump usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. október 15. 17:17 Világ

Végül mindenkit kiütöttek a transzatlanti légi csatában

Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.

Váczi István
2020. október 14. 10:07 Világ

Nem panaszkodhatnak a cseh szupergazdagok, de a listavezető sokat bukott

Kilencedik alkalommal készítette el a leggazdagabb csehek listáját a Forbes, és az élen ezúttal sem történt változás.

Váczi István
2020. október 13. 10:48 Világ

Karanténlakások rázzák fel az albérleti piacot Lengyelországban

Lengyelországban kifejezetten úgy hirdetnek lakásokat és házakat, hogy alkalmasak a 14 napos karantén eltöltésére

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.