Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. október 2. 17:54 Világ

Ezrével rombolják le a falvakat Kínában

Olyan falufelszámolási program zajlik Kínában, amelyhez képest a nyolcvanas évek hírhedt romániai falurombolása fércmunkának tűnik.

Az Economist cikke a jelenséget a keleti, Magyarországnál háromnegyedével nagyobb, százmilliós Santung tartomány egy kis falvának példáján keresztül mutatja be, amelynek helyét még jelöli útbaigazító tábla, maga a település azonban már nem létezik. Május végéig 70 család lakott a faluban, kukorica-, gyapot- és gyümölcstermesztésből tartották fenn magukat, ma már azonban a hét kilométerre lévő város szélén újonnan felhúzott lakásokban laknak. A brit lap riporterének a korábbi falu területét „rendező” egyik munkás azt mondta, hogy a helyiek közül sokan visszatérhetnek majd a korábbi területüket művelni, csak előtte feljavítják a talajt.

Az eset egyáltalán nem egyedi, az ország vidéki térségeiben az utóbbi években rengeteg falvat felszámoltak, a lakókat pedig újonnan épített lakásokba vagy házakba költöztették – gyakran együtt – egy közeli városba vagy egy direkt számukra létrehozott, sűrűn beépített új településre.

A tartományi hatóságok többféle magyarázattal is szolgálnak arra, hogy miért van szükség az általuk falukonszolidációnak hívott eljárásra. Szoktak arra hivatkozni, hogy ezzel segítenek kitörni az embereknek a szegénységből, illetve beszélnek a városiasodás előnyeiről. Ebben egyébként van igazság, hiszen sokan jobb lakáskörülmények közé kerülnek, és könnyebben érnek el olyan szolgáltatásokat, mint az iskolák és a hivatalok.

Ezeknél azonban valószínűleg erősebb motiváció, hogy az önkormányzatok bevételeinek nagy része abból származik, hogy telkeket adnak el ingatlanfejlesztőknek a városok körül. Az ország élelmezésének biztosítását szolgáló központi előírások miatt azonban tartományonként nem csökkenhet bizonyos szint alá a mezőgazdasági területek nagysága. Ha tehát a városok terjeszkednek, akkor máshol a termőterületeket kell bővíteni.

Mivel a falvakból az utóbbi évtizedekben tízmilliószám vándoroltak az emberek a városokba a jobb megélhetés reményében, a községekben sok az üresen maradt ház. Ez a jelenség Magyarországon sem ismeretlen, ám itthon a kormány a falusi CSOK-kal, a nagycsaládosok autóvásárlásának támogatásával és az úthálózat fejlesztésével igyekszik a falvak megmaradását, fejlődését segíteni. A kínai megközelítés ennek pont az ellenkezője: az elnéptelenedő falvakból kizsuppolják a megmaradt lakókat, eldózerolják a házakat, és termőterületet hoznak létre a helyükön.

Ez jogilag azért lehetséges, mert a terület, ahol a ház áll, akkor sem magántulajdon, ha generációk óta ugyanaz a család lakja. Ha pedig valaki nem akar költözni, akad néhány módszer a meggyőzésére. Van, akit elbocsátással fenyegettek meg, másokra pedig verőlegényeket küldtek rá. Arra is volt példa, hogy valakit őrizetbe vettek, amíg lerombolták a házát. Pedig esetenként azt sem várják meg a rombolással, hogy elkészüljön az a lakás, ahova be lehet költözni. Ezek a történetek az amúgy cenzúrázott kínai sajtóban is megjelenhettek, ami arra utal, hogy a helyi hatóságok esetenként túl messzire mentek.

Santung tartományban tavaly március és idén június között mintegy 4500 falvat tettek a földdel egyenlővé, és a tervek szerint idén év végéig további 13,5 ezret „konszolidálnak” a tavaly tavasszal létező 74 ezerből. Mivel egy falu lakossága átlagosan 560 fő,

a folyamat több embert érint, mint Magyarország teljes lakossága.

A kritikák hatására a módszerek talán puhulnak némileg, annak azonban nincs jele, hogy a célkitűzés változna. Miközben ugyanis a gazdasági kibocsátás terén Santung a harmadik helyen áll az országban, az urbanizáltság mértékét tekintve csak a 11., és ezen változtatni akar a tartományi vezetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját sikeres gazdasági modelljével számol le a magyar kormány stratégiai partnereA politikai hatalmát egyre inkább központosító Hszi Csin-ping befolyása egyre nagyobb a magánszektorra, ami alapjaiban változtathatja meg a kínai gazdaságot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ falu falurombolás Kína mezőgazdaság városok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.