Olyan falufelszámolási program zajlik Kínában, amelyhez képest a nyolcvanas évek hírhedt romániai falurombolása fércmunkának tűnik.
Az Economist cikke a jelenséget a keleti, Magyarországnál háromnegyedével nagyobb, százmilliós Santung tartomány egy kis falvának példáján keresztül mutatja be, amelynek helyét még jelöli útbaigazító tábla, maga a település azonban már nem létezik. Május végéig 70 család lakott a faluban, kukorica-, gyapot- és gyümölcstermesztésből tartották fenn magukat, ma már azonban a hét kilométerre lévő város szélén újonnan felhúzott lakásokban laknak. A brit lap riporterének a korábbi falu területét „rendező” egyik munkás azt mondta, hogy a helyiek közül sokan visszatérhetnek majd a korábbi területüket művelni, csak előtte feljavítják a talajt.
Az eset egyáltalán nem egyedi, az ország vidéki térségeiben az utóbbi években rengeteg falvat felszámoltak, a lakókat pedig újonnan épített lakásokba vagy házakba költöztették – gyakran együtt – egy közeli városba vagy egy direkt számukra létrehozott, sűrűn beépített új településre.
A tartományi hatóságok többféle magyarázattal is szolgálnak arra, hogy miért van szükség az általuk falukonszolidációnak hívott eljárásra. Szoktak arra hivatkozni, hogy ezzel segítenek kitörni az embereknek a szegénységből, illetve beszélnek a városiasodás előnyeiről. Ebben egyébként van igazság, hiszen sokan jobb lakáskörülmények közé kerülnek, és könnyebben érnek el olyan szolgáltatásokat, mint az iskolák és a hivatalok.
Ezeknél azonban valószínűleg erősebb motiváció, hogy az önkormányzatok bevételeinek nagy része abból származik, hogy telkeket adnak el ingatlanfejlesztőknek a városok körül. Az ország élelmezésének biztosítását szolgáló központi előírások miatt azonban tartományonként nem csökkenhet bizonyos szint alá a mezőgazdasági területek nagysága. Ha tehát a városok terjeszkednek, akkor máshol a termőterületeket kell bővíteni.
Mivel a falvakból az utóbbi évtizedekben tízmilliószám vándoroltak az emberek a városokba a jobb megélhetés reményében, a községekben sok az üresen maradt ház. Ez a jelenség Magyarországon sem ismeretlen, ám itthon a kormány a falusi CSOK-kal, a nagycsaládosok autóvásárlásának támogatásával és az úthálózat fejlesztésével igyekszik a falvak megmaradását, fejlődését segíteni. A kínai megközelítés ennek pont az ellenkezője: az elnéptelenedő falvakból kizsuppolják a megmaradt lakókat, eldózerolják a házakat, és termőterületet hoznak létre a helyükön.
Ez jogilag azért lehetséges, mert a terület, ahol a ház áll, akkor sem magántulajdon, ha generációk óta ugyanaz a család lakja. Ha pedig valaki nem akar költözni, akad néhány módszer a meggyőzésére. Van, akit elbocsátással fenyegettek meg, másokra pedig verőlegényeket küldtek rá. Arra is volt példa, hogy valakit őrizetbe vettek, amíg lerombolták a házát. Pedig esetenként azt sem várják meg a rombolással, hogy elkészüljön az a lakás, ahova be lehet költözni. Ezek a történetek az amúgy cenzúrázott kínai sajtóban is megjelenhettek, ami arra utal, hogy a helyi hatóságok esetenként túl messzire mentek.
Santung tartományban tavaly március és idén június között mintegy 4500 falvat tettek a földdel egyenlővé, és a tervek szerint idén év végéig további 13,5 ezret „konszolidálnak” a tavaly tavasszal létező 74 ezerből. Mivel egy falu lakossága átlagosan 560 fő,
a folyamat több embert érint, mint Magyarország teljes lakossága.
A kritikák hatására a módszerek talán puhulnak némileg, annak azonban nincs jele, hogy a célkitűzés változna. Miközben ugyanis a gazdasági kibocsátás terén Santung a harmadik helyen áll az országban, az urbanizáltság mértékét tekintve csak a 11., és ezen változtatni akar a tartományi vezetés.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
