Éveken belül a világra szabadul a kiöregedett napelemekből létrejövő szeméttömeg
A nagyobb számban először a kétezres évek elején üzembe álló napelemek átlagos élettartama 25 év, ezért egyelőre még kevés használódott el. Ugyanakkor hamarosan tömegesen érnek az élettartamuk végére ezek a klímaváltozás miatt egyre inkább nélkülözhetetlenné váló, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiatermelésre képes berendezések, ami komoly technológiai kihívás.
Jelenleg ugyanis a napelemeket még elég alacsony hatékonysággal lehet újrahasznosítani. Erre kellene valami megoldást találni pár éven belül, ha el akarjuk kerülni, hogy a bolygót ellepje az elektronikai hulladék, ami az egyre nagyobb számban piacra kerülő napelemek elhasználódása után keletkezik. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség előrejelzése szerint
2050-re várhatóan 78 millió tonnányi napelem használódik el, és évente nagyjából 6 millió tonna új elektronikai hulladék keletkezik majd.
A napelemek olyan értékes nyersanyagokat tartalmaznak, mint a szilícium – a jelenlegi napelemek körülbelül 95 százaléka szilíciumalapú – vagy az ezüst, és újrahasznosítás nélkül ezek az anyagok a többi összetevővel együtt a szeméttelepen végzik, ami aligha nevezhető hatékony erőforrás-felhasználásnak. Arról nem is beszélve, hogy a napelemek mérgező anyagokat, például ólmot is tartalmaznak, ami tovább bonyolítja a tárolásukat.
A napelemek újrahasznosítása a világ nagy részében még nincs szabályozva. Egyedül az Európai Unióban kötelezik újrahasznosításra a napelemek tulajdonosait. Japánban, Indiában és Ausztráliában a szabályrendszer kidolgozása folyamatban van, az Egyesült Államokban pedig egyedül Washington államban van szabályozás, más államokban azonban semmi nem kötelezi a felhasználókat a napelemek újrahasznosítására.
A Wirednek nyilatkozó Sam Vanderhoof, egy újrahasznosítással foglalkozó cég, a Recycle PV Solar vezérigazgatójának becslése alapján jelenleg nagyjából a napelemek 10 százalékát hasznosíthatják újra az USA-ban. A maradék vagy szeméttelepeken végzi, a még működő, de már az élethossza vége felé közeledő napelemek között pedig egyre inkább jellemző, hogy ezeket olyan fejlődő országokba exportálják, ahol gyenge a környezetvédelmi szabályozás.
Jelenleg egy átlagos napelem újrahasznosításából kinyert alumíniumért, rézért és üvegért nagyjából 3 dollárt lehet kapni, miközben az Egyesült Államokban Vanderhof becslése alapján az újrahasznosítás költsége 12 és 25 dollár között mozog. A szeméttelepek eközben nagyjából 1 dollárt kérnek egy elhasznált napelem befogadásáért, tehát egyáltalán nem éri meg az újrahasznosítás.
Az újrahasznosításból befolyó bevételt azzal lehetne növelni, ha a napelemek legértékesebb részeit, a szilíciumot és az ezüstöt is hatékonyan ki lehetne nyerni az elhasznált készülékből. Ez a technológia már jelenleg is megvan több cégnél – a francia Veolia és az amerikai Recycle PV Solar is foglalkozik ilyesmivel – azonban az így kinyert anyagok tisztasága még hagy kívánnivalót maga után. A témával foglalkozó kutatók olyan rendszerek kialakításán dolgoznak, amelyek az újrahasznosított anyagok arányát és ezeknek a minőségét is magas szinten garantálnák.
Az újrahasznosítás mellett a kiöregedett napelemek alternatív hasznosítása is komoly potenciált rejt magában: az Európai Unió Körforgásos üzleti modellek a napenergia-iparnak nevű programja több példát is mutat erre, többek között például egy berlini e-bicikli töltőállomást és egy lakásprojektet Belgiumban.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
