Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 22. 12:05 Világ

Egy olyan kisvárosban a legrosszabb a levegő világon, ahol tömegek fűtenek nedves fával

Magyarország bizonyos szegény és a széljárás szempontjából kedvezőtlen fekvésű településein rendszerint minden télen borzasztó szennyezetté válik a levegő. Az itt lakók ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy jó minőségű tüzelőanyaggal fűtsenek, hanem bármivel begyújtanak, ami éghető. Hasonló helyzetben vannak a chilei Temuco lakosai is:

a kétszázezres város egy völgyben fekszik, és a helybeliek zömmel olyan szegények, hogy olcsó, jellemzően nedves fával kénytelenek fűteni.

Egy Bloomberg-nek nyilatkozó helyi lakos, Patricia Bravo szerint néha már a következő sarokig sem látni az utcán a sűrű szürke füst miatt. A hatvan éves asszony már hozzászokott, hogy a fűtési szezonban még a nappalijában is viszket a szeme és érzi füst kellemetlen szagát, hiába tartja zárva az ablakokat. Az erősen szennyezett levegő pedig súlyosan károsítja az ott élők egészségét – egy a városban dolgozó kardiológus a rendelőkben megjelenő betegek száma és a levegőszennyezés mértéke között fennálló egyértelmű kapcsolatról számolt be a lapnak. Valószínűleg az egészségügyi ellátás mostanában csúcsra jár, a Bloomberg elemzői szerint az elmúlt napokban

a temuco-i levegő minősége olyan hírhedten szennyezett városokat is alulmúlt, mint Peking és Új-Delhi,

 

ami a téli évszak miatti hűvös időjárásban begyújtott kályháknak köszönhető.

Temuco-t ráadásul a koronavírus-járvány sem kíméli, a város példája a gyakorlatban is alátámasztja azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint a levegő szennyezettségével növekszik a betegség súlyossága. Áprilisban ez volt az első város Chilében, amit karantén alá kellett vonni, és a helyi adatokból jól látszik, hogy ha lehűl az idő és többen kezdenek el fűteni, akkor a sűrűbb füst miatt a vírusos esetek száma is növekedni kezd.

A dél-amerikai város problémája Magyarországról nézve is különösen égető. Ha nem sikerül megfékezni a járványt, mire az északi féltekén bekövetkezik a tél, akkor fokozott kockázatnak lesznek kitéve azok a magyar települések, ahol sokszor még az adományként érkező ruhaneműt is kénytelenek elégetni a helyiek – igaz ezek mérete jelentősen kisebb Temuco-nál, de a hatásmechanizmus ugyanaz lehet majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

Világ Chile covid-19 koronavírus levegőszennyezés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Váczi István
2020. október 15. 17:17 Világ

Végül mindenkit kiütöttek a transzatlanti légi csatában

Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.