Elkészült annak a 2017-18-ban végzett finn alapjövedelmi kísérletnek a részletes, végső összefoglalója, amelyről mi is többször írtunk. A teszt lényege az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztott 2 ezer munkanélkülinek két éven keresztül havi nettó 560 eurót juttatott a finn állam, mindenféle kötöttség nélkül, és a két év alatt végigkövette a sorsukat.
Az érintettek adatait és véleményét a körülbelül 170 ezer főből álló, alapjövedelemben nem részesülő (de természetesen az egyéb szociális juttatásokra jogosult) munkanélküliekből toborzott kontroll csoportok adataival vetették össze.
Markáns különbséget lényegében csak mentális szinten tapasztaltak a “sima” munkanélküliek és az alapjövedelmes álláskeresők életében. A tesztnek így talán az a legnagyobb tanulsága, hogy
egy fejlett országban havi 560 euró feltétel nélküli érkezése leveszi a mindennapi stresszt az emberek válláról.
Természetesen ebből a Magyarországon jelentősnek számító összegből Finnországban messze nem lehet kényelmesen megélni, az alapjövedelemben részesülők között mégis 5 százalékkal többen voltak azok, akik “nagyon jól” érezték magukat és két százalékkal többen mondták azt, hogy “jól” vannak. E két választ összesítve az alapjövedelmesek 58,5 százaléka jelölte meg, míg a kontroll csoportban 51,4 volt az arányuk.
Az is kiderült, hogy az alapjövedelemben részesülők lényegében ugyanannyit jártak orvoshoz, mint a munkanélküliek, vagyis a stresszmentes élet ellenére nem terhelték meg kevésbé az egészségügyi rendszert. Lehet azonban, hogy ez a kísérlet rövid időtartama, vagy a csoport viszonylag kis létszáma miatt adódott.
Az alapjövedelem jelentősen jobb szociális mutatókat eredményezett a csoport tagjainál, kevésbé érezték magukat magányosnak, kiszolgáltatottnak, szétszórtnak vagy depressziósnak. Mindez az anyagi szempontú szubjektív értékelésben is megmutatkozott, mert az alapjövedelem birtokában biztosabbnak és főleg jobban tervezhetőnek érezték az érintettek a családi kasszát, illetve kevesebb gondjuk akadt azzal, hogy időben befizessék a számlákat.
A kísérlet elsődleges célja azonban munkaerőpiaci volt, azt szerették volna mérni, hogy a munkába állási hajlandóság és lehetőség hogyan változik. Ebben viszont elég vegyes eredmények születtek. Voltak olyanok, akik a havi 560 euró biztonságában hajlandóak lettek rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb fizetést is vállalni. Sokan viszont a munkavállalás szabadságát emelték ki, hiszen adott esetben megtehették, hogy visszautasítanak egy nem tetsző állást, kivárnak, vagy nem is keresnek munkát. Másoknál egyáltalán nem befolyásolta a havi juttatás a hozzáállást (a havi 560 eurót azután is megkapta mindenki, ha esetleg munkát talált).
Összességében azonban az alapjövedelemben részesülők a kísérlet két éve alatt átlagosan csak hat nappal dolgoztak többet, mint az adatfelvételkor nyilatkozó, akkor éppen munka nélkül lévő emberek. Ez az állam szempontjából elhanyagolható különbség.
A finn kísérletet nagy érdeklődés övezte, ugyanakkor számos kritika érte, ezek közül mi is részletesen bemutattuk például azt, hogy a belpolitikai játszmák mennyire kikezdték az eredeti forgatókönyvet. A fent említett “boldogság faktorhoz” még azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2018-ban, vagyis a kísérlet kellős közepén az országban megszigorították a munkanélküli juttatásokhoz való hozzáférést.
A szigorítás lényege az volt, hogy aki nem mutatott megfelelő álláskeresési aktivitást, annak egy bizonyos idő után visszafogták az egyébként magyar szemmel így is grandiózus juttatásokat. Ez természetesen elég rosszul érintette a munka nélkül lévőket, de a szerencsés 2000 alapjövedelemben részesülőnél semmit sem változtatott, így náluk valószínűleg felértékelte a havi biztos 560 eurós juttatást. Az ő relatív boldogságérzetükben így valószínűleg ez is szerepet játszott.
A felmérések szerint Finnországban továbbra is magas annak az ötletnek a támogatottsága, hogy legyen valamilyen feltétel nélküli alapjövedelem.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
