Donald Trump keddi nyilatkozata szerint felfüggeszti az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást, az amerikai elnök ugyanis legújabban az ENSZ intézményét is hibáztatja a koronavírus terjedéséért.
A támogatás visszatartásának technikai részletei egyelőre bizonytalanok, még az sem egyértelmű, hogy az elnöki jogkörök mennyiben elegendők egy ilyen döntés meghozatalára. Mindenesetre az évi mindössze 2,5-3 milliárd dolláros költségvetéssel működő WHO jócskán megérezheti, ha a legnagyobb támogatók valamelyike kihátrál a szervezet mögül. Ezt nyilatkozta a szervezet vezetője a Science magazin újságírójának még tavaly decemberben.
When I talked to @DrTedros about his role in December, he told me how precarious it is that @WHO relies on just a few large donors: “If one of them refuses to continue funding, WHO could get into a serious shock,” he said. The US is the largest donor.
— Kai Kupferschmidt (@kakape) April 14, 2020
Márpedig az előírt állami hozzájárulások közel egynegyedének az Egyesült Államoktól kellene érkeznie a 2020-2021-es költségvetési időszakban. Kína – amely iránt részrehajlással vádolja a WHO-t Trump – a második legnagyobb befizető 12 százalékos súllyal, míg például Németországra a tagdíjak hat százaléka esik, Magyarországra pedig a 0,2 százalékuk.
De ezek a tagdíjak valójában elhanyagolható pénzek. Ezek a WHO amúgy is kevés bevételének mindössze a töredékét, a jelenlegi ciklusban 16 százalékát teszik ki az állami hozzájárulások. A fennmaradó részt nemzetközi szervezetek, alapítványok, cégek és államok önkéntes hozzájárulásai fedezik, amelyek jelentős részét szintén amerikaiak adják, köztük több alapítványon keresztül Bill Gates. Így végül is az USA tavaly összesen több, mint 400 millió dollárt utalt a WHO-nak.
Érdemes azonban belegondolni, hogy
az Egészségügyi Világszervezet éves büdzséje nagyjából akkora, mint egy méretesebb amerikai kórházé.
Ehhez pedig az USA körülbelül akkora mértékben járul hozzá, amennyire egy, a területén működő jelentősebb kórház támaszkodhat adófizetőktől hozzájuk csoportosított közpénzekre.
A WHO súlya is ehhez mérhető a járványhelyzetben: a szervezet kétségbeesetten igyekszik érvényt szerezni a koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatos ajánlásainak, amelyeket olyan vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság sem vesznek komolyan. Az Egészségügyi Világszervezet nemhogy szankcionálni képtelen a tagállamokat, de még a szakmai észrevételeit is csak szemérmeskedve osztja meg velük:
Nem kritizáljuk a nyilvánosság előtt a tagországainkat.
– mondta Mike Ryan, az intézmény koronavírussal kapcsolatos munkacsoportjának vezetője egy újságírói kérdésre.
Miután az amerikai ellenzék az elnököt kezdte okolni a súlyosra fordult járványhelyzet miatt, várható volt, hogy Trump is bűnbakot keres, amihez ideális alany a pénzügyileg és hatalmilag is gyenge Egészségügyi Világszervezet. Demokrata politikusok aggodalmai szerint az elnök most a világjárvány megfékezésében főszerepet vállaló nemzetközi intézményt szorongat meg – ha tényleg így lenne, akkor valószínűleg a WHO által koordinált hathatós fellépésnek köszönhetően eleve ki sem alakultak volna a mostani gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek.
Ami azt illeti, a WHO már jóval korábban indított munkacsoportot az “X betegség” elleni fellépésre. Ez az elképzelt, könnyen terjedő, hetekig lappangó de igen halálos járvány szinte tökéletesen illik a SARS-CoV-2-re. A szervezet gyors reagálású, globális megfigyelőhálózatot kezdeményezett a járványok kiindulása szempontjából leginkább kockázatos régiókba. Csak éppen források és hatalom hiányában nem jutottak messzire ebben.
