Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. február 12. 12:26 Világ

Most állnak bosszút az oroszok a Szovjetunió bedöntéséért?

Szokatlan közjáték borzolja a kedélyeket múlt hét óta az olajexportáló országok szervezetén belül, illetve az OPEC tágabb szövetségesi körében. A koronavírus-járvány miatt az olajárak zuhanórepülésbe váltottak – az év elejéhez képest nagyjából ötödével estek –, ezért az OPEC legfontosabb állama, Szaúd-Arábia kezdeményezte, hogy az érintett országok vállaljanak az eddigieken felül is kitermelés-korlátozást az árak stabilizálása érdekében.

Az utóbbi években hasonló esetekben ez általában meg is történt, így az amerikai palaolaj-felhozatal dinamikus növekedése ellenére nagyjából sikerült a kitermelő országok számára elfogadható szinten tartani az árakat. Pedig ez sokszor nem volt könnyű, egyebek mellett Szaúd-Arábia és Irán rivalizálása miatt. Volt rá példa, hogy csak az úgynevezett OPEC+, azaz a szervezet tágabb köréhez tartozó Oroszország fellépése nyomán sikerült dűlőre jutni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin döntötte el, hogy többet kell fizetned a benzinkútonKis híján kudarcba fulladt az olajár esését megfordító decemberi OPEC-csúcs, de az oroszok fellépése megváltoztatta az események menetét.

Éppen ezért okozott meglepetést, hogy ezúttal abban sem sikerült megállapodni, hogy egyáltalán előre kell-e hozni az egyébként március 5-6-án esedékes csúcstalálkozót, ahol a szokásos menetrend szerint döntenek a kitermelés csökkentéséről vagy növeléséről. Mégpedig a hírek szerint az oroszok miatt, márpedig nélkülük sok értelme nem lenne erről tanácskozni.

Oroszország ugyanis mára olyan helyzetben van, amiben a korábbi évtizedekben csak Szaúd-Arábia és még egy-két közel-keleti állam. Miután a Szovjetunió összeomlott, Azerbajdzsán és Kazahsztán függetlenné válása miatt Oroszország sokáig nem tudta megközelíteni a közös birodalom korábbi kitermelési szintjét, amely az 1983-as csúcs idején napi 12,4 millió hordó volt. Az utóbbi pár évben azonban sikerült, és a körülbelül 11,25 millió hordós napi kitermelés mellett még mintegy félmillió hordós tartalék kapacitása is van, így önmagában is képes befolyásolni a világpiaci árat.

Az oroszok váratlan húzódozására máris sokan sokféle magyarázatot találtak. A Bloomberg szerzője például egészen a 80-as évekig ment vissza a Szovjetunió és Szaúd-Arábia rivalizálásának felidézésében. Miután a Szovjetunió második világháborút követő, az erőforrások egyre növekvő felhasználásán alapuló extenzív növekedési szakasza a 70-es években egyre inkább kifulladt, az 1973-as és 79-es olajválságok által generált olajárrobbanás segített a víz felszínén tartani a birodalmat, ahol ekkoriban állítottak termelésbe sok új olajmezőt. Bár az olaj egy részével a közép-európai csatlós államokat kellett segíteni, így is hozott annyi keményvaluta-bevételt, hogy a szovjetek fizetni tudták az ekkor már szükséges gabonaimportot és az 1979-ben elkezdett afganisztáni háborút.

Ezt áttételesen az tette lehetővé, hogy – a magas árak megtámasztása érdekében – Szaúd-Arábia majdnem kétharmadával csökkentette a saját kitermelését. Ami már csak azért is furcsa szituáció volt, mert egyébként a királyság jelentős összegekkel finanszírozta a szovjetek ellen Afganisztánban harcoló mudzsahedeket.

 

Ahogy a 90-es évek orosz gazdaságpolitikusa, Jegor Gajdar megállapította később, 

a Szovjetunió koporsójába 1985. szeptember 13-án verték bele az egyik szöget,

amikor Szaúd-Arábia felhagyott a kitermelés korlátozásával, mert úgy ítélte meg, hogy a legkisebb kitermelési költségű országként nyugodtan kockáztathat. Ez be is jött, és bár természetesen sok egyéb tényező is volt, de az évi 20 milliárd dollárnyi olajbevétel kiesése alaposan hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához.

Ha előreugrunk a jelenbe, azt látjuk, hogy ugyan a szaúdi kitermelési költségek még mindig alacsonyak, de közben annyira belejöttek a költekezésbe, hogy csak 85 dolláros olajár mellett lenne egyensúlyban a költségvetésük, míg az oroszoknak megfelelő az az 50 dollár is, ahol most nagyjából van a jegyzés. Oroszország gabonaexportőr, Szaúd-Arábia viszont 88 százalékban külföldről szerzi be az élelmiszerét, és még egy olyan költséges háborút is vív Jemenben, amely párhuzamba állítható a Szovjetunió katasztrofális afganisztáni hadakozásával. (Az oroszok is jelen vannak Szíriában, de ennek mértéke sokkal kisebb, jelenleg leginkább csak a légierő bevetéseire korlátozódik.) Az adósságállománya ugyan egyik országnak sem nagy, de a szaúdi intenzív növekedési pályán van, ami hosszú távon nem fenntartható.

Persze ezzel együtt sem túl valószínű, hogy az oroszokat az mozgatja, hogy visszaadják a szaúdiaknak a 35 éves kölcsönt. Elképzelhető, hogy kevésbé súlyosnak vagy csak átmenetinek gondolják a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenést, így nem tartanak szükségesnek új intézkedéseket. Mindenesetre, ha a megvárják a márciusi ülést, erről több információ lesz, mint most. Egyébként az sem példátlan, hogy nagyvonalúan kezelik az általuk tett kibocsátás-csökkentési vállalásokat, már csak ezért is óvatosak lehetnek az újabb ígéretekkel. Ráadásul, ha újabb és újabb vágásokkal sikerül feljebb tornászni az olajárat, az segíti az amerikai palaolaj-termelőket, éppen akkor, amikor a sokáig türelmes befektetők profitnyomása kezdi őket kellemetlen helyzetbe hozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElapadóban van az olcsó üzemanyag egyik legfontosabb forrásaRészben azért tankolhatunk viszonylag olcsón, mert Amerikában ész nélkül öntötték a pénzt a palaolajbányász cégekbe. Most már viszont profitot akarnak látni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kőolaj-kitermelés koronavírus olajár Oroszország Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.