Cikkünk írásakor közel 3 ezer a Vuhan-vírussal fertőzött emberek száma, és több mint 100-an haltak már bele a járványba. Az emberi veszteségek az egyén szintjén óriásiak, és a számok valószínűleg emelkedni fognak.

Ha azonban azt próbáljuk megjósolni, hogy a járvány milyen hatással lesz a világgazdasági folyamatokra, akkor minden jelenleg elérhető adat arra utal, hogy ez nem lesz jelentős – írja a The Conversationben megjelent elemzésében Mark Humphery-Jenner, a sydneyi University of New South Wales pénzügyi professzora.

Mindez hosszabb távon annak ellenére is így lehet, hogy a piacok most pánikban vannak, az államkötvények hozama több hónapos mélypontra esett, a tőzsdék zuhannak. Kínában 35 millió ember mozgása korlátozott vagy lehetetlen, repülőre szállni csak nehezen lehet, több turisztikai célpont megközelíthetetlen, az utazási irodák veszteségei máris jelentősek. A kínai gazdaság megsínyli a Vuhan-járványt, ám valószínű, hogy ha távolabbról tekintünk majd vissza a mostani időszakra, a visszaesés nem lesz kiugró.

Az ausztrál szakember szerint nagyon látványos, hogy a világ mennyire fejlődik a világméretű járványok kezelésében, annak ellenére, hogy a globalizáció megkönnyíti a fertőzések terjedését.

A spanyolnátha, amely az influenza A vírus világméretű járványa volt 1918-19-ben, 500 millió embert tett beteggé, és 50 millió áldozatot követelt. Amerikai számolások szerint, ha 2006-ban lett volna egy ekkora globális járvány, akkor az amerikai bruttó össztermék 4,25 százalékkal lett volna kisebb. Egy világbanki elemzés is hasonló eredményt hozott, e szerint egy hipotetikus, világszerte 71 millió ember halálát okozó járvány a világ össztermékének 5 százalékos csökkenésével járna.

Az 1956-58-as madárinfluenza-járvány 1,1 millió ember halálát okozta, de az 1968-as járvány is hasonlóan súlyos volt. Egy ehhez hasonló méretű pandémia az egybehangzó számítások szerint 1 és 2 százalék közötti globális GDP-visszaesést okozna.

A 2001-02-es SARS koronavírus-járvány 8100 embert fertőzött meg, 774-en meghaltak, ami nagyon magas arány, a gazdasági hatások azonban leginkább csak Kínában és Hongkongban mérhetőek, a GDP 1,1, illetve 2,6 százalékos kiesésével (ahhoz képest, mintha nem lett volna járvány).

A Vuhan-vírus azonban még ennél is mérsékeltebb hatású lehet a jelenlegi ismereteink szerint.

• Egyrészt a Vuhan-vírus egyelőre nem tűnik annyira súlyos fertőzésnek, mint a SARS. A halálozási arány eddig 3 százalék alatt van, ráadásul Kína ezúttal sokkal keményebben próbálja izolálni a járványt, mint korábban.
• Másodsorban a Vuhan-vírus eddig alig jutott ki Kínából és Hongkongból, az a pár eset, amelyet világszerte észleltek, gazdaságilag egyelőre nem is értelmezhető (miközben az egyén szintjén természetesen súlyos problémát okoz).
• A gyors és komoly kínai fellépés hatékony a terjedés ellen, és rövid távon földrajzi és piaci értelemben is leszűkíti a gazdasági hatásokat. A turisztika, a közlekedés és Vuhan város gazdasága komoly visszaesésnek néz elébe, de az ország többi része és ágazatai kevésbé érintettek.
• A SARS pusztítása után a gazdaság elég gyorsan korrigált, egyes becslések szerint egyébként még a spanyolnátha-világjárvány is csak rövid távú visszaesést okozott.

Ezt a jelenlegi összképet csak a fertőzések számának és a halálozási aránynak a megugrása változtathatja meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚszószemüveg az utcán és térddel megnyomott liftgomb, ilyen az élet a járvány gócpontjábanA koronavírus miatt ötmillió ember elhagyta Vuhant, aki pedig ott maradt, leginkább bezárkózik, és csak sürgős esetben megy utcára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ gdp járvány világgazdaság vírus Vuhan Olvasson tovább a kategóriában