Három hét telt el a Kapital! piacra dobása óta, de Franciaországban már el is fogyott mind a 10 ezer első körben gyártott társasjáték a boltokból.
Az osztályharc és társadalmi igazságosság tematikájú társasjátékot két szociológus, Monique Pinçon-Charlot és férje, Michel tervezte. A játék elején véletlenszerűen dől el, hogy a játékosok gazdag, középosztálybeli vagy munkásosztálybeli karakterként játszanak. A játék célja elérni az „adóparadicsomba”, ahol a fődíj egy luxustengerjáró. Azonban a játék szabályai a közép- és munkásosztálybeli karaktereknek jóval nehezebbé teszik ezt, mint a gazdag karakterrel indulónak.
„Nemcsak elsőként kell célba érni, de pénzt, társadalmi, kulturális és szimbolikus tőkét is fel kell halmozni. De ahogy a valóságban, minél jobb helyzetből indul valaki, annál könnyebb győznie”
– mondta Pinçon-Charlot a France24.com-nak.
A szociológusok saját bevallásuk szerint azért készítették a játékot, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi igazságtalanságokra és a gazdagok és szegények közti növekvő egyenlőtlenségre. „A játék alcímébe azért került bele az osztályharc, mert Emmanuel Macron Franciaországában a kizsákmányolás olyan szintre jutott, ami már nem osztályfeszültség, hanem harc” – mondta Pinçon-Charlot.
A World Inequality Database ábrája alapján egyébként a felső 1 százalék vagyona (kékkel, a piros a felső 10 százalékét mutatja) Franciaországban a nyolcvanas évektől kezdve 2000-ig nőtt a teljes lakosság vagyonának arányában, azóta viszont inkább csökkent, bár Emmanuel Macron kormányzásának időszakára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
„Az emberek nyitottak a kreatív megoldásokra, és ez a játék elég kreatív. Ezért fogyott el az összes. Egy nap nagyjából 10-en érdeklődnek telefonon, hogy van-e belőle”
– mondta Hugo Munler, aki egy párizsi társasjátékboltban eladó. A játék egyelőre francia kontextusban készült csak el, de a tervezők szerint a játék könnyen piacra dobható más országokban is, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség és az osztályharc világszerte aktuális kérdés manapság.
Franciaországban december eleje óta tart a munkabeszüntetés- és tüntetéssorozat Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen. A reform lényege a jelenleg elég bonyolult, több-biztosítós rendszer egységessé tétele lenne. Csakhogy a tüntetők és a szakszervezetek szerint ez nem más, mint a nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíj összegének csökkentése. December eleje óta százezrek vonultak az utcákra, sztrájkoltak többek között a vasúti és az iskolai dolgozók is.
A vasúti dolgozók sztrájkja 31 napja tart, ami már rekordnak számít, az eddigi csúcs a Guardian cikke szerint a közlekedési ágazatban 1986 karácsonya és 1987 januárja között volt 28 nappal. Januárban a tanítás kezdetével a tanárok újra csatlakozhatnak a közlekedési dolgozókhoz. A kormány január 7-én fog újra tárgyalóasztalhoz ülni az érintett szakszervezetekkel, és január 9-re újra országos tiltakozásokat hirdettek meg.
Emmanuel Macron az újévi beszédében azt mondta, hogy kompromisszumra van szükség a megegyezéshez, de kitartott amellett, hogy végig kell vinni a nyugdíjrendszer reformját. Felmérések szerint a franciák többsége egyetért azzal, hogy a rendszer reformra szorul, azonban azzal nem, ahogy Macron kormánya ezt lebonyolítaná. Macron elnökségének félidejénél tart, és ciklusát azzal az ígérettel indította, hogy megreformálja a szerinte elavult francia jóléti államot.
Ezt viszont egyelőre csak kevés sikerrel tudta megvalósítani, ugyanis ez már a harmadik országos tüntetéssorozat, amit jóléti reformelképzelései váltanak ki. Korábban a munkajogi szabályok átalakítása, majd pedig az üzemanyag adójának növelése miatt mentek országszerte utcára a francia szakszervezetek és állampolgárok. Ezek a demonstrációk aztán több hétig húzódó, országos és sokszor erőszakba torkolló tüntetéssorozatokká alakultak.
Világ
Fontos