Két, nagyjából 3500 éves fejedelmi sírt tártak fel amerikai régészek a Görögország délnyugati részén, a Peloponnészoszi-félsziget nyugati oldalán lévő Pülosz romvárosában. Mindkettő a korszakra jellemző kör alaprajzú sírépítmény (tholosz), az egyik átmérője nagyjából 12 méter, a másiké kilenc. A kifosztást valószínűleg annak köszönhetően kerülték el, hogy még az ókorban beszakadtak – írja az AP.
A sírok falait részben arannyal díszítették, és a régészek találtak egyebek mellett egy aranygyűrűt, valamint egy olyan aranymedált, amely Hathor egyiptomi istennőt ábrázolja. Ez utóbbi arra utal, hogy Pülosz élénk kereskedelmet folytatott Egyiptommal a mükénéi civilizáció idején, amely nagyjából 1650 és 1100 között virágzott.
Erre a korszakra, annak is a második felére datálható az Iliász és az Odüsszeia cselekménye. A város és királya, Nesztór mindkét eposzban szerepel, Homérosz által is leírt palotája lehet az, amelyet már korábban feltártak. Az itt megtalált több ezer agyagtábla segítségével fejtették meg a lineráis B írást.
Az ásatást a Cincinnati Egyetem két szakembere vezeti, akik 2015-ben még gazdagabb leletekre bukkantak, rengeteg arany- és ezüsttárgyra, ékszerekre és bronzfegyverekre, amelyek valószínűleg Pülosz egy korai királyáé voltak.
„Ha az ember ránéz a térképre, manapság Pülosz egy távoli hely, hegyeken kell átkelni, hogy ide lehessen jutni. A közelmúltig még turistaösvény sem vezetett ide. De teljesen más a helyzet, ha valaki a tenger felől közelít. Innen már Itália sincs messze. Lassan megértjük, hogy milyen központi szerepet töltött be a város a bronzkori kereskedelmi hálózatban”
– olvasható az egyetem honlapján az egyik régész, Sharon L. Stocker gondolatsora. (Az egyetem belinkelt oldalán fantasztikus képek vannak a megtalált műkincsekről, érdemes megnézni.)
Ez jól tükröződik a most feltárt fejedelmi sírokban is, amelyekben megtalálható egyebek mellett a Balti-tenger partjáról származó borostyán és Egyiptomból behozott ametiszt.
Világ
Fontos