Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. szeptember 10. 15:42 Világ

A következő válság előtt

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Egyre több jele mutatkozik annak, hogy nemsokára itt a következő válság. Az üzleti sajtó tele van romló indikátorokkal, valamint találgatásokkal, hogy vajon mikor jön az új krach, és mit lehet majd tenni. Ezen kérdések megválaszolásához érdemes feltenni a kérdést, hogy mit tettünk legutóbb, és jól tettük-e.

Elvileg az utóbbi évtized volt minden idők leghosszabb kilábalása. Adófizetői pénzekből kimentették a katasztrofálisan működő bankrendszert: az Egyesült Államokban közvetlenül, Európában a tagállamok megmentésének álcázva. A költségvetések és a jegybankok több tízmilliárd dollárt injektáltak a világgazdaságba, hogy megállítsák a zuhanást. Mennyiségi könnyítéssel igen alacsonyra nyomták le a kamatszintet. A szinte ingyen pénz életben tartott rosszul működő vállalatokat. Ha azonban jönne egy új recesszió, a jegybankoknak alig van mozgástere. Korábban ilyenkor kamatot csökkenthettek a beruházások megtámogatására, most azonban maximum negatív kamatokat vezethetnek be. Ez azonban nem biztos, hogy működik: Japánban már jó ideje így van, de a gazdasági növekedést ez sem segítette meg.

A Fed gigantikus mértékben vásárolta meg bankok és vállalatok kötvényeit, megnégyszerezve az általa kezelt eszközöket. Ez ugyebár nem a kapitalizmus hagyományos felfogása. Ki mondta, hogy a jegybanknak kell lennie a kapitalista vállalkozások hitelezőjének? Másrészt ismét csak felmerül a kérdés: mit tudna még tenni a jegybank, ha jönne az újabb krízis? (A japánok ezt az utat is végigjárták, és ez sem működött.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa 15 ezer milliárd dollár nem tévedhet, akkor nyakunkon a recesszióAz utóbbi tízből tíz alkalommal pontos volt ez a jelzés.

A bankokat és a vállalatokat kimentő válságkezelés azonban elosztási hatásait tekintve igazságtalan volt. Nem mindenki érezte, hogy vége lett a válságnak. Az Egyesült Államokban például míg a felső 1 százalék nettó vagyona megduplázódott 2003 óta, addig az alsó 50 százalék még ma is 32 százalékkal szegényebb. A második világháború óta nem volt ilyen mértékű a vagyoni egyenlőtlenség. Ha ez a helyzet a válságkezelés alatt, joggal vetődik fel a kérdés, hogy mennyire lesz igazságtalan elosztási hatásait tekintve a közelgő válság?

Ráadásul ennek a kialakult igazságtalanságnak a fő oka maga a válságkezelés. A gazdagok túlnyomórészt pénzügyi eszközökben takarítanak meg, amelyek értékét a már említett gazdaságpolitika felnyomta. A szegények elsődleges vagyona a ház, amelyben laknak. Sokan a válság alatt elvesztették a saját lakásukat. Az alsó 50 százalék jelentős része az ismét felfúvódó ingatlanbuborék miatt képtelen lakást vásárolni. Közben sokan még mindig cipelik magukkal a korábbi jelzáloghitelüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRecesszió szélén a globális feldolgozóiparA hitel olyan a kínai gazdaságnak, mint az alkohol: előre lehet vele hozni némi jókedvet a jövőből, de a másnaposság is elég komoly tud lenni, ha túl sokat iszunk.

Mit lehetne, mit kellene akkor csinálni? A keynesiánusok szerint progresszív jövedelemadóból, vagyonadóból igazságosabb újraelosztást. Ez egyben megteremtené a szükséges keresletet, amely jelenleg hiányzik a jövedelmi skála alján, és egy válság esetén még jobban hiányozna. A forrás meglenne, hiszen említettük, a Piketty által szupergazdagoknak nevezett réteg vagyona hatalmasra duzzadt. Ráadásul az IMF szerint az általuk adóparadicsomokba rejtett vagyon már elérte a világ éves GDP-jének 8 százalékát. Szintén az IMF szerint a világ tranznacionális cégei által végrehajtott külföldi működőtőke-befektetések 40 százaléka „fantom befektetés”. Ezeknek a célja az adóelkerülés. Ha lenne politikai akarat ezen összegeket is megfogni, esély lenne az igazságos keresletélénkítésre.

A marxiánusok szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Keynes-el szemben szerintük a gazdaságot nem a kereslet vagy a beruházások irányítják, hanem a profitabilitás. Márpedig ez a mutató – ha megtisztítjuk a profit/bér ráta kikényszerített emelkedésétől Reagan és Thatcher óta – csökkenő tendenciát mutat. Ha tehát a marxiánusoknak van igaza, akkor még a keynesi iskola igazságosabb kapitalizmusa sem jelenthet megmentést.

És hát persze azt is érdemes megkérdezni magunktól, hogy a globális felmelegedés korában milyen megoldást jelenthet egy monetáris bővítésre vagy az újraelosztás növelésére alapozott keresletélénkítés, amely egész biztosan a károsanyag-kibocsájtás növeléséhez vezet egy olyan korszakban, amikor annak drámai visszafogására lenne szükség a klímakatasztrófa megállításához.

Miközben politikailag drámát hozhat az új válság, közgazdaságtanilag érdekes lesz nézni a különböző iskolák csatáját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kínai recesszió elkerülhetetlen, és mi is meg fogjuk szenvedniAmikor a visszaesés bekövetkezik, sajnos csak akkor fog a világ rádöbbenni, hogy a kínai gazdaság sokkal többet számít, mint azt sokan gondolják.

Világ válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 10:40 Világ

Szárnyal a Dacia, a Skodánál teljesen kiakadtak, hogy a román márkával kellene versenyezniük

Győzelmi jelentés érkezett Bukarestből, miközben áll a bál Prágában. Nagyon megy a román autópiac és a Dacia is, a Skoda viszont elégedetlen azzal a szereppel, amibe a VW megpróbálja belekényszeríteni.

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.

Avatar
2019. október 15. 19:18 Világ

Parmezán a Boeing ellen

A globalizációt az államok tartják fenn, adófizetői pénzekből. Szétverni viszont szándékosan sem lehet, hiába próbálkozik kitartóan Trump elnök.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.