Hírlevél feliratkozás
Pogátsa Zoltán
2019. szeptember 10. 15:42 Világ

A következő válság előtt

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Egyre több jele mutatkozik annak, hogy nemsokára itt a következő válság. Az üzleti sajtó tele van romló indikátorokkal, valamint találgatásokkal, hogy vajon mikor jön az új krach, és mit lehet majd tenni. Ezen kérdések megválaszolásához érdemes feltenni a kérdést, hogy mit tettünk legutóbb, és jól tettük-e.

Elvileg az utóbbi évtized volt minden idők leghosszabb kilábalása. Adófizetői pénzekből kimentették a katasztrofálisan működő bankrendszert: az Egyesült Államokban közvetlenül, Európában a tagállamok megmentésének álcázva. A költségvetések és a jegybankok több tízmilliárd dollárt injektáltak a világgazdaságba, hogy megállítsák a zuhanást. Mennyiségi könnyítéssel igen alacsonyra nyomták le a kamatszintet. A szinte ingyen pénz életben tartott rosszul működő vállalatokat. Ha azonban jönne egy új recesszió, a jegybankoknak alig van mozgástere. Korábban ilyenkor kamatot csökkenthettek a beruházások megtámogatására, most azonban maximum negatív kamatokat vezethetnek be. Ez azonban nem biztos, hogy működik: Japánban már jó ideje így van, de a gazdasági növekedést ez sem segítette meg.

A Fed gigantikus mértékben vásárolta meg bankok és vállalatok kötvényeit, megnégyszerezve az általa kezelt eszközöket. Ez ugyebár nem a kapitalizmus hagyományos felfogása. Ki mondta, hogy a jegybanknak kell lennie a kapitalista vállalkozások hitelezőjének? Másrészt ismét csak felmerül a kérdés: mit tudna még tenni a jegybank, ha jönne az újabb krízis? (A japánok ezt az utat is végigjárták, és ez sem működött.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa 15 ezer milliárd dollár nem tévedhet, akkor nyakunkon a recesszióAz utóbbi tízből tíz alkalommal pontos volt ez a jelzés.

A bankokat és a vállalatokat kimentő válságkezelés azonban elosztási hatásait tekintve igazságtalan volt. Nem mindenki érezte, hogy vége lett a válságnak. Az Egyesült Államokban például míg a felső 1 százalék nettó vagyona megduplázódott 2003 óta, addig az alsó 50 százalék még ma is 32 százalékkal szegényebb. A második világháború óta nem volt ilyen mértékű a vagyoni egyenlőtlenség. Ha ez a helyzet a válságkezelés alatt, joggal vetődik fel a kérdés, hogy mennyire lesz igazságtalan elosztási hatásait tekintve a közelgő válság?

Ráadásul ennek a kialakult igazságtalanságnak a fő oka maga a válságkezelés. A gazdagok túlnyomórészt pénzügyi eszközökben takarítanak meg, amelyek értékét a már említett gazdaságpolitika felnyomta. A szegények elsődleges vagyona a ház, amelyben laknak. Sokan a válság alatt elvesztették a saját lakásukat. Az alsó 50 százalék jelentős része az ismét felfúvódó ingatlanbuborék miatt képtelen lakást vásárolni. Közben sokan még mindig cipelik magukkal a korábbi jelzáloghitelüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRecesszió szélén a globális feldolgozóiparA hitel olyan a kínai gazdaságnak, mint az alkohol: előre lehet vele hozni némi jókedvet a jövőből, de a másnaposság is elég komoly tud lenni, ha túl sokat iszunk.

Mit lehetne, mit kellene akkor csinálni? A keynesiánusok szerint progresszív jövedelemadóból, vagyonadóból igazságosabb újraelosztást. Ez egyben megteremtené a szükséges keresletet, amely jelenleg hiányzik a jövedelmi skála alján, és egy válság esetén még jobban hiányozna. A forrás meglenne, hiszen említettük, a Piketty által szupergazdagoknak nevezett réteg vagyona hatalmasra duzzadt. Ráadásul az IMF szerint az általuk adóparadicsomokba rejtett vagyon már elérte a világ éves GDP-jének 8 százalékát. Szintén az IMF szerint a világ tranznacionális cégei által végrehajtott külföldi működőtőke-befektetések 40 százaléka „fantom befektetés”. Ezeknek a célja az adóelkerülés. Ha lenne politikai akarat ezen összegeket is megfogni, esély lenne az igazságos keresletélénkítésre.

A marxiánusok szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Keynes-el szemben szerintük a gazdaságot nem a kereslet vagy a beruházások irányítják, hanem a profitabilitás. Márpedig ez a mutató – ha megtisztítjuk a profit/bér ráta kikényszerített emelkedésétől Reagan és Thatcher óta – csökkenő tendenciát mutat. Ha tehát a marxiánusoknak van igaza, akkor még a keynesi iskola igazságosabb kapitalizmusa sem jelenthet megmentést.

És hát persze azt is érdemes megkérdezni magunktól, hogy a globális felmelegedés korában milyen megoldást jelenthet egy monetáris bővítésre vagy az újraelosztás növelésére alapozott keresletélénkítés, amely egész biztosan a károsanyag-kibocsájtás növeléséhez vezet egy olyan korszakban, amikor annak drámai visszafogására lenne szükség a klímakatasztrófa megállításához.

Miközben politikailag drámát hozhat az új válság, közgazdaságtanilag érdekes lesz nézni a különböző iskolák csatáját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kínai recesszió elkerülhetetlen, és mi is meg fogjuk szenvedniAmikor a visszaesés bekövetkezik, sajnos csak akkor fog a világ rádöbbenni, hogy a kínai gazdaság sokkal többet számít, mint azt sokan gondolják.

Világ válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 11:12 Világ

Szórják a 700 ezer forintos büntetéseket a külföldi fuvarozócégekre a svédek

A sofőr nem töltheti a hosszú pihenőidejét a kamionban, vagy haza, vagy szállodába kell mennie.

Váczi István
2021. szeptember 14. 10:58 Világ

Kifogyhat a gázból Európa, ha hideg lesz a tél

Kevés a földgáz az európai tározókban, mert a kereskedők árcsökkenésre vártak, miközben az oroszok és a norvégok is csak visszafogottan szállítanak.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 14. 06:42 Világ

Van, ahol már üres áruházi polcokhoz vezetett a kamionoshiány

Amerikában és Angliában ellátási problémákat okoz, hogy nincs elég teherautó-sofőr. Az utánpótlás hiánya miatt ez idővel Magyarországon is előfordulhat.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.