Egy angol kutatócsoport feldolgozta két nagy londoni meddőségi központ adatait 10 évre visszamenőleg. Elsősorban azt vizsgálták, hogy a női páciensek miért és mikor döntenek arról, hogy lefagyasztatják a petesejtjeiket, továbbá azt is, hogy mikor mennek vissza értük a teherbeesés szándékával.

A fagyasztásos eljárást a legtöbben egyfajta biztosításnak, vagy késői esélynek tekintik, abból a tényből kiindulva, hogy a teherbeesés esélye a nőknél a 30-as évek végére általában erősen csökken. Az adatok szerint a klinikákon 25-45 év közötti nők kérték a fagyasztást és tárolást, az átlagos életkor 37 év volt.

A két klinikán 10 év alatt összesen közel 650 nő adta le a petesejtjeit, de csak 36 százalékuk azzal a kimondott céllal, hogy bebiztosítsa magát a termékenység elvesztésének esetére. Ők jellemzően egyedülállók voltak. A többiek különböző egészségügyi okokkal magyarázták a döntésüket, legtöbbször lombikprogramban vettek részt, és az ott fel nem használt mintáikat szerették volna tároltatni.

A fagyasztást kérő nők közül azonban a vizsgált időszakban csak minden ötödik tért vissza, és kérte a petesejtek beültetését. A 129 beültetésből viszont csak minden ötödik lett sikeres, vagyis a teljes mintára vetítve ez azt jelenti, hogy csak minden 25. nőnek lett végül gyereke azok közül, akik fagyasztást kértek.

Fontos adat, hogy a 129 nő közül a vizsgálat időpontjában még volt további 26 százalék, akik próbálkoznak ugyan a teherbeeséssel, de még nem sikerült nekik – az ő adataik javíthatják is a statisztikát. A visszatérő nők átlagéletkora egyébként 43 év volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Anglia fagyasztás gyerekvállalás meddőség petesejt Olvasson tovább a kategóriában