A Notre Dame kigyulladása a magyar műemlékek sebezhetőségére is rámutat
A hétfő este kigyulladt Notre Dame a világ egyik legismertebb, leglátogatottabb történelmi épülete, az emberiség kulturális örökségének része. A műkincsek és más értékes tárgyak jelentős részét sikeresen kimenekítették a még lángoló katedrálisból, a tető kétharmadának leégése és a huszártorony összedőlése miatt a károk azonban – az ilyenkor használatos kifejezéssel – felbecsülhetetlenek.
Bár a Notre Dame kigyulladása rendkívüli esetnek tűnhet, valójában egyáltalán nem kivételes hasonló kulturális értékek megrongálódása. Tavaly a brazil nemzeti múzeum gyűjteményének 90 százaléka semmisült meg egy tűzesetben, Szíria egyedülálló kulturális örökségének egy részét pedig szisztematikusan rombolták le a háború alatt.
Nemcsak fejlődő országok műkincsei kerülhetnek veszélybe, a 2012-es Sandy hurrikán miatt New York több menő galériáját is elöntötte a víz. A hasonló esetek rávilágítanak arra, hogy a legnagyobb társadalmi megbecsüléssel övezett épületeket, műtárgyakat is bármikor érheti káreset, ugyanakkor nehezen becsülhető eszmei értékük miatt rendkívül bonyolult a biztosításuk.
„Magyarországon a kiemelt műemlékvédelmi építmények biztosítására nem igazán létezik sztenderd, nincs kialakult gyakorlata” – mondja Mezei Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) vagyonbiztosítási tagozatának elnöke. Szerinte ennek az a fő oka, hogy az ilyen építmények – mint a Parlament vagy az Operaház – olyan összértéket képviselnek, amelynek a biztosítási díja olyan magas lenne, amit nem hiszi, hogy az üzemeltető/tulajdonos kifizetne.
Az égő Notre Dame. Fotó: AFP
Mivel az ilyen építményeknek egy átlagos lakóházzal szemben nemcsak újra-előállítási, hanem jellemzően eszmei értéke is van, ezért a biztosítók szempontjából is komoly nehézséget okozna a biztosítási érték meghatározása. Mezei szerint a biztosítók ennek az értéknek a meghatározásával „még biztos valamit megpróbálnának kezdeni”, viszont nincs rá igény az építmények üzemeltetői/tulajdonosai részéről.
Az állam mellett az egyház fontos szereplő Magyarországon a kiemelt építmények szempontjából, az ő tulajdonába tartozik például a Mátyás-templom vagy a Szent István Bazilika. Egyházi forrásból úgy tudom, hogy az egyházi objektumoknak van egy általános keretszerződése az egyik nagy biztosítóval.
A biztosítási díjat légköbméter alapján határozzák meg, és ugyan „értékét tekintve” is súlyozzák az egyházi objektumokat, de „igazából ez a szorzószám sem tudja követni a valódi eszmei értéket”.
A kiemelt műemlékvédelem alatt álló építmények különösen sebezhetőek, részben a szigorú műemlékvédelmi szabályok miatt, mivel ezek nem feltétlenül szolgálják az objektumok biztonságát. Ilyenek lehetnek például a tűzjelzők elhelyezésének vagy a menekülő útvonalaknak a korlátozása örökségvédelmi szempontból. Ráadásul, ahogy a Notre Dame példája is mutatja, több esetben éppen a gondos, elhúzódó restaurálások alatt történnek balesetek.
Mezei Csaba azt mondta, hogy az elmúlt húsz évből nem emlékszik káresetre műemlékvédelmi szempontból ilyen mértékben kiemelt magyarhe épületnél. Korábban azonban előfordultak ilyenek: 1947-ben – szintén felújítás alatt – kigyulladt a Szent István Bazilika kupolájának fa héjszerkezete. Az épületrészt részben országos gyűjtésből hamarosan helyreállították.
Videó az égő Szent István Bazilikáról a Filmhíradók Online honlapról
1993-ban elektromos zárlat miatt az Esztergomi bazilika főhajójának tetőszerkezete gyulladt ki, de a tűz nem terjedt át a monumentális épület többi részére, így csak a tető semmisült meg.
Egy hangulatra is reflektáló videó az égő Esztergomi bazilikáról
A párizsi Notre Dame a legismertebb budapesti templomokkal ellentétben nem az egyház, hanem az állam tulajdonába tartozik. Biztosítása valószínűleg nem volt, legalábbis erre utal, hogy Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy közösen fogják újjáépíteni. Ezt nem bontotta ki bővebben, de vélhetően az államra gondolt.
Bár erre lehet, hogy nem is lesz szükség, az EU-tól kezdve francia milliárdosokon át a Mazsihiszig már többen jelezték anyagi támogatásukat. A többek között a Gucci és az Yves Saint Laurent luxusmárkákat tulajdonló cégcsoport, a Kering tulajdonosai, a Pinault család százmillió eurót (32 milliárd forintot) ajánlott fel a helyreállításra. Régi riválisuk, az LVMH luxusipari csoportot tulajdonló Arnault-család 200 millió euró adományozását ígérte meg.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
