Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 16. 13:26 Világ

A Notre Dame kigyulladása a magyar műemlékek sebezhetőségére is rámutat

A hétfő este kigyulladt Notre Dame a világ egyik legismertebb, leglátogatottabb történelmi épülete, az emberiség kulturális örökségének része. A műkincsek és más értékes tárgyak jelentős részét sikeresen kimenekítették a még lángoló katedrálisból, a tető kétharmadának leégése és a huszártorony összedőlése miatt a károk azonban – az ilyenkor használatos kifejezéssel – felbecsülhetetlenek.

Bár a Notre Dame kigyulladása rendkívüli esetnek tűnhet, valójában egyáltalán nem kivételes hasonló kulturális értékek megrongálódása. Tavaly a brazil nemzeti múzeum gyűjteményének 90 százaléka semmisült meg egy tűzesetben, Szíria egyedülálló kulturális örökségének egy részét pedig szisztematikusan rombolták le a háború alatt.

Nemcsak fejlődő országok műkincsei kerülhetnek veszélybe, a 2012-es Sandy hurrikán miatt New York több menő galériáját is elöntötte a víz. A hasonló esetek rávilágítanak arra, hogy a legnagyobb társadalmi megbecsüléssel övezett épületeket, műtárgyakat is bármikor érheti káreset, ugyanakkor nehezen becsülhető eszmei értékük miatt rendkívül bonyolult a biztosításuk.

„Magyarországon a kiemelt műemlékvédelmi építmények biztosítására nem igazán létezik sztenderd, nincs kialakult gyakorlata” – mondja Mezei Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) vagyonbiztosítási tagozatának elnöke. Szerinte ennek az a fő oka, hogy az ilyen építmények – mint a Parlament vagy az Operaház – olyan összértéket képviselnek, amelynek a biztosítási díja olyan magas lenne, amit nem hiszi, hogy az üzemeltető/tulajdonos kifizetne.

Az égő Notre Dame. Fotó: AFP

Mivel az ilyen építményeknek egy átlagos lakóházzal szemben nemcsak újra-előállítási, hanem jellemzően eszmei értéke is van, ezért a biztosítók szempontjából is komoly nehézséget okozna a biztosítási érték meghatározása. Mezei szerint a biztosítók ennek az értéknek a meghatározásával „még biztos valamit megpróbálnának kezdeni”, viszont nincs rá igény az építmények üzemeltetői/tulajdonosai részéről.

Az állam mellett az egyház fontos szereplő Magyarországon a kiemelt építmények szempontjából, az ő tulajdonába tartozik például a Mátyás-templom vagy a Szent István Bazilika. Egyházi forrásból úgy tudom, hogy az egyházi objektumoknak van egy általános keretszerződése az egyik nagy biztosítóval.

A biztosítási díjat légköbméter alapján határozzák meg, és ugyan „értékét tekintve” is súlyozzák az egyházi objektumokat, de „igazából ez a szorzószám sem tudja követni a valódi eszmei értéket”.

A kiemelt műemlékvédelem alatt álló építmények különösen sebezhetőek, részben a szigorú műemlékvédelmi szabályok miatt, mivel ezek nem feltétlenül szolgálják az objektumok biztonságát. Ilyenek lehetnek például a tűzjelzők elhelyezésének vagy a menekülő útvonalaknak a korlátozása örökségvédelmi szempontból. Ráadásul, ahogy a Notre Dame példája is mutatja, több esetben éppen a gondos, elhúzódó restaurálások alatt történnek balesetek. 

Mezei Csaba azt mondta, hogy az elmúlt húsz évből nem emlékszik káresetre műemlékvédelmi szempontból ilyen mértékben kiemelt magyarhe épületnél. Korábban azonban előfordultak ilyenek: 1947-ben – szintén felújítás alatt – kigyulladt a Szent István Bazilika kupolájának fa héjszerkezete. Az épületrészt részben országos gyűjtésből hamarosan helyreállították.


Videó az égő Szent István Bazilikáról a Filmhíradók Online honlapról

1993-ban elektromos zárlat miatt az Esztergomi bazilika főhajójának tetőszerkezete gyulladt ki, de a tűz nem terjedt át a monumentális épület többi részére, így csak a tető semmisült meg.


Egy hangulatra is reflektáló videó az égő Esztergomi bazilikáról

A párizsi Notre Dame a legismertebb budapesti templomokkal ellentétben nem az egyház, hanem az állam tulajdonába tartozik. Biztosítása valószínűleg nem volt, legalábbis erre utal, hogy Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy közösen fogják újjáépíteni. Ezt nem bontotta ki bővebben, de vélhetően az államra gondolt.

Bár erre lehet, hogy nem is lesz szükség, az EU-tól kezdve francia milliárdosokon át a Mazsihiszig már többen jelezték anyagi támogatásukat. A többek között a Gucci és az Yves Saint Laurent luxusmárkákat tulajdonló cégcsoport, a Kering tulajdonosai, a Pinault család százmillió eurót (32 milliárd forintot) ajánlott fel a helyreállításra. Régi riválisuk, az LVMH luxusipari csoportot tulajdonló Arnault-család 200 millió euró adományozását ígérte meg.

Világ biztosítás Franciaország Notre Dame világörökség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A klímaváltozás miatti tüntetésekre óriási a kereslet, egy 16 éves diák vagy egy pár hónapos szervezet is globális megmozdulásokat hívott életre, akár milliós részvétellel.

Torontáli Zoltán
2019. április 21. 11:57 Világ

Hamarosan kidurran a legnagyobb e-autós lufi

Több száz cég gyárt elektromos autókat Kínában, de hosszabb távon ennyi biztosan nem él meg.

Váczi István
2019. április 20. 17:43 Világ

Putyin döntötte el, hogy többet kell fizetned a benzinkúton

Kis híján kudarcba fulladt az olajár esését megfordító decemberi OPEC-csúcs, de az oroszok fellépése megváltoztatta az események menetét.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 24. 17:35 Közélet

A Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukott

A magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

Fabók Bálint
2019. április 24. 11:35 Élet

Új korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marha

Már hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

Torontáli Zoltán
2019. április 24. 06:47 Élet

Kinyomoztuk, hogy indulás előtt mennyi idővel legolcsóbb a repülőjegy

220 napon keresztül követtük egy tervezett londoni utazás legolcsóbb repülőjegyének árváltozását, és az eredmény sok szempontból elgondolkodtató lett.