Robert Mueller különleges ügyész nem talált bizonyítékot arra, hogy Donald Trump összeesküdött volna az orosz kormánnyal a 2016-os választás befolyásolására, vagy akár koordinálta volna kampányát az orosz rezsimmel – írta William Barr frissen kinevezett igazságügyi miniszter vasárnap az amerikai parlament vezetőinek egy rövid összefoglalóban. Mueller pénteken adta le a közel két éve készülő jelentését, amit egészében egyelőre csak az igazságügyi miniszter olvashatott el. Az ügyész alapos munkát végzett, az összefoglaló szerint ötszáz tanút hallgattak meg, 2800 idézést küldtek ki, 230 kommunikációs eszköz adatait kérték be. Azt már korábban tudni lehetett, hogy 37 emberrel szemben emeltek vádat.
De Mueller nemcsak az összejátszás kérdését vizsgálta, hanem azt is, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját, amikor ezt a kérdést próbálták feltárni. Itt Mueller nem hozott egyértelmű döntést: “a jelentés nem jut arra következtetésre, hogy Trump bűncselekményt követett volna el, de nem is menti fel az elnököt“, írja Barr.
Az igazságügyi miniszter levele sok mindent nyitva hagy. Nem tudni a választ a legfontosabb, összejátszással kapcsolatos kérdésre sem: az ügyész kizárta az összejátszás lehetőségét, vagy úgy találta két év nyomozás után, hogy szűkebb, büntetőjogi értelemben nem talált megfelelő mennyiségű és minőségű bizonyítékot, ami biztosan megállt volna a bíróság előtt? A két dolog nem ugyanaz. Ahhoz, hogy erre választ lehessen adni, mindenképpen nyilvánossá kellene tenni a teljes Mueller-jelentést. Már csak azért is fontos kérdés ez, mert azt az eddig nyilvánosságra került információkból is tudni lehet, hogy valamilyen fokú összejátszás volt. Például Trump, aki a 2016-os kampány idején a kamerák előtt szólította fel az oroszokat Clinton szerverének feltörésére, közben titokban egy számára 300 millió dolláros profittal kecsegtető moszkvai Trump Towerről egyeztetett közvetítőkön keresztül, fia pedig az orosz kormány közvetítőinek üzente meg, hogy igen, nagyon örülne lejárató információknak a politikai ellenfeléről.
De a legnagyobb probléma valószínűleg az, hogy az összefoglalójában Barr maga igyekezett eldönteni a Mueller által nyitva hagyott kérdést, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Barr – aki egyébként azért válhatott igazságügyi miniszterré, mert tavaly kéretlenül küldött egy jogi elemzést Trumpnak, amiben konkrétan azt vezeti le, hogy az elnök szinte semmilyen esetben nem követhet el bűncselekményt az igazságszolgáltatás akadályoztatásával – úgy látja, hogy mivel Mueller nem talált bizonyítékot az összejátszásra, ezért Trumpnak nem is lehetett célja, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás működését.
Pedig talán logikusabban hangzik ez, ha fordított az összefüggés: talán pont azért nem tudott elég bizonyítékot összeszedni Mueller az összejátszásra, mert Trump sikeresen akadályozta a nyomozását. Különben miért viselkedett az elnök ennyire gyanúsan? Végső soron Trump volt az, aki folyamatosan támadta a nyomozókat, és gyakorolt nyomást a tanúkra a nyilvánosság előtt. És akkor még el sem jutottunk az olyan kérdésekig, mint hogy hogyan tudnának dönteni ebben a kérdésben anélkül, hogy Mueller egyáltalán kihallgatta volna magát Trumpot?
Mindez persze nem akadályozta meg Trumpot abban, hogy diadalt hirdessen Twitteren, ahol teljes felmentésről beszélt, részben ellentmondva Barr levelének.
Robert Mueller nyomozása kinevezése óta izgalomban tartja az amerikai közvéleményt. Eleve, az ügyészt példa nélküli körülmények között nevezték ki: miután Trump 2017 elején kirúgta James Comey korábbi FBI-igazgatót, nem sokkal később már a tévében magyarázta, hogy ezt az FBI oroszügyi nyomozása miatt tette, majd a Fehér Házba érkező orosz külügyminiszternek dicsekedett ezzel a lépésével. Mueller vád alá helyezett két csapat orosz állampolgárt – a katonai kémügynökség hekkereit és a szentpétervári trollfarm felelőseit -, valamint Trump kampányának legfontosabb szereplőit (Michael Flynn, Paul Manafort, Rick Gates, Michael Cohen, Roger Stone) különféle bűncselekmények miatt.
Az amerikai média remek érzékkel fordult rá a történetben lévő feszültségre, és gyorsan felépült egy narratíva, ami a Nixon elnök bukásához vezető Watergate-üggyel vont párhuzamokat.*Nem véletlenül, hiszen a két ügy indulása is hasonló. A Watergate-ügy azzal indult, hogy betörtek a Demokrata Párthoz a kampány idején, a Trump-orosz ügy pedig azzal, hogy orosz hekkerek betörtek a Demokrata Párt szervereibe a kampány idején. Sőt, néhány megfigyelő annyira fellelkesedett, hogy Mueller lépéseiből úgy látta, arra utalnak az információmorzsák, hogy a különleges ügyész egy átfogó vádemelésre készül az elnök, családja és stábja ellen. Vasárnapra kiderült, hogy Trump ellenlábasai hiába várták a csodát, hogy Mueller majd elvégzi a piszkos munkát, és eltakarítja az elnököt a Fehér Házból. Pedig ez utóbbi inkább a választók feladata lenne.
Ahogyan Jesse Eisinger tényfeltáró újságíró csalódottan fogalmazott, “lehet karriert építeni adóelkerüléssel, kikerülni a szabályozást, bűnözőkkel együtt dolgozni. És elnöki kampányt folytatni, miközben üzletelsz a geopolitikai ellenlábasokkal. És segítséget kapni attól az országtól. Aztán elnökként politikai engedményeket tenni annak az országnak. Tanácsadókként bűnözőkkel venni körül magad. Hazudni erről az egészről. Beavatkozni az erről folyó nyomozásba. És megúszni az egészet.” Igaz, itt még nem tartunk, hiszen Mueller számos nyomozást – ami az orosz ügyhöz viszonyítva mellékszál volt – átadott más ügyészségeknek: pénzmosás, sikkasztás, kampánypénzekkel való visszaélések, adócsalás és további ügyekben van Trumpnak továbbra is félnivalója.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
