Jelentős megszorításokat jelentettek be Romániában az elmúlt napokban. A sürgősségi kormányrendelettel meghozni tervezett döntések elsősorban a multinacionális cégeket érintik, és hasonlóak az Orbán-kormány szektoradóihoz.
A megszorítások komoly vesztesei lesznek a bankok, amelyek tervezett megadóztatásától 3,6 milliárd lej (250 milliárd forint) bevételt vár a román költségvetés. A kormány az adót a bankok „kapzsiságával” indokolta. A kifejezést pedig azzal magyarázta, hogy míg a betétekre csak 2 százalék körüli kamatot fizetnek a pénzintézetek, a hiteleknél viszont 8 százalék körüli kamatot számolnak fel a magánszemélyeknek.
A kapzsisági adónak elkeresztelt intézkedés politikailag kevésbé érzékeny, mivel Romániában szinte minden nagyobb banknak külföldi a tulajdonosa. Az OTP-nek is van romániai leánya, de nem tartozik a legnagyobb bankok közé, nyáron 3,4 százalékos volt a piaci részesedése a vállalati hitelezésben.
A döntésre azért van szükség, hogy a költségvetési hiány 2019-ben az EU által elvárt három százalék alatt maradjon. A megszorítások nem csak a bankokat érintik, összesen 10 milliárd lejjel (közel 700 milliárd forinttal), a GDP körülbelül egy százalékával csökkentenék a költségvetés hiányát.
Magyarországhoz hasonlóan a telekommunikációs és az energiaszektort is különadóval sújtanák, amely Romániában az árbevétel három százaléka lesz a tervek szerint. Emellett a szerencsejáték és a dohánytermékek után is magasabb adót kellene fizetni. A közszférákban dolgozóknak sem fizetnének túlórapénzt, viszont a nyugdíjakat 15 százalékkal emelnék jövő ősztől.
Klaus Iohannis román elnök arra kérte a kormányt, hogy gondolja át a döntését, mivel a terveket nem egyeztette a gazdasági szereplőkkel, és szerinte káoszba sodornák a gazdaságot a megszorítások. A bukaresti tőzsde indexe több mint 12 százalékot zuhant a bejelentést követő két napon, és a bankrészvények sem jártak jobban. Az osztrák Erste papírjainak értéke tíz százalékkal esett, a második legnagyobb román bank, a Banca Transilvania részvényei pedig 21 százalékkal zuhantak.
A román gazdaság hatalmas ütemben növekedett az elmúlt években, de több elemző is visszaesést vár a szociáldemokraták által vezetett kormány túlzottnak tartott költései miatt. A minimálbért 16 százalékkal, a kormányzati alkalmazottak bérét 25 százalékkal emelték, miközben az áfát és jövedéki adót is csökkentették, tovább pörgetve a fogyasztást. A háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – Románia már le is hagyta Magyarországot, ugyanakkor idén tényleg elkezdett lassulni a gazdaság.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
