Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 23. 14:10 Világ

Vissza kell vágnunk a húsfogyasztásunkat, ha azt akarjuk, hogy a jövőben mindenkinek jusson enni

A drasztikus klímaváltozás elkerülése érdekében óriási mértékben csökkenteni kell az emberiség húsfogyasztását, állapította meg az eddigi legátfogóbb tanulmány, ami az élelmiszer-fogyasztásunk környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni – írja a Nature-ben megjelent tanulmányra hivatkozva Guardian.

A kutatás emellett arra jutott, hogy a mezőgazdaságban is jelentős változtatásokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a Föld képes legyen 10 milliárd embert etetni, ugyanis néhány évtized múlva várhatóan annyian leszünk.

Az élelmiszer-előállítás már most is sok kárt okoz a környezetnek, mivel az állatállomány jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, a gazdálkodás erdőirtásokhoz és vízhiányhoz vezet, míg a mezőgazdasági környezetszennyezés holt zónákat hoz létre az óceánokban, ahol az élet szinte lehetetlenné válik az élőlények számára.

Ha nem történik változás, akkor ezek a romboló hatások csak súlyosabbak lesznek, mivel 2050-ig várhatóan 2,3 milliárddal nő a Föld népessége, miközben a jövedelmek megtriplázódnak, vagyis várhatóan egyre több ember engedheti meg magának a húsban gazdag étrendet. Ha ezen a pályán marad az emberiség húsfogyasztása, azzal olyan kritikus ponthoz érhetünk a környezeti korlátokban, ami után az életben maradással kell majd küzdenünk.

Egészen sokkoló, tényleg az egész rendszer fenntarthatóságát kockázattatjuk a húsevéssel. Ha azt akarjuk, hogy az emberek gazdálkodhassanak és legyen mit enniük, akkor jobban tesszük, ha leállunk róla

– mondta Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa, aki a kutatócsoportot vezette.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány az eddigi legalaposabb elemzés az élelmiszergyártás környezetre gyakorolt hatásairól, amiben a világ összes országából felhasználtak adatokat, hogy megbecsüljék a hatásokat.

Az élelmiszerválságot nem lehet egy varázslattal megoldani, azonban az étrendi és a technológiai változtatások elengedhetetlenek lesznek ehhez. Emellett a fenntarthatóság javításához az is nagyban hozzájárulna, ha ezek kiegészülnének azzal, hogy csökkentjük a kukába jutó élelmiszerek mennyiségét. Jelenleg az előállított élelmiszerek harmada soha nem jut az asztalra. A kutatók szerint az emberiségnek el kell mozdulnia a szemi-vegetáriánus, más néven flexitarian táplálkozás irányába, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa.

Ez az étrend azt jelentené, hogy az embereknek 75 százalékkal kevesebb marhahúst, 90 százalékkal kevesebb disznóhúst és fele annyi tojást kellene enniük, miközben meg kellene háromszorozniuk a babfélék és a hüvelyesek, és négyszerezniük a diófélék és az olajos magvak fogyasztását. Így az állatállomány fele annyi káros gázt bocsátana ki, és a trágya korszerűbb kezelésével ezt még tovább lehetne mérsékelni.

A gazdag országokban még drámaibb változásra van szükség. A briteknek és az amerikaiaknak a marhahúsfogyasztást 90 százalékkal, míg a tejfogyasztást 60 százalékkal kellene mérsékelniük, miközben négyszer-hatszor annyi babfélét és hüvelyest kéne enniük. A szegény országok népeinek viszont, ahol több millióan alultápláltak, egy kicsivel több húst és tejterméket kellene enniük, mint most.

A tudósok szerint a húsfogyasztás mérséklését oktatással, különadókkal, a növényi alapú élelmiszerek előállításának állami támogatásával, illetve az iskolai és a munkahelyi konyhák menüjének átalakításával lehet elérni.

Emellett komoly változások kellenek a mezőgazdasági technológiákban is, hogy megállítsuk az erdőirtásokat, a vízhiányt és a műtrágyák túlzott használatából eredő környezetszennyezést. Ehhez a szegényebb országokban növelni kell a terméshozamot, univerzálisabb víztározásra van szükség és sokkal óvatosabban kell használni a műtrágyákat.

Vannak országok, ahol már most jó irányba haladnak a dolgok. Hollandiában és Izraelben például már óvatosabban használják a műtrágyákat és a vizet is, míg néhány városban a fiatalok húsfogyasztása is csökken. Ám globális változásra van szükség Springmann szerint, amihez viszont a kormányokra is nagy szükség lesz.

A tanulmány nem sokkal azután jelent meg, hogy az ENSZ is közzétette riasztó jelentését, amelyben a világ vezető tudósai arra figyelmeztetnek, hogy már csak 12 évünk van hátra, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a globális felmelegedést, ami ha ezt fél fokkal is meghaladja, az már jelentősen növeli az aszályok, az áradások és az extrém meleg kockázatait. Ez a jelentés szintén kiemelte, hogy a hús és a tejtermékek fogyasztásának csökkentése fontos lenne, azonban a jelenlegi folyamatok épp az ellenkező irányba mutatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ élelmiszerfogyasztás fenntarthatóság hús húsfogyasztás környezetszennyezés környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.