A klímaváltozással járó extrém időjárás hatására jelentősen vissza fog esni az árpatermés a világban, ami sörhiányhoz és a sör drágulásához vezet, állítja egy friss tanulmány, ami a Nature biológiai szakfolyóiratában jelent meg.
A szélsőséges hőhullámok és a szárazság egyre inkább rontani fogják a globális árpatermést a tanulmány szerint, ami egyben azt is jelenti, hogy a világ legnépszerűbb alkoholos italának az egyik gyakori összetevőjéből is hiány lehet. Az előrejelzések alapján legnagyobb sörgyártó nemzeteket érinti ez majd a legjobban az előrejelzések szerint, beleértve Belgiumot, Csehországot és Írországot.
A kutatók szerint a klímaváltozás életveszélyes hatásai – mint az áradások és viharok – mellett a sörhiány problémája eltörpülhet, azonban az biztos, hogy világszerte milliók életminőségét érintené, ugyanis a sör szeretete a legtöbb kultúrában közös.
A kutatás fő üzenete, hogy ha azt akarjuk, hogy meccsnézés közben továbbra is sört ihassunk, akkor tenni kell a klímaváltozás ellen.
A tanulmányban az éghajlat modellezésével több forgatókönyv szerint is megvizsgálták, hogy a szélsőséges időjárás milyen hatással lehet az árpatermésre a következő 80 évben. Aztán közgazdasági modellek segítségével megbecsülték azt is, hogy ez hogyan hatna a sörkínálatra és a sörárakra a különböző országokban. Arra jutottak, hogy amennyiben nem esik vissza a széndioxid-kibocsátás, Írországban, Belgiumban és Csehországban harmadával is visszaeshet a sörfogyasztás, míg az Egyesült Királyságban negyedével kevesebb sör fogyhat, az Egyesült Államokban pedig 14 százalékkal kevesebb üveget bonthatnak ki.
Kínában, a világ jelenlegi legnagyobb sörfogyasztó országában 9 százalékkal esik majd vissza a fogyasztás. Ausztráliában csak 7 százalékkal csökkenhet a sörfogyasztás, mert az kevés ország közül az egyik, ahol a klímaváltozás megkönnyítheti az árpatermesztést néhány régióban. Globálisan a fogyasztás 16 százalékkal eshet vissza.
Még akkor is, ha a legjobb klíma-forgatókönyv valósul meg, és gyorsan és jelentősen visszaszorítjuk az üvegházhatású gázokat, az Írországban, Belgiumban és Csehországban elfogyasztott sörmennyiség 9-13 százalékkal eshet vissza, és hasonló lehet ez az arány Kanadában és Németországban is.
Az árakat nézve a legrosszabb forgatókönyvet a lengyel bánnák a legjobban, ugyanis akkor a sörárak náluk megötszöröződnének, miközben Írországban, Belgiumban és Csehországban az árak duplázódnának. Ezeket az országokat érintené a leghátrányosabban az árpatermés visszaesése, mivel sok sört gyártanak és isznak, miközben a sörárpa legnagyobb részét importálják.
A globális árpatermésnek nagyjából csak a hatodát használja fel a söripar, a legnagyobb részét az állatállomány eszi meg. A kutatók azonban az árpapiac vizsgálata során megállapították, hogy amikor alacsonyabb a kínálat, akkor az állatállomány élvez prioritást. Vagyis, ha jelentősen visszaesik az árpatermés, akkor a sörárpa kínálat aránytalanul nagy mértékben eshet vissza, ami miatt egyes régiókban drámaian visszaeshet a sörfogyasztás és megugorhat a sörár.
A tanulmány egyik készítője felhívta a figyelmet, hogy a számítások nem pontos előrejelzésként szolgálnak, hanem csak illusztrálni kívánják a klímaváltozás hatásait. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a globális felmelegedés drágítani fogja a sört és az ritkább termék is lesz emiatt.
Az sem nagyon opció, hogy más gabonafélét, mint például búzát használjanak majd a sörfőzéshez, mivel minden növény termését mérsékli majd az extrém időjárás. A sör mellett ezért más „luxustermékek” is ritkábban lesznek elérhetően és drágulnak majd, beleértve a csokit, a kávét és a teát.
Világ
Fontos