A Nagy-Britannia uniós kilépésével foglalkozó hírek általában arra koncentrálnak, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie az országnak rendezetlen kiválás esetén. Hosszabb távon azonban nem kevésbé fontos kérdés, hogy mi lesz az angol nyelv sorsa, amely jelenleg az uniós intézmények munkanyelve, leszámítva a franciát használó Európai Bíróságot.
A brit kilépés (Brexit) után még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán hivatalos nyelv marad-e az angol az EU-ban. Írországban és Máltán ugyan annak számít, de uniós tagként minden ország egy hivatalos nyelvet nevezhet meg, ők pedig az ír, illetve a máltai nyelvet választották.
Az Európai Bizottságnak, Parlamentnek és Tanácsnak az az álláspontja, hogy nem kell csinálni semmit, maradhat az angol uniós hivatalos (és munka-) nyelv, mert két tagállamon belül az. A voxeu.org portálon publikáló három kutató azonban nem ért ezzel egyet. A nyelvhasználatról az Európai Unió működésének jogalapját képező lisszaboni szerződésben ez szerepel: „Az Unió intézményeinek nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat, az Európai Unió Bíróságának alapokmányában foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a Tanács határozza meg egyhangúlag elfogadott rendeletekben”.
A kutatók szerint Nagy-Britannia kilépése után új döntésre van szükség, és az angol csak akkor maradhat hivatalos, valamint munkanyelv, ha ezt mind a 27 tagállam jóváhagyja. Ennek az esélyét rendkívül kicsinek tartják.
A hivatalos nyelv státuszt megmentheti, ha Írország vagy Málta vált, és az angolt nevezi meg az uniós hivatalos nyelveként, de ezt – noha az írek és máltaiak többsége beszél angolul – az ottani közvélemény egy része hazafiatlan lépésnek tarthatja.
És ez még mindig nem garantálná, hogy munkanyelvként maradhat az angol. Annak ellenére, hogy az angolt az EU nagy részén többen használják, mint akár a németet, akár a franciát. A tanulmány szerzőinek kutatása szerint, ha az EU lakosságának nyelvtudását annak minőségétől függetlenül veszik számba, akkor még a brit kilépés után is fej-fej mellett lesz az angol és a német. (Úgy, hogy utóbbiba természetesen beleszámít Ausztria és Németország lakossága.)
A tudás szintjével súlyozva már a német (24 százalék) vezet az angollal (18) szemben, amely azonban még így is megelőzi a franciát (18).
Az EU hivatalaiba minden tagállamból érkeznek munkavállalók, és sokuk számára lenne kellemetlen, ha az angolt nem használhatnák munkanyelvként. Valószínűleg már csak ezért is törekszenek arra az uniós intézmények, hogy ne kelljen szavazni a nyelvhasználatról a brit kilépés után. Ha pedig ez elkerülhetetlen, valószínűleg erősen lobbiznak majd, hogy maradjon a jelenlegi helyzet.
Világ
Olajüzleteket kötnének a klímacsúcson a kiszivárgott iratok szerint
Az Egyesült Arab Emírségek a házigazdája a COP28-nak, de nem feltétlen a klímaválsággal foglalkozna Szultan Ahmed al-Dzsaber.
Makacs jelzálogok és megtakarítások miatt nem hat a kamatpolitika – kérdés, hogy meddig
A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.
Jókora földgázmező segíthet majd újjáépíteni a Gázai övezetet
Ha egyszer véget érnek a harcok, egy jövőbeli gázai kormányzat számára fontos bevételi forrás lehet az Izrael szerint is a palesztinokat illető gázkincs.
Fontos
Zuhanórepülésbe kezdtek a kormánynak kedves demográfiai mutatók
Harmadik hónapja csökkent a születések száma, miközben az év első 9 hónapjában a házasságok száma is zuhant.
Mely magyar városok a leginkább vallásosok?
Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.
Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik
A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
