Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. július 7. 15:21 Világ

Nem sok jót tartogat, hogy ezentúl Mexikót is egy Trump-szerű politikus vezeti

Az elmúlt közel 90 évben Mexikót ugyanaz a két politikai párt irányította felváltva, ám a vasárnapi választások gyökeres változást hoztak. A frissen megválasztott baloldali populista elnök, Andrés Manuel López Obrador a mindössze négy éve alapított pártjával országszerte elsöprő győzelmet aratott.

A csak AMLO-nak becézett új elnök sikeréhez a populista ígéretek mellett Donald Trump is nagyban hozzájárult. A bevándorlók démonizálása, a rasszista megjegyzések, a déli határra tervezett „szép nagy” fal, a bevándorló családok szétválasztása és az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) felrúgásával való fenyegetőzés – nem éppen váratlan módon – felerősítette a mexikóiak nacionalizmusát és Amerika-ellenességét, éppen ezért olyan vezetőt választottak, aki azt ígérete, megköveteli majd a tiszteletet az amerikai elnöktől.

Az 1980-as évek elejétől kezdve egészen Trump megválasztásáig a két ország politikai-gazdasági együttműködése folyamatosan javult, mivel a hatalom mindkét oldalról támogatta azt. Ám mostanra eljutottunk oda, hogy mindkét oldalon egy populista és nacionalista elnök vezeti az országot, ami szakértők szerint komoly visszalépést hozhat az évtizedeken át fejlődő amerikai-mexikói kapcsolatokban.

A 20. század nagy részében együttműködés és szembenállás is előfordult a két ország kapcsolatában, azonban az 1980-as évektől kezdve alapvető pozitív változások indultak be – írja a Bloomberg cikkében Hal Brands történész. Mexikó gazdasági liberalizációja után a gazdasági kapcsolataik sokat fejlődtek, amit aztán a NAFTA 1992-es aláírásával formalizáltak is. A politikai liberalizáció pedig az Intézményes Forradalmi Párt (PRI)*Egy mexikói politikai párt, amely 1929 és 2000 között hegemóniában kormányozta Mexikót, és a mindenkori mexikói elnököt adta. egy új generációját engedte hatalomra, technokratákat, akik gyakran az USA-ban tanultak, és országuk fejlődése érdekében jó kapcsolatra törekedtek Washingtonnal.

A 2000-es évektől kezdve épült ki az igazán autentikus demokratikus rendszer, amikor két ciklus során is az addig ellenzéki és konzervatív Nemzeti Akció Párt irányította az országot, amely tovább erősítette az amerikai kapcsolatokat. Ronald Reagentől kezdve Barack Obamáig a republikánus és a demokrata amerikai elnökök is támogatták ezeket a folyamatokat. A legszörnyűbb események – mint a szeptember 11-i terrortámadás, illetve a mexikói drogkartellek által elkövetett erőszakos bűncselekmények – közelebb hozták a két országot, legalábbis a bűnüldöző szervek együttműködését teljesen új szintre helyezték.

Valószínűleg kevés amerikai van azzal tisztában, hogy Mexikó mennyit segített az USA-nak az illegális bevándorlás kezelésében. Trump állításaival szemben Mexikó jelentősen megerősítette a rendvédelmi erőit az USA déli határán és együttműködött az amerikai hatóságokkal a deportálások végrehajtásában is.

Ugyan a két ország kapcsolata ezek után is lobbanékony maradt, vitathatatlanul erősödött. Trump megválasztása óta azonban ez az egész folyamat veszélybe került, az USA népszerűsége pedig drasztikusan visszaesett a mexikóiak körében. Egy felmérés szerint 2015 óta 66 százalékról 30 százalékra csökkent az Amerikával szimpatizáló mexikóiak aránya, ezzel párhuzamosan pedig 29 százalékról 65 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik nincsenek jó véleménnyel északi szomszédukról.

A jelenlegi elnök, Enrique Peña Nieto kormánya inkább egyensúlyban próbálta tartani a két ország kapcsolatát, mintsem hogy szembe ment volna Trumppal. Ezzel a politikai hozzáállással azonban végleg elvesztette népszerűségét az elnök, akit már eddig sem kedveltek a mexikóiak. Így hozott a Trump által feltüzelt Amerika-ellenesség elsöprő sikert az újonnan megválasztott elnöknek, AMLO-nak.

López Obrador nem radikális és nem is veleszületetten Amerika-ellenes, ahogyan azt a kritikusai sokszor tartják. Valószínűleg nem lesz belőle Hugo Chávez sem, aki diktatúrába vezeti országot, és a Castro-testvérek Amerika-ellenes ideológiáját sem fogja hirdetni. Erre utal az is, hogy Mexikóváros polgármestereként kritikusai szerint is alapvetően rendben végezte dolgát.

Ám megválasztása mégis visszalépést jelent a mexikói politikában, hiszen miközben elítéli a korrupt elitet és a társadalmi igazságosságról beszél, addig illiberális irányba is hajlik, kerüli a transzparenciát, és meg akarja erősíteni az elnöki hatalmat.

López Obrador korábban a PRI párt tagja volt, még azokból időkből hozza ezeket a nézeteket, és innen jön a korrupt szakszervezetek és a gazdasági protekcionizmus támogatása is. Ha Trump az 1950-es évekbe akarja visszavinni Amerikát, akkor AMLO az 1970-es évekbe akarja Mexikót visszajuttatni, mondják kritikusai.

Ilyen szempontból Trump rokonlelkére találhat López Obradorban, azonban kétséges, hogy ez a párosítás jót tesz majd a két ország kapcsolatának. A csak decemberben beiktatandó AMLO már bejelentette, hogy barátságos viszonyra fog törekedni az Egyesült Államokkal, de a nacionalista kártyát is kijátszotta azzal, hogy megígérte, helyreteszi Trumpot a NAFTA újratárgyalásával kapcsolatban, és az ENSZ elé állítja az USA-t, ha tényleg megépítené a déli határára tervezett falat.

AMLO arról is beszélt, hogy az élelmiszer és az üzemanyagok terén Mexikónak önellátóbbnak kellene lennie – ezek a legfontosabb termékek, amiket az USA-ból importálnak. Emellett a biztonsági együttműködésben is egy függetlenebb pozíció elérésére fog törekedni. Az új elnök tanácsadói szerint a programját a „Mexikó először” hozzáállás jellemzi, ami viszont könnyen szembekerülhet a Trump-féle Amerika először víziójával. Mivel a populisták egyik fontos jellemzője, hogy mindig kell nekik ellenség, nem lehet kizárni, hogy a mexikói elnök is bűnbaknak fogja használni az USA-t a politikai kommunikációjában, ahogyan azt Trump is teszi Mexikóval.

A lényeg tehát, hogy az évtizedeken át javuló amerikai-mexikói kapcsolatoknak most keresztbe tehet, hogy mindkét oldalt populista vezető irányítja. AMLO hivatalba lépése után valószínű, hogy a NAFTA-tárgyalások elakadnak, és a mexikói kormány sokkal több engedményt fog kérni az USA-tól azért cserébe, hogy együttműködik a kábítószer-kereskedelem megállításában, illetve a migráció és más biztonsági ügyek kezelésében. Végeredményképp akár vége is lehet a két ország eddigi magas szintű együttműködésének, ám ha ez nem is történik meg, a több évtizedes fejlődés mindenképpen megállhat.

Világ egyesült államok külpolitika Mexikó usa választások Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 19. 10:13 Piac, Világ

Most már akár le is csukhatják Elon Muskot, a Tesla vezérét

Komolyra fordult Elon Musk Tesla kivásárlási blöffje: nem volt jó ötlet felelőtlenül üzengetni a közösségi médiában.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 19:21 Világ

Egy Angliában dolgozó EU-s munkás több adót fizet, mint egy átlagos angol

Az unióból érkező bevándorlók jóval többet fizetnek, mint az unión kívülről érkezők.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 17:17 Élet, Világ

Elmaradó fizetés, 16 órás munkanap, palackba pisilés és félelem – így működik az Amazon házhoz szállítása

Az alvállalkozókon óriási a nyomás, a futárok sokszor embertelen körülmények között dolgoznak.

Fontos

2018. szeptember 19. 06:53 Állam

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

Új pályára lesz szükség, ha a varsói gyorsvasút magyar szakaszát 250 km/óránál nagyobb sebességre akarják építeni. A költség 1100 milliárd forint körül lehet.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.