Mariano Rajoy az első miniszterelnök Spanyolország történetében, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el a parlamentből. Rajoynak azért kellett távoznia, mert múlt héten a bíróság elsőfokon kimondta, hogy az általa irányított jobboldali Néppárt több korábbi magas rangú politikusa is bűnrészese volt minden idők egyik legnagyobb spanyol korrupciós botrányának, amiben politikai kapcsolatok segítségével illegálisan osztottak szét közbeszerzési megbízásokat 1999 és 2005 között.
A 2009-ben indult Gürtel-ügyben zajló perben a bíróság 37 vádlott közül 29-et talált bűnösnek, és összesen 351 évnyi börtönbüntetést szabott ki 12 különböző bűncselekmény, például csalás, vesztegetés, sikkasztás és pénzmosás miatt, ami jól mutatja az ügy súlyosságát.
Az elsőrendű vádlott, Francisco Correa üzletember, akiről az ügy a nevét is kapta (correa spanyolul övet jelent, mint németül a Gürtel), 51 év börtönbüntetést kapott, mint a korrupciós hálózat irányítója. A Rajoy vezette Néppárt volt pénztárnokára, Luis Bárcenasra pedig a bíróság 33 év börtönbüntetést szabott ki és 44 millió euró (14 milliárd forint) pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A bíróság emellett elsőfokon azt is bizonyítottnak látta, hogy a pártnak létezett egy titkos, úgynevezett B kasszája is, legalább 1989 óta, ami párhuzamosan működött a hivatalos pénzügyi és számviteli rendszerrel, és a korrupt vállalkozói és közalkalmazotti hálózatból gazdagodott.
Az elítélt személyek egyike sem tagja már a Néppártnak, és a három tagú bírói testület egyik tagja nem is értett egyet a Néppárt elmarasztalásával, mert szerinte a korrupciós ügyek nem voltak közismertek a pártban. Rajoy, aki 2004 óta vezeti a pártot és akit korábban tanúként is beidéztek, azt mondta, sosem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel.
Az ítélet ugyanakkor alkalmat adott az ellenzéknek, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményezzen a parlamentben Rajoy-jal szemben. A szocialista ellenzéki vezető kezdeményezését a szélsőbaloldali Podemos, két a katalán függetlenedést támogató párt és a Baszk Nacionalista Párt is támogatta, így szűk többséggel megvonták a bizalmat a miniszterelnöktől.
Az ország vezetése és a katalán válság megoldása is immáron az új miniszterelnökre, az indítványt kezdeményező szocialista Pedro Sánchezre marad, aki a 350 fős parlamentben egy 84 fős kisebbségi kormánnyal próbál meg kormányozni. Sánchez elméletileg a következő rendes választások időpontjáig, 2020-ig maradhatna kormányfő, de ígéretet tett rá, hogy előrehozott választásokat kezdeményez majd valamikor a jövőben.
A spanyol események tovább fokozták a dél-európai politikai feszültségeket, amiket elsősorban az olasz kormányalakítási nehézségek okoztak. Spanyolországban a helyzet azonban teljesen más, mint Olaszországban, hiszen a spanyol gazdaság most nagyon jól teljesít és eszükbe sem jut kilépni az eurózónából. Ez a politikai korrupciós botrány egy régóta húzódó ügy, ami megtépázta a kormányzó Néppárt hitelességét, emellett a katalán alkotmányos válság kezelése is jelentősen rontotta a párt népszerűségét, vagyis Rajoy eltávolítása csak a jogállam működését mutatja.
A nyugat-európai gazdaságoktól jelentősen lemaradt, magas munkanélküliséggel sújtott Olaszországért ehhez képest tényleg van miért aggódni, hiszen a legújabb fejlemények szerint az eddigi csavarok után ma mégis kormányt alakíthatott az 5 Csillag és a Liga, amivel először került populista kormány hatalomra Nyugat-Európában. Márpedig ha az új kormány betartja az adócsökkentésre és kiadásnövelésre vonatkozó bátor ígéreteit, vagy akár megpendíti az eurózónából való kilépést, az az eddiginél is nagyobb válságba sodorhatja az országot.
Világ
Fontos