Sokáig Németországban volt az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon, mostanra viszont valamivel javult a helyzet. Az elmúlt egy-két évtized családtámogató intézkedéseinek köszönhetően folyamatosan növekszik a születésszám, így a termékenységi ráta is az 1970-es évek óta nem látott, 1,5-ös szintre emelkedett, írja a Bloomberg.
Igaz, hosszabb távon a német népesség csökkenése így is elkerülhetetlennek tűnik, a baby boomer generáció most és a következő években megy nyugdíjba, és ez az ország versenyképességét is veszélyeztetheti. A problémán legfeljebb a többi európai országból, illetve a közel-keletről érkező népesség enyhíthet.
Németországban számos gyermekvállalást támogató törvényt hoztak 2004 óta, beleértve azt a szabályozást is, amely egy éves kortól garantálja a gyermeknek a bölcsődei ellátást. Az intézkedések sokat segítettek a gyermekre vágyó nőknek, akik közül korábban sokan azt hitték, választaniuk kell a család és a munka között.
Több bőkezű intézkedésről is döntöttek, köztük például arról, hogy 14 hónapig járhat az 1800 eurós fizetett szülői szabadság. Emellett a szülők 25 éven át havi 194 eurót kapnak családi támogatásként, sőt, szülés után a nők a háztartás vezetéséhez is segítséget kaphatnak. Bölcsődébe és óvodába ingyen, vagy állami támogatással járhatnak a gyerekek, és 18 éves korig az egészségügyi ellátás is ingyenes.
A 2020-as évek végére megállhat a német lakosság növekedése, így a gyermekvállalás támogatása ténylegesen nemzetbiztonsági üggyé vált a gazdaság számára. A baby boom ellenére 2016-ban így is 119 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ám a bevándorlásnak köszönhetően összességében 346 ezer fővel nőtt a népesség, 82,5 millióra.
Németország csak 2016-ban 45 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot) költött gyermekeket és a fiatalokat támogató programokra, aminek nagy része bölcsődékre és óvodákra ment. Az anyasági és a gyermekgondozási támogatásokkal együtt pedig 90 milliárd eurót (28,7 ezer milliárd forintot) tehettek ki összesen a családtámogatások. Ez nem sokkal marad el az éves magyar GDP-től. Ehhez képest a védelmi kiadások csak 35 milliárd eurót (11,2 ezer milliárd forintot) tettek ki 2016-ban.
A frankfurti Oxford Economics vezető közgazdásza szerint a munkaerő-kínálat és a közkiadások miatt a demográfiai folyamatok okozhatják a legtöbb gondot Németország számára a következő 10-20 évben. A születésszám növekedését ugyan pozitív fejleménynek látja, ami javítja a növekedési kilátásokat és segít ellensúlyozni a növekvő egészségügyi és nyugdíjkiadásokat, ezzel együtt Németország továbbra is gyorsan öregedő gazdaság marad.
